Dózsa György Békés megyében

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „1513-ban '''X. Leó pápa kereszteshadjáratot hirdetett''' a törökök ellen. 1514 tavaszán Tomori Pál hadvezér hadiadókat szedett, Szapolyai János erd…”)
a (Átfogalmazás)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[1513|1513-ban]] '''X. Leó pápa kereszteshadjáratot hirdetett''' a törökök ellen. [[1514]] tavaszán Tomori Pál hadvezér hadiadókat szedett, Szapolyai János erdélyi vajda pedig sereget szervezett. Időközben '''II. Ulászló magyar király megegyezett a törökökkel''', a szultán – a magyar föld helyett – Ázsiába vezette hadait.
[[1513|1513-ban]] '''X. Leó pápa kereszteshadjáratot hirdetett''' a törökök ellen. [[1514]] tavaszán Tomori Pál hadvezér hadiadókat szedett, Szapolyai János erdélyi vajda pedig sereget szervezett. Időközben '''II. Ulászló magyar király megegyezett a törökökkel''', a szultán – a magyar föld helyett – Ázsiába vezette hadait.
 +
[[Fájl:DozsaGyorgy zaszlo.jpg|bélyegkép|300px|Dózsa György átveszi a megáldott zászlót]]
Bakócz Tamás esztergomi érsek '''kinevezte fővezérré''' a székely származású '''Dózsa Györgyöt''' ([[1470]]–[[1514]]). A hadjárat többszöri elhalasztása belső konfliktusokhoz vezetett. Szapolyai és Tomori nem akart lemondani a lehetőségről és az összegyűjtött forrásokról, ezért portyázást indítottak a török területen elterülő bolgárföldekre. Csapataik sikert aratva, gazdag zsákmánnyal tértek haza.
Bakócz Tamás esztergomi érsek '''kinevezte fővezérré''' a székely származású '''Dózsa Györgyöt''' ([[1470]]–[[1514]]). A hadjárat többszöri elhalasztása belső konfliktusokhoz vezetett. Szapolyai és Tomori nem akart lemondani a lehetőségről és az összegyűjtött forrásokról, ezért portyázást indítottak a török területen elterülő bolgárföldekre. Csapataik sikert aratva, gazdag zsákmánnyal tértek haza.
7. sor: 8. sor:
Számos jobbágy és paraszt csatlakozott a sereghez, akiket a háború után visszaköveteltek a földesuraik. Az egyetlen nemes, aki csatán kívül vesztette életét a Csongrád és Békés vármegyében is nagy birtokokkal rendelkező Dóczy I. Gergely volt, akit Dózsa parasztjai öltek meg. Dózsa személyének és vezetési formájának köszönhető, hogy jelentős fosztogatás, pusztítás nem történt.
Számos jobbágy és paraszt csatlakozott a sereghez, akiket a háború után visszaköveteltek a földesuraik. Az egyetlen nemes, aki csatán kívül vesztette életét a Csongrád és Békés vármegyében is nagy birtokokkal rendelkező Dóczy I. Gergely volt, akit Dózsa parasztjai öltek meg. Dózsa személyének és vezetési formájának köszönhető, hogy jelentős fosztogatás, pusztítás nem történt.
-
[[1514|1514-ben]] [[Mezőberény]] lett a megyeszékhely az ősi székváros Békés helyett. Néhány évvel később Kamut vált székhellyé, ami '''Brandenburgi György''' őrgróf nevéhez fűződik. Brandenburgi megkaparintotta a vármegye területének jelentős részét, továbbá állandó főispáni aspiráns lett. 252 falu tartozott hozzá és '''ténykedésének köszönhető, hogy Dózsa a keresztes háborút az urak elleni parasztháborúvá alakította'''. Dózsa a toborzás mellett el kívánta foglalni a Brandenburgi-birtokokat.
+
[[1514|1514-ben]] [[Mezőberény]] lett a megyeszékhely az ősi székváros Békés helyett. Néhány évvel később Kamut vált székhellyé, ami '''Brandenburgi György''' őrgróf nevéhez fűződik. Brandenburgi megkaparintotta a vármegye területének jelentős részét, továbbá állandó főispáni aspiráns lett. 252 falu tartozott hozzá és '''ténykedésének köszönhető, hogy Dózsa a keresztes háborút a nem magyar érdekeket képviselő urak elleni háborúvá alakította'''. Dózsa a toborzás mellett el kívánta foglalni a Brandenburgi-birtokokat.
[[május 24.|Május 24-én]] '''ostrom alá vették Gyula várát''' is, ekkor a sereg 30 000 emberből állt. Ellenállás nélkül foglalták el Nagy-Gyula külvárosait (Karkót, Szentmóriczot, Bagdot és Ujfalut). Dózsa az ostrom megkezdésekor 2 000 katonával elküldte Balogh diákot az apáti rév elfoglalására.
[[május 24.|Május 24-én]] '''ostrom alá vették Gyula várát''' is, ekkor a sereg 30 000 emberből állt. Ellenállás nélkül foglalták el Nagy-Gyula külvárosait (Karkót, Szentmóriczot, Bagdot és Ujfalut). Dózsa az ostrom megkezdésekor 2 000 katonával elküldte Balogh diákot az apáti rév elfoglalására.

