Wilim János (1800-1871)

A BékésWiki wikiből

evangélikus tanító, gyümölcsnemesítő

Wilim János

Tartalomjegyzék

Élete

1800. január 19-én Túróc megyében, Bisztricskán született. Szülei földművesek voltak.

Lányi György, Bisztricska jegyzője meggyőzte szüleit, hogy mindenképpen taníttassák ki a tehetséges Wilimet. Az alsó osztályokat Turócszentmártonban és Osgyánban végezte – Lányi György fiával -, ahol kitűnt szerénységével és szorgalmával. Tanítói szerették, segítették és egyengették pályáján. Lőcsén Kupecz és Müller tanárok vezetése alatt folytatta tanulmányait. Eperjesen egyedül Greguss Mihály tartott néha magyar nyelvű előadásokat, így a főiskolát végzett fiatal latinul, szlovákul, németül beszélt, de magyarul csak értett.

1826-ban megházasodott, Osko Kapitány Karolinát vette feleségül. Fiuk: János; lányaik: Karolina, Amália – mindketten voltak Haan Lajos evangélikus lelkész feleségei –, Vilma és Lujza.

Nem sokkal 50 éves tanári pályájának jubileuma után, 1871. június 19-én hunyt el Békéscsabán. Június 20-án a kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Wilim János sírja

1821-ben Nagykárolyban lett tanító, ahol néhány hónap alatt megtanult magyarul, és elsajátította a tanítás gyakorlatát is. 1825-ben a mezőberényi evangélikus egyház hívta meg tanítónak. Mezőberényben már írt és olvasott is magyarul. Diákjait a vallás és erkölcs mellett a történelmi tudatra is képezte.

A népszerű tanárt 1842-ben az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete Békéscsabára hívta. Itt az 1842-ben megnyílt "kastélyi iskola" tanítójává választották, ahol évről évre mintegy 200 gyermeket tanított a szülők legnagyobb megelégedésére. Az iskolától kapott többszobás lakásban lakott családjával, melyben Haan Lajos is élt velük. Többször lett volna alkalma arra, hogy átmenjen a nagyobb anyagi előnyt nyújtó központi iskolába, de ragaszkodott "saját iskolájához" és tanítványaihoz. Élete végéig az iskolánál maradt.

Különös érdeme volt a szépírás, rajzolás készségének kifejlesztése. "Már Mezőberényben is arról volt különösen híres, hogy tanítványai valamennyi más iskolák gyermekeinél szebben tudtak írni és rajzolni. Ő e két ügyességet egyesítette." Iskolájában ő vezette be elsőként a "testgyakorlatot". Tanítás közben különböző játékokkal biztosította a tanulók részére a naponta szükséges mozgást. Életrajzírója – és egyben a tanítványa –, Zsilinszky Mihály megállapítja, hogy különösen megragadták tanítója bibliai, egyháztörténeti elbeszélései, melyek után sosem maradt el a röviden összefoglalt tanulság: "legyetek igazak, őszinték, erkölcsösek, jótékonyak, kitartók és akkor boldogulni fogtok" - véste tanítványai fejébe Wilim. A vallás áthatotta énektanítását is, a zenét kifejezetten szerette. Énekeket a Tranoscius-könyvből tanított. A szlovák nyelv mellett tanítványait megtanította magyarul írni és olvasni. Bátorította a szülőket, hogy a gyermekeket a magyar nyelv elsajátítása céljából küldjék el magyarszóra magyar lakta városokba. A gyerekek mellett a szüleik képzésére is időt fordított.

Diákjait kertészkedni is tanította. Kertészeti munkássága nagy hatással volt tanítványain keresztül a lakosságra is. Wilim faiskolát létesített, oltványokkal látta el a gazdákat. A Békésmegyei Gazdasági Egylet, mint a legkiválóbb gyümölcstermesztőt többször kitüntetésben részesítette. Pomológiai témában könyvei is jelentek meg. Emellett méhtartással is foglalkozott, Csabán ugyancsak méhészkedett Brózik Károly, Mokry Sámuel és Sztraka Károly is. Wilim gazdasági tevékenységet folytatott szántóföldjén, legelőjén, rétjén és tanyáján.

Nem csak jó tanító, de jó hazafi is volt. "Testvéries érzelmek ápolása, józan szabadság és egyenlőség elveinek gyakorlati alkalmazása volt egyik fő törekvése." Az 1848-49-es nemzeti mozgalom hatására tanítványait és a lakosságot lelkesítve megtanította Petőfi Sándor "Nemzeti dal" című költeményét, majd nemzetőrként Becskereken küzdött a hazáért. A társadalmi élet közkedvelt személyisége volt, az ifjabb és idősebb korosztály egyaránt tisztelte és szerette.

A csabai lakosokat évtizedeken keresztül copf-viselet jellemezte – a babona szerint a hajukat levágatók koldussorsra jutnak és köszvényesek lesznek –, Wilim ennek véget vetve, saját maga nyírta le tanulói haját.

1871. június 17-én 50 éves néptanítói jubileumán számos tisztelője köszöntötte: az evangélikus egyház, a pályatársak, az egyházmegyei felügyelőség - többek között Szemián Sámuel csabai főjegyző tolmácsolta Csaba város elismerését és megbecsülését.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Emlékét utcanév és emléktábla őrzi Békéscsabán.

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök