Petőfi István (1825–1880)

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

mészáros, költő, gazdatiszt, pénztárnok, [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]] öccse == Élete == [[Fájl:Petofi Istvan 1909.jpg|bélyegkép|300px|Petőfi István]] [[Fájl:Petofi Istvan VasarnapiUjsag 1880.jpg|bélyegkép|300px|]] Petőfi István '''[[1825]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] Petrovics István néven született Szabadszálláson'''. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária, egyetlen '''testvére [[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]]'''. A fiúk gyerekként egymás ellentétei voltak: míg Sándor nevetett és huncutkodott, István szótlan és kedvetlen volt. Félegyházán, majd Szabadszálláson nevelkedett. Az elemi iskolát Szabadszálláson kezdte. [[1833|1833-tól]] [[1835|1835-ig]] a pesti evangélikus iskolába járt, Pesten a Geist-házban lakott. [[1836]]–[[1838]] között az aszódi gimnáziumban tanult. [[1858]] decemberében '''[[Szendrey Júlia (1828–1868)|Szendrey Júlia]]''' kérésére Petőfi István lett '''[[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]] gyámja'''. [[1864]] nyarán gazdasági gyakornokként maga mellé vette az unokaöccsét. Dánoson beleszeretett Gaylhoffer János birtokos lányába, '''Gaylhoffer Antóniába (1842–1918)''', azonban biztos állás nélkül és a társadalmi helyzete miatt nem házasodhattak össze. A búcsúzás, az elkeseredettség verseiben (''Tudtad, hogy...'', ''Búcsú'', ''Végrendelet'') is megjelent. [[1858|1858-tól]] [[1863|1863-ig]] szerelmes leveleket írt Gaylhoffer Antóniának, akit a tiszttartói kinevezése után – a család beleegyezésével – eljegyzett. [[1863]]. [[december 26.|december 26-án]] Alsónyáregyházán házasodtak össze, Petőfi 38, Antónia 20 éves volt. A szertartást Petőfi Sándor gyermekkori cimborája, Sárkány Sámuel lelkész vezette. Hűtlensége miatt a felesége – a házasságuk nyolcadik hetében – elhagyta, de nem vált el tőle. Petőfi a haláláig '''Schneider Erzsébet'''tel (a „pusztai asszonnyal”) élt együtt. [[1876|1876-ban]] '''Bartl Ferencné Varga Máriától megszületett a fia, Bartl István'''. A Petőfi vezetéknevet nem kapta meg, mivel Istvánnak törvényes felesége volt. A gyermeket Geisték Berlinben taníttatták, neve utoljára egy első világháborús alakulat névsorában szerepelt. Petőfi István '''[[1880]]. [[április 30.|április 30-án]] hunyt el Csákón'''. A csákói pusztán temették el. A Petőfi Társaság [[1908|1908-ban]] a Petőfi család többi tagjával együtt '''közös díszsírban''', a budapesti Kerepesi temetőben helyezte örök nyugalomra. == Munkássága == Tanulmányait a szülei rossz anyagi helyzete miatt nem folytatta, hat évig segítette a családját. Kitanulta az apja mesterségét, vásárra járt, kertet művelt, húst mért. [[1842]]–[[1845]] között a kunszentmiklósi mészárszéket vezette. Petőfi Sándor [[1844]] júniusában írta testvérének az '''''István öcsémhez''''' című költői levelét, melyben az elszegényedett szülők támogatását kérte. István válasza az első ismert verse ('''''Sándor bátyámhoz'''''), melyet [[1844|1844-ben]] írt Kunszentmiklóson. Ettől az évtől az életének eseményeit, emlékeit (szerelem, csikós- és betyárélet, a haza, a szabadságharc, a bukás fájdalma) örökítette meg a költeményeiben. Verseit főként a ''Vasárnapi Ujság'' és a ''Hölgyfutár'' közölte. [[1845|1845-ben]] mészároslegényként Várpalotára ment, továbbra is gondoskodott szülei anyagi támogatásáról. Palotáról távozását versben örökítette meg (''Elmegyek én...'', ''Sír a rózsám''). Bevonulása után írta az ''Önkéntes dalá''t. Az '''[[1848]]–[[1849|49-es]] szabadságharc''' idején a VI. (önkéntes) zászlóalj negyedik századának honvédeként került Délvidékre. Buda ostrománál '''főhadnagyként, később századosként''' teljesített szolgálatot. A szabadságharcban kapitányi rangig jutott, Világosnál tette le a fegyvert. Bátyjával, Petőfi Sándorral [[1849]]. [[május 21.|május 21-én]] az édesanyjuk pesti temetésén találkozott utoljára. [[1849]] augusztusában közkatonaként besorozták, '''a császári hadsereg tagjaként''' Tirol tartományban tartózkodott. Verseket írt várpalotai kedvesének, Fábri Erzsébetnek (a Bakony Rózsájának), aki elhagyta őt. [[1851]] decemberében Schleswing-Holsteinből tért haza Pestre. Péterváradon folytatta a mészárosmesterséget. Neve szerepelt a lázadásra kész hazafiak névsorán, összeesküvés gyanújával [[1853|1853-ban]] elfogták, '''három év sáncmunkára ítélték''' (Theresienstadtban és Prágában raboskodott). [[1856]] februárjában szabadult, közlegény és káplár tisztségben szolgált a 8. gyalogezrednél. Levelezett Szendrey Júliával, titkolt szerelme a húga, Szendrey Marika volt. [[1857]] májusában hazaengedték, a sógoránál, Horvát Árpádnál, majd apósánál, Szendrey Ignácnál lakott. Júniustól szeptemberig másolóként Czimmermann Samu ügyvédi irodájában dolgozott. Egykori katonatársa, Bőhm János mérnöknek köszönhetően [[1857]] szeptemberében '''Gaylhoffer János dánosi birtokán kapott nevelői állást''', a két kisebb gyermek (Gyula és Mihály) nevelője lett. [[1858]] nyarán távozott Dánosról (Dánszentmiklósról), ismét Szendrey Júliánál kapott menedéket. [[1858]] szeptemberében Szendrey Ignác állást szerzett neki a Békés vármegyei '''Csákón, id. Geist Gáspár (1817–1872) birtokára került'''. [[1858|1858-tól]] '''ispánként''', [[1863|1863-tól]] '''tiszttartóként''', [[1864|1864-től]] a Geist birtok '''jószágigazgatójaként''' dolgozott. 3400 holdas területen gazdálkodott, irányítása alatt a Geist család birtoka mintagazdasággá vált, külföldön is elismerték. Petőfi gazdászként és üzletemberként is érdemeket szerzett, portréja helyet kapott a [[Wenckheim–Hoyos-Wenckheim-kastély (Bélmegyer)|fáspusztai Wenckheim-kastély]] egyik termében. A Geist család kedvelte, a csákói eseményekre, estélyekre, vadász és agarász délutánokra egyaránt meghívást kapott. Ügyes lovas és szenvedélyes vadász volt. Csákón a gazdasági teendői miatt felhagyott a költészettel. Geist Gáspár halála után Petőfi a kondorosi '''Nagymajorba költözött''', az örökösök birtokán folytatta a gazdálkodást. [[1875|1875-ben]] tevékeny '''szerepet vállalt [[Kondoros]] község megalapításában''', a képviselőtestület tagja és a község hivatásos '''pénztárnoka''' lett. Javaslatára került '''kondorkeselyű''' a település pecsétjére. Támogatta a községi iskolások ösztöndíj-alapítványát. [[Dévaványa|Dévaványán]] 400 holdas birtokot vásárolt. Élete végéig irodalmi levelezéseket folytatott. Gazdasági szaklapokba írt cikkeket, [[1874]]–[[1875|1875-ben]] a ''[[Békésmegyei Közlöny]]'' közgazdasági munkatársa volt. [[1878|1878-ban]] a Petőfi Társaság rendes tagja lett. Emellett tagja volt a Békés vármegyei Gazdasági Egyletnek és a Békés megyei Honvédegyletnek. == Emlékezete == * Petőfi István '''verseit''' Bajza József adta ki. * '''[[Petőfi István-sírkő (Kondoros)|Csákói sírköve]]''' a temető felszámolása ([[1952]]–[[1953]]) után eltűnt, a kondorosi honismereti szakkör tagjai találták meg a sírkamrában. '''Rindó József''' tanár '''a kondorosi általános iskola udvarán''' állíttatta fel. A fehérmárvány sírkő felirata: Itt nyugszik / Petőfy István / Élt 54 évet / Meghalt 1880 áprl. 30 / Béke hamvaival * Kondoroson általános '''iskola viseli a nevét'''. * [[2022|2022-ben]] a [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)|Batthyány–Geist-kastély]] parkjában '''[[Petőfi István-emlékoszlop (Kondoros)|emlékoszlopot]]''' avattak a tiszteletére. == Képgaléria == <Gallery widths="300px" heights="300px"> Fájl:Petofi Istvanne VasarnapiUjsag 1918.jpg|Petőfi Istvánné Gaylhoffer Antónia (Simonyi fényképe az 1870-es évekből) Fájl:Petofi siremlek VasarnapiUjsag 1911.jpg|A Petőfi család tagjainak közös síremléke a Kerepesi úti temetőben (Bory Jenő szoborműve) Fájl:BG kastely intezoi lak 1.jpg|Petőfi István egykori intézői háza Fájl:BG kastely intezoi lak 2.jpg|Az intézői lak Fájl:Petofi Istvan sirko.jpg|Petőfi István sírköve a kondorosi általános iskola udvarán Fájl:Petofi Istvan emlekoszlop 1.jpg|Petőfi István-emlékoszlop Fájl:Petofi Istvan emlekoszlop 2.jpg|A kondorosi kastély és a Petőfi-emlékoszlop </Gallery> == Lásd még == * [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)]] * [[Kondoros]] * [[Petőfi István-emlékoszlop (Kondoros)]] * [[Petőfi István-sírkő (Kondoros)]] * [[Petőfi Sándor (1823–1849)]] * [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]] * [[Szendrey Júlia (1828–1868)]] == Források == * Bella István: Kondoros száz esztendeje, 1875–1975. Kondoros : Nagyközségi Tanács, 1975. 15–20., 33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Irányi István: Petőfi István : a költő öccsének pályafutása és alakja az irodalmi források és a szájhagyomány megvilágításában. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1978 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig I. Orosháza, 1994. 109–112. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Megyei hirek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_1/?pg=273&layout=s Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 83. szám (1880. május 1.) 2. p.] (Látogatva: 2022. 11. 01.) * Nyemcsok László: Huszonkét évet töltött a kondorosi Nagymajorban, most emlékoszlopot állítottak a híres költő öccsének. In: [https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2022/10/22-evet-toltott-a-kondorosi-nagymajorban-most-emlekoszlopot-allitottak-a-hires-kolto-occsenek Beol.hu] (Látogatva: 2022. 11. 03.) * Petőfi István. In: [https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p19747.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] (Látogatva: 2022. 11. 01.) * Rindó József: Petőfi István és Petőfi Zoltán nyomában Kondoroson. In: Séták a művelődés ösvényein : egyesületi esték. Szerk.: Friedrich Endréné, Szabó Ferenc, Székely János. Gyula : Arany János Művelődési Egyesület, 2001. 55–76. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) == Kapcsolódó irodalom == * Imre Lajos: Petőfi István ismeretlen hagyatéka Kisújszálláson. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_1963_11/?pg=98&layout=s Szolnok Megyei Néplap, 14. évf. 269. szám (1963. november 17.) 7. p.] * Irányi István: Petőfi István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1973/?pg=14&layout=s Békési Élet, 8. évf. 1. szám (1973) 13–40. p.] * Kéry Gyula: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_PetofiKonyvtar_01/?pg=0&layout=s Friss nyomon. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1908] * Kopa László: Öreg sír az abonyi temetőben. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1972_08/?pg=51&layout=s Pest Megyei Hírlap, 16. évf. 183. szám (1972. augusztus 5.) 