Békéscsaba környéki tanyai iskolák

[[Békéscsaba]] környékén több tanyai iskolát alapított és működtetett az evangélikus egyház. Céljuk a tanyai lakosság írni-olvasni tudásának fejlesztése és az analfabetizmus csökkentése volt. Az 1910-es évektől az állam folyamatosan átvette az egyháztól a működtetésüket, „külterületi állami elemi iskolaként” említik őket. Végül az 1970-es években a születésszám csökkenésének, és a lakosság városba áramlásának köszönhetően közel egy évszázados működés után sorra megszűntek a tanyai iskolák.

== Története ==
=== Előzmények: zugiskolák ===
[[Fájl:Tanyai tanitok emlekhelye Csabaszabadi.jpg|bélyegkép|300px|Tanyai tanítók emlékhelye (Csabaszabadi)]]
Az 1800-as évek közepén Békéscsaba (Csaba) környékén zömében evangélikus vallású, szlovák anyanyelvű lakosság élt. Az [[1845|1845-ben]] kezdődő határbenépesítés során a családok kiköltöztek tanyára, ahová a kisgyerekeket és a munkaképes nagyobb gyerekeket is magukkal vitték. Az iskoláskorúak Csabán maradtak a nagyszülőknél, onnan jártak iskolába.
'''Az iskolaalapítást a tanyai iskoláskorú gyermekek számának növekedése indokolta.''' Alkalomszerűen a Felföldről jött egy-egy tanító, akihez akár 40–50 gyerek is járt.
Az 1850-es évek elején a sűrűn lakott területeken '''a szülők''' összefogtak, hogy a gyermekeik számára a legelemibb tudást biztosíthassák. '''Kibéreltek egy üresen álló tanyát, és felfogadtak egy írni-olvasni tudó felnőtt férfit''', hogy a környékbeli gyerekeket tanítsa. '''Ezek voltak az ún. zugiskolák.'''

'''Az első zugiskola Kisgerendáson alapult''' [[1853|1853-ban]], ezt követte Fűrjes ([[1855]]), Kerektanya ([[1858]]), Nagymegyer ([[1869]]), Soprony-tanya ([[1870]]), Kígyós ([[1877]]), Telekgerendás és Kismegyer ([[1878]]), Fényes és Nagygerendás ([[1879]]), majd Gerendás ([[1880]]).

A zugiskolákban '''hittant, olvasást, írást, számolást tanítottak''' a gyerekeknek az anyanyelvükön, '''szlovákul'''. Emellett a tanítással megbízott személyek '''vasárnaponként istentiszteletet is tartottak''' a tanyai lakosoknak. A tanítók foglalkozásukat tekintve sokszínűek voltak: a fényesi iskola első tanítója mezőgazdasági munkás volt, később egy kőművessegéd; a Kerek-tanyán napszámos; Fűrjesen csizmadia; Kismegyeren napszámos; Soprony-tanyán molnár; Gerendáson pedig csizmadia foglalkozású volt a tanító.
Képesített tanítók csupán az 1800-as évek végén kerültek a tanyai iskolákba. [[1887|1887-ben]] a fennálló 50 tanyai iskola közül csak 18-ban volt okleveles vagy tanfolyamot végzett nevelő.

'''[[1882]] végén a Vallási és Közoktatási Minisztérium rendeletben megtiltotta a „zugiskolák” működését''', és meghatározta az elemi iskolák működésének pontos feltételeit.
[[1891|1891-ben]] megkezdődött a zugiskolák bezárása, a nekik helyt adó tanyákon az előírt követelményeknek megfelelő iskolák szervezése. Az evangélikus egyház azt kérte a községtől, hogy a tanyai iskolákat felekezeti jelleggel átvehesse. 

Az igényt a képviselő-testület [[1892|1892-ben]] jóváhagyta, az alábbi három feltétellel:
* a tanítási nyelv a magyar (hittant anyanyelven tanulhatnak),
* azonnal iskolaépületeket építenek,
* a követelmények hiányos teljesítése esetén a község átveszi a működő iskolákat.

'''Megalakultak az első tanyai evangélikus iskolák''', melyek közigazgatásilag egyes békéscsabai általános iskolák, vagy a községi általános iskolák központi iskoláihoz tartoztak.
[[Fájl:Kismegyeri fatornyos vendeghaz 1.jpg|bélyegkép|300px|Kismegyeri fatornyos iskola (vendégházként működik)]]
=== Iskola alapítások ===
* 1892 – Nagymegyer-tanyai, Kerek-tanyai, Gerendás-tanyai evangélikus iskolák megnyitása.
* 1893 – Kismegyeren, Fényes-tanyán és Fűrjesen evangélikus tanyai iskola kezdte meg működését.
* 1894 – További három – nem nevesített – iskolát alapítottak.
* 1897 – A katolikusok Soprony-tanyán a tanyai iskola bérelt helyisége helyett megépítették az első rendes iskolaépületet.
* 1898 – Kismegyeren a tanyai iskola új épületbe költözve folytatta működését.
* 1913 – Tanyai evangélikus iskolát alapítottak Kerekkígyóson.
* 1922 – A katolikus egyház megépítette a második rendes iskolaépületét Sopronyban a II. tanyai iskola számára.
* 1930 – Az ún. „fatornyos” evangélikus iskola megalapítása Fényesen.
* 1932 – Soprony-tanyán megépítették az evangélikus elemi iskolát, valamint a vesze-hídi (második fényesi) elemi iskolát.
* 1935 – [[Újkígyós|Újkígyóson]] megalapították az evangélikus felekezeti iskolát.

=== Községi, állami tanyai iskolák alapítása ===
* 1894 – Ebben az évben – mivel az egyház nem teljesítette a meghatározott feltételeknek – a fényesi és a fűrjesi tanyai iskolák községi kezelésbe kerültek. Emellett Nagyréten, Kisgerendáson és Nagygerendáson is községi tanyai iskola működött.
* 1912 – Vandhát-Sikonyon állami tanyai iskola kezdte meg működését.
* 1926 – Csabaszabadiban (Beliczey-major) és Soprony-tanya környékén (Koczkiszky-major) külterületi – állami jellegű – elemi népiskolát alapítottak.
* 1945 – Az állami általános iskolák kiépítésének kezdete, amely komoly elszívóhatást gyakorolt a tanulói létszámra.

== Tanítási rend ==
'''Kezdetben a szorgalmi időszak októbertől Húsvétig''' (március–április) '''tartott''', Húsvéttól szeptember végéig a gyerekek otthon dolgoztak. A tanítás '''nyelve hivatalosan a magyar volt''', a szülők kérésére azonban a '''hittant szlovákul tanulhatták''' a gyerekek.

'''Az iskolák jellemzően egy osztályteremmel rendelkeztek''', ahová az összes tanuló egyszerre járt (osztatlan iskola). Eleinte a tanrend és a tananyag nem volt meghatározva, a tanítóra bízták azok összeállítását. Később a tanév elején, tanítói konferencia keretében egységes tanrend és tanítási anyag került megalkotásra.

A tanár egy osztállyal személyesen egy órát foglalkozott, a többieknek minden óra elején kiadta a feladatokat, melyeket csendben kellett megoldaniuk. Óra végén gyors kikérdezésre került sor, majd áttértek a következő személyes foglalkozásra. A testnevelés óra minden gyerek számára közös volt.

'''[[1940|1940-ig]] az iskolák jellemzően hat osztállyal működtek.''' [[1940|1940-ben]] '''Timkó György igazgató javasolta a hetedik osztály megnyitását''' három községi tanyai iskolában.
A csabai közgyűlés a Csabaszabadi, soprony-tanyai (Koczkiszky-tanyai) állami, a fényesi, fürjesi, gerendási községi, a kerektanyai, a kerekkígyósi, a nagymegyeri, soprony-tanyai I-es és II-es, valamint a telekgerendási evangélikus tanyai iskolákban is bevezette a hetedik osztályt.
Az intézkedéseknek köszönhetően '''emelkedett a 14 év alatti beiskolázott gyermekek száma'''. [[1942]]–[[1943|43-ban]] pedig a többi tanyai iskolát is hét osztályosra bővítették. 
Az egyetlen tanterem miatt az osztályokra bontással sem lett könnyebb a tanító feladata. Az 1950-es és az 1960-as években '''a tanítói létszám is folyamatosan növekedett''' a központi tantervek és az osztályokra bontás elvárásai miatt.

A tanítási órákon kívül a gyerekek és a tanítók a szülőkkel együtt színdarabokat tanultak be, és adtak elő; emellett sportoltak: a fiúk fociztak, a lányok röplabdáztak. Évenként egyszer gyereknapi rendezvényeket, majálisokat tartottak.

== A tanyai iskolák megszűnése ==
'''Az 1950-es évek végétől folyamatos tanulói létszámcsökkenés volt tapasztalható.''' Ennek oka, hogy kevesebb gyerek született, a közlekedés révén pedig könnyebben megközelíthetővé váltak a városi iskolák.
A tanyai iskolák tanulószáma [[1961|1961-ben]] 869 fő volt, amely [[1969|1969-re]] 437 főre csökkent.
[[1960|1960-ban]] megszűnt a kisréti és a veszely-hídi tanyai iskola, majd sorban a Soprony II. (1967–68), Nagymegyer (1970), Kocziszky (1972), Kereki (1973) és Csorvás-alsó (1974) iskolája.
[[1970|1970-ben]] a tanyai iskolák tanulóit átirányították a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola Kollégiumába, ahol diákotthoni bentlakást is biztosítottak.
[[1974|1974-ben]] létrejött a Tanyai Diákotthon a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola Kollégiumában.

== Források ==
* Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Lászik Mihály: Tanyai iskolák Békéscsabán. In: Miroslav Kmet', Tuska Tünde, Uhrin Erzsébet et al.: Fejezetek a békéscsabai szlovákok múltjából és jelenéből. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Szabó Ferenc: Az iskola- és neveléstörténeti kutatások mérlege Békés megyében. In: Adatok Dél-Magyarország iskolaügyének történetéből : tudományos konferencia Szegeden, 1991. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Tóth István: Békés és Csanád megyék szlovák iskolaügyének alakulása, 1867–1944. In: Adatok Dél-Magyarország iskolaügyének történetéből : tudományos konferencia Szegeden, 1991. Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória:Oktatási intézmények]]
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]
[[Kategória:Intézmények]]