Szakál Lajos (1816–1875)

főjegyző, országgyűlési képviselő, költő

== Élete ==
[[Fájl:Szakal Lajos 1875.jpg|bélyegkép|300px|Szakál Lajos]]
[[Fájl:Petofi Sandor Szakal Lajos emlektabla Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla]]
Szakál Lajos '''[[1816]]. [[február 12.|február 12-én]] született [[Köröstarcsa|Köröstarcsán]]'''. Kisnemesi családból származott, családja szerényen élt. Apja Szakál Ferenc a község jegyzője, anyja dabasi Halász lány volt. Testvérei: [[Szakál Albert (1829‒1909)|Albert]] (festőművész), Antónia, Antal, Ludovika (Lujza), Róza és Viktor. 

Iskoláit szülőfalujában kezdte, a gimnáziumot [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte, később jogot tanult Debrecenben, majd Eperjesen. A jogi tanulmányok elvégzése után [[Gyula|Gyulán]] és Pesten volt joggyakornok. A népies költészettel foglalkozott, főként unokatestvére, [[Sárosi Gyula (1816–1861)|'''Sárosi Gyula''']], valamint '''Pulszky Ferenc''' és '''Erdélyi János''' voltak rá hatással.

Tomássy Máriát vette feleségül, egy fiúgyermekük született, aki négyéves korában elhunyt. [[1863|1863-ban]] a feleségét is elveszítette. A tragédiák után visszavonultan élt, édesanyjával szülőfalujában gabonakereskedésbe fogott. 

Szakál Lajos '''[[1875]]. [[február 16.|február 16-án]] hunyt el Köröstarcsán'''.

== Munkássága ==
Az eperjesi kollégiumban – Pulszky Ferenc, Vachot Sándor és és Sárosi Gyula mellett – tagja volt a főiskola Önképző-Társaságának. Műkedvelő előadásokat rendeztek, darabokat írtak, szépirodalmi folyóiratot és zsebkönyvet szerkesztettek és adtak ki. Az eperjesi kör vezéregyénisége Sárosi Gyula és Szakál Lajos volt. Bekapcsolódott a Magyar Társaság munkájába is. [[1839|1839-ben]] '''Wenckheim Béla''' titkáraként részt vett az országgyűlésen. Szintén Wenckheim támogatásával '''ügyvédi pályára lépett.''' [[1843|1843-ban]] aljegyzővé, [[1848|1848-ban]] Wenckheim Béla főispánsága idején pedig '''főjegyzővé választották''', ezt a tisztséget [[1849|1849-ig]] töltött be (a pártfogói viszony lassan barátsággá alakult közöttük). A szabadságharc alatt a hadseregbe nem állt be, de a hadseregszervezésben segédkezett. Toborzót írt a Békés megyei nemzetőrség számára. A szabadságharc bukása után visszavonult, hivatala megszűnt. Földjén gazdálkodni kezdett, emellett kereskedett. 

A kiegyezés után érdeklődni kezdett a közgazdaság iránt, mely a nemességtől akkoriban szokatlan volt. '''Részt vett az úrbéri szerződés előkészítésében, a vasútépítés és a vízszabályozás ügyeiben'''. A Wenckheim család és az egykori gyulai jobbágyok közötti úrbéri „örökegyesség” Szakál nevéhez fűződik. '''Wenckheim Lászlóval és Bodoky Károllyal megalapította a megye első bankját''', a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületet (1861–1863).

A meginduló vasútépítkezésbe szerette volna bevonni Békés vármegyét és Gyulát is. Fáradozásai eredményre vezettek: [[1862|1862-ben]] a város vasúttársaságot alapított, [[1870|1870-ben]] pedig a pályaépítési munkálatok elértek Gyula határáig (Biceréhez). Eközben egyéb ügyekkel is foglalkozott, Magyar- és Német-Gyula egyesítéséért munkálkodott. Az [[1860|1860-as]] gyűlésen ismét jegyzőnek választották, de ekkor már nem fogadta el. Ismét visszavonult, a városi ügyekkel foglakozott. Gyula rendezett tanácsú várossá alakításán fáradozott, [[1860|1860-ban]] pedig a képviselő-testület elnökévé választották. [[1865|1865-ben]] '''[[Békés]] város országgyűlési képviselője''' lett. Az [[1869|1869-es]] képviselő-választáson már nem indult, [[1870|1870-ben]] lemondott minden tisztségéről, s szülőfalujába költözött. Az utolsó szerepvállalása [[1873|1873-ban]] volt, a bécsi világkiállításon a Békés vármegyei bizottság elnöki tisztjét látta el.

Szakál Lajos '''népszerű költő''' volt, bár műveinek nagy részét népdalok alkották. Nem tisztázott, mennyire használta fel a népdalokat a verseihez. Költészete inkább népies verselés, egyetlen verseskötete a ''Cimbalom'' címet viseli. A korabeli folyóiratok, zsebkönyvek szívesen közölték a verseit. Szakál Lajos költői jelentősége abban áll, hogy '''előkészítője volt Petőfi és Arany költészetének'''.

== Emlékezete ==
Szakál [[1840|1840-től]] nagyjából [[1850]] végéig Gyulán, a mai Jókai u. 4 számú (Ladics-féle) házban lakott. A ház – ahol '''Petőfi is vendégeskedett''' – falán '''[[Petőfi Sándor és Szakál Lajos emléktáblája (Gyula)|emléktábla]]''' áll.

== Források ==
* Dankó Imre: Szakál Lajos. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961. 6–16., 20–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szakál Lajos. In: [http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki/-/wiki/Main/Szak%C3%A1l%20Lajos%20(1816-1875) Mjvk.hu] (Látogatva: 2022. 10. 13.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Kohn Dávid: Szakál Lajos : visszaemlékezés Békés vármegye aranytollú főjegyzőjére. In: Kóhn Dávid: Az élet alkonyán : visszaemlékezések. Gyula : Kohn D., 1937. 84–99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Körösök vidéke : honismereti füzet. Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1988–1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nagy András, D.: Százhuszonöt éve hunyt el Szakál Lajos jogász, vármegyei főjegyző, népköltő. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2000_02/?pg=275&layout=s Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 48. szám (2000. február 26–27.) 6. p.]
* Szakál Lajos. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarorszagEsANagyvilag_1875_1/?pg=96&layout=s Magyarország és a Nagyvilág, 11. évf. 9. szám (1875. február 28.) 1–2. p.]
* Szakál Lajos. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1868/?pg=555&layout=s Vasárnapi Ujság, 15. évf. 46. szám (1868. november 15.)]

== Külső hivatkozás ==
* Időutazás Gyulán – 205 évvel ezelőtt született Szakál Lajos. In: [https://www.gyulaihirlap.hu/136111-idoutazas-gyulan--205-evvel-ezelott-szuletett-szak Gyulaihirlap.hu]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Köröstarcsa]]
[[Kategória:Gyula]]
[[Kategória:Ügyvédek]]
[[Kategória:Jegyzők]]
[[Kategória:Irodalmárok]]
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:Petőfi 200]]