4. p.] * Könczöl Imre: Petőfi és Várpalota. Várpalota Városi Tanács Megyei Kvt. 1972 * Nyemcsok László: A pecséttervező pénztárost Petőfinek hívták. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_03/?pg=207&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 62. szám (1994. március 15.) 16. p.] * Ónody Magdolna: [https://mek.oszk.hu/22300/22336/22336.pdf A Petőfi és a Szendrey család. Debrecen : TKK, 1999] * Ónody Magdolna: [http://mek.oszk.hu/21100/21146/21146.pdf A Petőfi és a Szendrey család életéből. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1990] * Pacsuné Fodor Sára: Petőfi István a nagy költő öccse. Várpalota, 199? * Patay Géza – Imrei Ferenc – Keresztes János: Agarász arcképvázlatok. Mihályfa : Országos Agarász Egyes., 2020 * Pethő György: Közelről : irodalmi forgatókönyv és dokumentumok Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán életéből, 1850–1870. Budapest : Magvető, 1984 (Lelőhely: Békés MEgyei Könyvtár) * Petőfi István Kondoroson. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1978_03/?pg=206&layout=s Békés Megyei Népújság, 33. évf. 73. szám (1978. március 26.) 7. p.] * Petőfi István. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1880/?pg=308&layout=s Vasárnapi Ujság, 27. évf. 19. szám (1880. május 9.) 305. p.] * Petőfi István: Petőfi István versei. Összegyűjt. és bev.: Bajza József. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa, 1909 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Ratzky Rita: Rövid portrék Petőfi Sándor rokonságáról. In: [http://plone.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/ghesaurus-1/GHESAURUS-SZINES.pdf Ghesaurus : tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapján. Szerk.: Csörsz Rumen István. Budapest : rec.iti, 2010. 433–444. p.] * Sipos Soma: Petőfi Öcscséről. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1898/?pg=198&layout=s Vasárnapi Ujság, 45. évf. 12. szám (1898) 191–195. p.] * Sipos Soma. Petőfi Öcscséről. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1898/?pg=213&layout=s Vasárnapi Ujság, 45. évf. 13. szám (1898) 206–208. p.] * Szabó Lajos, H.: [https://mek.oszk.hu/02200/02217/02217.pdf Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa : H. Szabó L., 1998] * Szana Tamás: Petőfi István. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarSzalon_08_05-1__1887-1888/?pg=98&layout=s Magyar Salon, 5. évf. 8. kötet (1887–1888) 97–101. p.] * Szentgyörgyi Elvira: „István öcsémhez” : Petőfi Sándor öccsének ismeretlen élettörténete. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirekKincsesKalendariuma_1973/?pg=72&layout=s A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1973. Szerk.: Boldizsár Iván. Budapest : MVSZ, 1973. 71–75. p.] == Külső hivatkozások == * Lukács László: Testvéri szeretet: István öcsémhez. In: [https://www.feol.hu/multidezo/2022/07/testveri-szeretet-istvan-ocsemhez Feol.hu] * Petőfi (Petrovics) István. In: [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/szazadosok-az-184849-evi-szabadsagharcban-96F2/eletrajzi-adatok-989D/p-A03E/petofi-petrovics-istvan-A08B/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara] * Petőfi István. In: [https://www.nevpont.hu/palyakep/petofi-istvan-8caa4 Nevpont.hu] * Petőfi István. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_Istv%C3%A1n Wikipedia] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Kondoros]] [[Kategória:1848/49]] [[Kategória:Irodalmárok]] [[Kategória:Újságírók]] [[Kategória:Agrárszakemberek]] [[Kategória:Petőfi 200]]

Vissza a(z) Petőfi István (1825–1880) laphoz.