A lap jelenlegi, 2020. szeptember 1., 07:19-kori változata

1513-ban X. Leó pápa kereszteshadjáratot hirdetett a törökök ellen. 1514 tavaszán Tomori Pál hadvezér hadiadókat szedett, Szapolyai János erdélyi vajda pedig sereget szervezett. Időközben II. Ulászló magyar király megegyezett a törökökkel, a szultán – a magyar föld helyett – Ázsiába vezette hadait.

Dózsa György átveszi a megáldott zászlót

Bakócz Tamás esztergomi érsek kinevezte fővezérré a székely származású Dózsa Györgyöt (1470–1514). A hadjárat többszöri elhalasztása belső konfliktusokhoz vezetett. Szapolyai és Tomori nem akart lemondani a lehetőségről és az összegyűjtött forrásokról, ezért portyázást indítottak a török területen elterülő bolgárföldekre. Csapataik sikert aratva, gazdag zsákmánnyal tértek haza.

Dózsa 1514. május 9–10-én Szapolyai hívására Cegléden és Tiszavarsányon keresztül a Maros felé indult. Ekkor még csak érlelődött a lázadás gondolata. Dévaványán, Békésszentandráson, Szarvason és a kondorosi pusztákon átvonulva, a Hármas-Körösön átkelve, május 22-én eljutott Békésre. Békés mellett toborzás céljából tábort ütött. Ekkor már 2 000 lovasa és 3 000 gyalogosa volt. Dózsa kihirdette a vármegye népének, hogy vegyék fel a Szent Keresztet és csatlakozzanak seregéhez. Csapatok érkeztek a környező vidékekről és a megyén kívülről is, rövid idő alatt 20 000 főre emelkedett serege létszáma. A csatlakozókat Ványai (Wanya) Ambrus pap szentelte fel. Ványai Ambrus később Dózsa nélkülözhetetlen támogatójává és tanácsosává, valamint a kiáltványai szerkesztőjévé vált. Mészáros Lőrinc ceglédi pap 2 000, Balogh István diák pedig 300 emberrel csatlakozott hozzájuk. Melléjük szegődtek a kamuti birtokosok, Varsányi Gergely és Nagy Demeter nemesek is. A békési táborozás alatt megérkezett Bakócz Tamás levele, melyben a sereg feloszlatására és a hadjárat félbehagyására szólította fel Dózsát. Dózsa nem volt hajlandó engedelmeskedni, kitört a felkelés. A táborzás alatt lecsaptak a környező uradalmakra, több várat elfoglaltak, bőséges zsákmányt és ágyúkat is szereztek.

Számos jobbágy és paraszt csatlakozott a sereghez, akiket a háború után visszaköveteltek a földesuraik. Az egyetlen nemes, aki csatán kívül vesztette életét a Csongrád és Békés vármegyében is nagy birtokokkal rendelkező Dóczy I. Gergely volt, akit Dózsa parasztjai öltek meg. Dózsa személyének és vezetési formájának köszönhető, hogy jelentős fosztogatás, pusztítás nem történt.

1514-ben Mezőberény lett a megyeszékhely az ősi székváros Békés helyett. Néhány évvel később Kamut vált székhellyé, ami Brandenburgi György őrgróf nevéhez fűződik. Brandenburgi megkaparintotta a vármegye területének jelentős részét, továbbá állandó főispáni aspiráns lett. 252 falu tartozott hozzá és ténykedésének köszönhető, hogy Dózsa a keresztes háborút a nem magyar érdekeket képviselő urak elleni háborúvá alakította. Dózsa a toborzás mellett el kívánta foglalni a Brandenburgi-birtokokat.

Május 24-én ostrom alá vették Gyula várát is, ekkor a sereg 30 000 emberből állt. Ellenállás nélkül foglalták el Nagy-Gyula külvárosait (Karkót, Szentmóriczot, Bagdot és Ujfalut). Dózsa az ostrom megkezdésekor 2 000 katonával elküldte Balogh diákot az apáti rév elfoglalására. A hadjárat parasztfelkelés mellett idegenellenessé is kezdett válni. Dózsa – a Gál István által védett – Gyula várának ostromát otthagyta, mert hírt kapott az ellene gyülekező seregről Csanád megyében. Balogh diák serege vereséget szenvedett, ők a visszavonuláskor csatlakoztak Dózsáékhoz.

Május 26-án a sereg elhagyta Békés vármegyét. További események már a megyehatáron kívül történtek.

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_B%C3%A9k%C3%A9s_megy%C3%A9ben”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök