Jároli József (helytörténész)

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

helytörténész, nyugalmazott főlevéltáros == Élete == [[Fájl:Jaroli Jozsef 2014.jpg|bélyegkép|300px|Jároli József]] Jároli József '''[[1947]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] született [[Orosháza|Orosházán]]'''. A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett [[1966|1966-ban]]. [[1971]]-ben a Szegedi Tanárképző Főiskola '''magyar‒történelem szakos általános iskolai, majd [[1971|1971-ben]] a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett'''. [[1979|1979-ben]] '''Budapesten''', az ELTE Bölcsészettudományi Karán '''a levéltáros szakot is elvégezte'''. '''Egyetemi doktorátust''' [[1984]]-ben szerzett ugyan csak a szegedi egyetemen. '''[[1974|1974-ben]] házasságot kötött Csala Erzsébet''' magyar‒orosz szakos tanárral, '''egy lányuk és egy fiuk született'''; Márta grafikus, József Péter építészmérnök, webes szakértő. [[1975]] óta [[Békéscsaba|Békéscsabán]] él. == Munkássága == '''Másodéves OTDK-s hallgatóként''' már Szegeden, a történelem tanszéken '''elkezdte a kutatómunkát''' Kováts Zoltán tanszékvezető irányítása mellett. Mesterének, tanárának tekintette Nagy Gyula orosházi és dr. Szabó Ferenc békéscsabai múzeumigazgatót. '''Első''', Orosháza 18. századi össznépességi adatait feldolgozó '''publikációja a ''[[Békési Élet]]'' című folyóirat 1970/3. számában jelent meg'''. [[1974]] óta '''az 1848–49-es forradalom és szabadságharc területét kutatja [[Gyomaendrőd|Gyoma]], [[Szeghalom]] és [[Békés]] térségében''' a városi monográfiák számára. '''Másik fő területe a demográfia, harmadik kutatási területe a vallási néprajz.''' Eredményes pályát tudhat magáénak, szakmai körökben elismert kutató. Az évek során nemzeti önismeretünk gazdag tárházából sok kincset tárt fel sokrétű publikációs munkájában. [[1971|1971-től]] két évig Orosházán, a 3. Számú Általános Iskolában tanított. [[1973|1973-ban]] a '''Békés Megyei Levéltár'''hoz került, ahol [[1979|1979-től]] [[1994|1994-ig]] '''igazgatóhelyettes'''ként dolgozott, majd '''a Békési Fióklevéltár vezetője lett'''. Innen vonult nyugdíjba [[2008|2008-ban]], de azóta is folytatja a kutatómunkát, az adatgyűjtést és -feldolgozást. Számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, előadásokat tartott, városi rendezvények gyakori szereplője és szervezője. Már az 1970-es évek elején, orosházi tanárként, '''a honismereti bizottság tagja volt'''. Később az [[1990|1990-ben]] alakult '''Békés Megyei Karácsonyi János Honismereti Egyesület első elnökévé választották''' meg, mely a Békés Megyei Művelődési Központtal együtt [[1991]] júliusában rendezte meg Békéscsabán a város kulturális életében mérföldkőnek számító 19. Honismereti Akadémiát. '''Számos társadalmi funkciót is ellát.''' A békéscsabai helytörténeti kollégium és a TIT Körösök Vidéke Egyesület elnöke, a Békéscsaba Belvárosi Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének világi elnöke. [[2012]] és [[2019]] között a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöki teendőit látta el. [[2014|2014-től]] a békéscsabai önkormányzat nemzetiségi, érdekegyeztető, külkapcsolati és egyházügyi bizottságának külső tagja, valamint a békéscsabai értéktár bizottság alelnöke. == Díjak, kitüntetések == * Szocialista Kultúráért kitüntetés (1975) * Bél Mátyás-emlékérem (2002) * Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata (2020) == Válogatott könyvei, tanulmányai == * Mezőberény története 1‒2. (társszerző, 1973) * Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Szeghalmon (szerző, 1979) * Dokumentumok a gyulai munkásmozgalom történetéről 1891‒1944 (szerkesztő, 1981) * Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében (társszerkesztő, 1991) * Honismereti Évkönyv (szerkesztő, 1994) * Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (társszerző, 1995) * Dokumentumok az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez (szerkesztő, 1995) * A gyulai földész társulatok története 1858‒1974. Gyulai füzetek 9. (1998) * Göndöcs Benedek munkássága. Gyulai füzetek 10. (1998) * Szabadkígyós, Újkígyós (szerző, 2001) * A rendszerváltás folyamata az 1848‒49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban (szerkesztő, 2001) * Békés megye képes krónikája (társszerző, 2001) * Békés a reformkorban és 1848‒49-ben (szerző, 2006) * A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950‒1990 (szerző, 2006) * Üdvözlet Gyuláról (társszerző, 2006) * Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig (szerző, 2014) * Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1‒2. (szerkesztő, 2014, 2015) * Csabensis. Békéscsaba 300. „Ami csabai…” múzeumi sorozat (szakmai lektor, szerző, 2017) == Források == * „Ami csabai…” – a Csabensis nevet kapta a múzeum legújabb évkönyve. In: [http://www.evangelikus.hu/ami-csabai-konyv Evangelikus.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.) * Kántor Zsolt: Értékek krónikása. Csabai Mérleg, 12. évf. 17. szám (2002. augusztus 29.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Kitüntető cím. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2020/22/csabai-merleg-2020-22.pdf Csabai Mérleg, 30. évf. 22. szám (2020. november 19.) 7. p.] (Látogatva: 2021. 09. 30.) * Tisztújító közgyűlést tartottak a csabai városvédők. In: [https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tisztujito-kozgyulest-tartottak-a-csabai-varosvedok-1836736/ Beol.hu] (Látogatva: 2021. 09. 30.) * Városvédők: Jároli József lett Cserei Pál utóda. In: [https://www.beol.hu/bekes/kozelet-bekes/varosvedok-jaroli-jozsef-lett-cserei-pal-utoda-461663/ Beol.hu] (Látogatva: 2018. 04. 19.) == Külső hivatkozás == * A hét embere a fegyelem és az emberség együttesére tett hitet. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/a-het-embere-a-fegyelem-es-az-emberseg-egyuttesere-tett-hitet-242893/ Beol.hu] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória:Orosháza]] [[Kategória:Pedagógusok]] [[Kategória:Néprajzkutatók]] [[Kategória:Helytörténészek]]

Vissza a(z) Jároli József (helytörténész) laphoz.