Méntelep (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
a (Id. Wagner József belső hivatkozása) |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A csabai méntelepet '''[[1893]]-ban hozták létre'''. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának '''célja a magyar lótenyésztés előremozdítása''' volt. | A csabai méntelepet '''[[1893]]-ban hozták létre'''. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának '''célja a magyar lótenyésztés előremozdítása''' volt. | ||
| - | A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének '''Tattál Károlynak''' a tervei szerint [[1893]]-ban '''Wagner József''' állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben '''irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár''' szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A '''parancsnoki és állatorvosi lakóházak''' között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas '''istálló'''. | + | A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének '''Tattál Károlynak''' a tervei szerint [[1893]]-ban '''[[Wagner József (1861–1917)|Wagner József]]''' állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben '''irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár''' szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A '''parancsnoki és állatorvosi lakóházak''' között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas '''istálló'''. |
'''Az [[1944]]-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek.''' 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd [[1950]]-[[1958]] között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol '''[[1961]]-ben végleg bezárásra került'''. | '''Az [[1944]]-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek.''' 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd [[1950]]-[[1958]] között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol '''[[1961]]-ben végleg bezárásra került'''. | ||
A lap 2020. november 23., 09:26-kori változata
Tartalomjegyzék |
A méntelep története
A Magyar Királyság területén az állami ménesek mellett a lóállomány javítására négy méntelepet állítottak fel székesfehérvári, nagykőrösi, debreceni és sepsiszentgyörgyi központtal. A négy méntelep alá összesen tizenkilenc ménteleposztály tartozott, többek között a Magyar Királyi Állami Méntelep Békéscsabán.
A csabai méntelepet 1893-ban hozták létre. A 43.850 négyzetméternyi területen fekvő telep létrehozásának célja a magyar lótenyésztés előremozdítása volt.
A Mezőhegyesi ménesbirtok mérnökének Tattál Károlynak a tervei szerint 1893-ban Wagner József állami építészeti főmérnök kivitelezésében elkészült az ország legkorszerűbb méntelepe a Kazinczy utcán. Az épületben irodák, kantin, őrszoba, konyha, szertár szolgálta ki a 200-300 fős legénységet. A parancsnoki és állatorvosi lakóházak között épült meg a két, 80-80 ló elhelyezésére alkalmas istálló.
Az 1944-es bombázás során a törzskönyvek, irattári anyagok elvesztek. 1945-től a fedeztetési állomás az Andrássy úti laktanya istállójába került át, majd 1950-1958 között a Szerdahelyi utcai Mesterséges Termékenyítési Állomáson kapott helyet. Ezután áttelepítették az Alvégi legelőn levő városi istállóba, ahol 1961-ben végleg bezárásra került.
Elhelyezkedése
A Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepet a Tinódi, Szerdahelyi, Ihász és Kazinczy utcák határolták. A Kazinczy utcán parancsnoki épület, az Ihász utca sarkán tiszti lakás volt, ezek az épületek még megvannak, a három ménistálló azonban egy 1944-es bombatalálat után megsemmisült. A mai tűzoltó laktanya helyén lovarda állt, a Tinódi utca felől lehetett megközelíteni a fedeztetési színt és egy állatorvosi laboratóriumot.
Működése
A ménesek és méntelepek parancsnokai anyagilag a Lótenyésztési Főosztály vezetőjének, katonailag a katonai felügyelő tábornoknak voltak közvetlenül alárendelve. A méneskarnak saját sorozott legénysége volt, akik közé lóval bánni tudó fiatalemberek kerülhettek be. A szolgálati idő három év volt, ami után a méneskari huszár a területileg illetékes huszárezred tartalékába került.
A méntelep személyi állománya
Dr. Korompai Viktor (1895-1982)
Békési (Bartik) Mihály (1908-2000)
Lásd még
Képgaléria
 Párosítási-jegy |
Forrás
- Gécs Béla: Békéscsaba Anno... városunk régi és mai arca, 101 éve épült a Magyar Királyi Állami Méntelep. In: Heti Mérleg IV. évfolyam 28. sz. 1994. július 14. p. 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, elektronikus változat: [1])
- Hankó József: Lovak és lovasok Békés megyében 1. köt. Gyula : Linotype Bt., 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- MegemlékezésCsabai-Wagner József építészről In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület (Látogatva: 2014.11.19.)
- „mert hisz a magyar a legrégibb időktől kezdve lovas nemzet volt” Podmaniczky Gyula: Magyarország ménesei 1903-ban. In: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Látogatva: 2014.11.19.)
Kapcsolódó irodalom
- Magyar Lovaskönyv. Budapest : Natura : Corvina, 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Antik békéscsabai fotók és képeslapok gyűjteménye In: Antikfotó (Látogatva: 2014.12.10.)
- Békéscsaba bombázása 1944 Szeptember 21 In: A II. Világháború Hadtörténeti Portálja (Látogatva: 2014.12.10.)
- Cikk az állami méntelepekről
- Képeslap a méntelepről
- Magyar Lovas Szövetség
