Kondorosi csárda (Kondoros)

A Kondorosi csárda a '''18. században [[Békéscsaba|Csaba]] és [[Szarvas]] között, nyolc út találkozásánál létesült'''. Ekkortájt a pusztai csárdák adtak menedéket a járhatatlan utakon utazók számára. A Kondorosi csárdát a már '''az első katonai térképen is feltüntették'''. 

== A csárda története ==
A csárda első épületét '''vélhetően az 1740-es években építették''' vályogból, nádfedéllel. Vendégfogadó- és postaállomás-épületegyüttesből, fedett-nyitott lóállásból, gémeskútból és magtárból állt. Az építtetőjéről nincs pontos adat. A legenda szerint [[1783]] körül felgyújtották a gyomaiak. [[1784]]–[[1785|1785-ben]] báró Harruckern Ferenc Domonkos idejében egy uradalmi mérnök tervei alapján '''barokk stílusban újraépítették'''. Más források szerint az eredeti épületet az 1820-as évek elején lebontották, és a helyén hatalmas téglaerődöt építettek csárdakúttal.

A csárdát '''az [[1784|1784-es]] térkép említi első alkalommal''' írásos formában [[1801|1801-ben]] az uradalom három évre bérbe adta Szarvas városának. Híre gyorsan terjedt, hiszen a vármegyén átutazók nem tudták kikerülni, illetve '''a betyárok számára fontos központ volt'''. Ebben az időben a betyárok voltak a puszták urai, a csárdák bérlői mindig jó kapcsolatot ápoltak velük. [[1826|1826-ban]] ismét Szarvas városa bérelte ki a földesuraktól, majd továbbadták Vostyiár Mátyás csárdásnak. A 19. század közepén Bagi Pál volt a csárda kocsmárosa, ebben az időszakban élte fénykorát az alföldi betyárvilág. A hagyomány szerint az 1850-es években '''Rózsa Sándor''' és '''Kanalas Menyhért''' uralta a vidéket. 

[[1852]] körül a csárdával szemben zsandárlaktanyát építettek, hivatalosan a csárda ellenőrzésére. A valódi cél azonban a közeli [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)|Batthyány-kastély]] megfigyelése volt. Egy [[1852]]–[[1853|1853-as]] összeírás szerint a kondorosi volt a legjelentősebb csárda a vármegyében, ekkor tizenegy személy dolgozott benne. Az 1850-es évek második felében kiépült a Békéscsaba–Arad közötti vasútvonal, ennek köszönhetően felértékelődött a csárda szerepe. [[1875|1875-ben]] megalakult Kondoros község, ami szintén fejlődést eredményezett.

Kondoros csárdájáról több neves hazai személyiség írásaiban is olvashatunk ('''[[Petőfi Sándor (1823–1849)|Petőfi Sándor]], Arany János, [[Erkel Ferenc (1810–1893)|Erkel Ferenc]], Móricz Zsigmond'''). Egyes visszaemlékezések szerint Petőfi még egy verset is írt a csárda falára. Fia, '''[[Petőfi Zoltán (1848–1870)|Petőfi Zoltán]]''' többször megfordult itt.

A csárdát az 1910-es években átalakították. A második világháború után '''raktárként''', illetve '''pártházként''' funkcionált. [[1955|1955-ben]] a Kondorosi Földműves Szövetkezet tulajdonába került, s '''ismét csárdaként működött'''. [[1969|1969-ben]] a Kondorosi ÁFÉSZ tulajdona lett, majd az [[1970|1970-ben]] felújították, a konyháját korszerűsítették. '''[[1984|1984-ben]] műemlékké nyilvánították''', és elkezdődött a nagyszabású felújítása. [[1985|1985-re]] visszanyerte régi formáját.

[[2002|2002-ben]] az ingatlant megvásárolta a helyi önkormányzat. [[2020|2020-ban]] felújították a homlokzatot, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a fűtést, napelemes rendszert telepítettek. A látogatóknak interaktív tárlatot alakítottak ki a korabeli csárda- és betyárvilág bemutatására. Emellett restaurálták Mihály Árpád és Cs. Pataj Mihály ''Betyárok rohama a szabadságharcban'' című nagyméretű festményét.

=== A csárda napjainkban ===
Napjainkban kiváló étterem és csárda múzeum működik benne, helyreállított formában látható az épület pincéje, padlása és a jellegzetes kéményjárata. A csárda a tradicionális magyar gasztronómia ételeit kínálja, a múzeum gyűjteménye pedig képet ad az egykori híres betyárok életéről, szokásairól.

== Lásd még ==
* [[Batthyány–Geist-kastély (Kondoros)]]
* [[Erkel Ferenc (1810–1893)]]
* [[Kondoros]]
* [[Petőfi István (1825–1880)]]
* [[Petőfi Sándor (1823–1849)]]
* [[Petőfi Zoltán (1848–1870)]]

== Források ==
* A Kondorosi Csárda története. In: [https://www.bekesmegye.com/kondoros-varos/hirek/a-kondorosi-csarda-tortenete Bekesmegye.com] (Látogatva: 2023. 01. 20.)
* Bella István: Kondoros száz esztendeje, 1875–1975. Kondoros: Nagyközségi Tanács, 1975 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bugár-Mészáros Károly: Kondoros, Csárda. Budapest: Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1987. 7–10. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kondoros : kisvárosi séták. Szerk.: Nyemcsok László. Kondoros: Önkormányzat, 2014. 6–7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kondorosi Csárda Múzeum. In: [https://www.hetedhetorszag.hu/magyarorszag/kondorosi-csarda-muzeum Hetedhetorszag.hu] (Látogatva: 2023. 01. 20.)
* Kondorosi csárda. In: [https://gyomaendrod.com/kornyek-latnivaloi/kondorosi-csarda Gyomaendrod.com] (Látogatva: 2023. 01. 20.)
* Különleges múzeumok és gyűjtemények Magyarországon 2. Szombathely: B.K.L. Kiadó, 2020. 76–77. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mit beszélnek a kondorosi csárda százesztendős falai? In. Friss Újság, 32. évf. 211. sz. (1927. szeptember 18.) 2. p.
* Száz év. In: Vendéglősök Lapja, 43. évf. 18.sz. (1927. szeptember 20.) 7. p.

== Kapcsolódó irodalom ==
* Godáné Nagy Márta: A kondori csárda története. Kondoros: Godáné Nagy Márta, 1988 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Rindó József: A kondorosi csárda. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1975/?pg=316&layout=s Békési Élet, 10. évf. 2. szám (1975) 313–330. p.]

== Külső hivatkozás ==
* Bonczidai Éva: A Kondorosi csárda titkairól In: [https://helyorseg.ma/rovat/szempont/bonczidai-eva-a-kondorosi-csarda-titkairol Helyorseg.ma]
* Kondorosi csárda – Betyáros múlt. In: [https://alfoldslow.hu/kondorosi-csarda-betyaros-mult/ Alfoldslow.hu]
* Kondorosi Csárda. In. [https://www.kondorosicsarda.hu/ Kondoricsarda.hu]

[[Kategória:Kondoros]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Műemlékek]]
[[Kategória:Vendéglátóhelyek]]
[[Kategória:Petőfi 200]]