Méntelep (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Id. Wagner József belső hivatkozása)
a (Belső hivatkozások javítása)
7. sor: 7. sor:
A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének '''Tattál Károlynak''' a tervei szerint [[1893]]-ban '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]]''' állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben '''irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár''' szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A '''parancsnoki és állatorvosi lakóházak''' között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas '''istálló'''.  
A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének '''Tattál Károlynak''' a tervei szerint [[1893]]-ban '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]]''' állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben '''irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár''' szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A '''parancsnoki és állatorvosi lakóházak''' között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas '''istálló'''.  
-
'''Az [[1944]]-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek.''' 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd [[1950]]-[[1958]] között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol '''[[1961]]-ben végleg bezárásra került'''.
+
'''Az [[1944]]-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek.''' 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd [[1950]][[1958]] között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol '''[[1961]]-ben végleg bezárásra került'''.
== Elhelyezkedése ==
== Elhelyezkedése ==
19. sor: 19. sor:
== A méntelep személyi állománya ==
== A méntelep személyi állománya ==
-
[[Vály László (alezredes)]]
+
*[[Vály László (alezredes)]]
-
Dr. [[Korompai Viktor (1895-1982)]]
+
*Dr. [[Korompai Viktor (1895–1982)]]
-
[[Dubszky Ferenc (1914-2003)]]
+
*[[Dubszky Ferenc (1914–2003)]]
-
[[Békési (Bartik) Mihály (1908-2000)]]
+
*[[Békési (Bartik) Mihály (1908–2000)]]
-
[[Barha Lajos (1916-1992)]]
+
*[[Barha Lajos (1916–1992)]]
-
[[Domokos Imre (1922-1997)]]
+
*[[Domokos Imre (1922–1997)]]
== Lásd még ==
== Lásd még ==
35. sor: 35. sor:
*[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]
*[[Mezőhegyesi Ménesbirtok]]
-
*[[Kiss Imre (fogathajtó)]]
+
*[[Kiss Imre (1937–2009)]]
*[[Békéscsaba bombázása-emléktábla]]
*[[Békéscsaba bombázása-emléktábla]]
45. sor: 45. sor:
</Gallery>
</Gallery>
-
== Forrás ==
+
== Források ==
* Gécs Béla: Békéscsaba Anno... városunk régi és mai arca, 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Heti Mérleg IV. évfolyam 28. sz. 1994. július 14. p. 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, elektronikus változat: [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu292_csabai_merleg_1994_28.pdf])
* Gécs Béla: Békéscsaba Anno... városunk régi és mai arca, 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Heti Mérleg IV. évfolyam 28. sz. 1994. július 14. p. 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, elektronikus változat: [http://csabaimerleg.hu/adat/dokumentumtar/hu292_csabai_merleg_1994_28.pdf])

A lap 2021. február 23., 10:06-kori változata

Tartalomjegyzék

A méntelep története

A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott, többek között a Magyar Királyi Állami Méntelep Békéscsabán.

A csabai méntelepet 1893-ban hozták létre. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának célja a magyar lótenyésztés előremozdítása volt.

A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak a tervei szerint 1893-ban Wagner József állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A parancsnoki és állatorvosi lakóházak között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas istálló.

Az 1944-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 19501958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.

Elhelyezkedése

A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták. A Kazinczy utcán parancsnoki épület, az Ihász utca sarkán tiszti lakás volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy 1944-es bombatalálat után megsemmisült. A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt, a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.

Működése

A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.

A méntelep személyi állománya

Lásd még

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök