Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)

A BékésWiki wikiből

evangélikus főesperes, egyházi író

Tartalomjegyzék

Élete

Szeberényi Lajos Zsigmond

Szeberényi Lajos Zsigmond Békéscsabán született 1859. november 4-én Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök és Dilhányi Maximiliána fiaként. Testvérei: István, József, Matild és Gusztáv.

Szülővárosában kezdett iskolába járni, középiskoláit Selmecbányán, Nagyszebenben és Szarvason végezte. 18781881-ben Pozsonyban, 18811882-ben Berlinben tanult teológiát, és több német és svájci egyetemen hospitált.

Kétszer házasodott, első feleségét, Sztehlo Irént 1884-ben vette feleségül, aki 1891-ben elhunyt. 1892 májusában Fürst Paulával kötött házasságot. Hét gyermekük született.

Szeberényi Lajos Zsigmond két házasságából született gyermekei: Szeberényi Pál vegyész, Szeberényi János orvos, Szeberényi Lajos (1898-1977) gimnáziumi tanár, Szeberényi Andor gyógyszerész, Szeberényi Gusztáv evangélikus lelkész és Szeberényi Irén.

Szeberényi Lajos Zsigmond kevéssel nyugdíjazása után, fia halála előtt egy héttel, 1941. szeptember 24-én hunyt el.

Munkássága

Pályáját segédlelkészként kezdte 1882-ben Békéscsabán, édesapja mellett. 1883-ban Tótaradácra költözött, ahol két évig a helyi gyülekezet lelkésze volt. Apja halála után, 1890-ben tért vissza Békéscsabára. Igazgató lelkészként erős kézzel vezette a csabai egyházat. Úgy ismerték, mint a szegények és az egyház bátor védelmezőjét. Lelkipásztorként hosszas küzdelmet folytatott a „szekták”, főként a nazarénusok ellen. 1885 és 1887 között több cikke jelent meg a pozsonyi Evangélikus Egyház és Iskola című lapban. 1895-től 1901-ig az általa alapított Evangélikus Egyházi Szemlét szerkesztette.

1918-ban az arad‒békési evangélikus egyházmegye esperese lett. Tagja volt a megye törvényhatósági bizottságának és a város képviselő-testületének. 1930-ban Békés vármegye törvényhatósági bizottsága a magyar országgyűlés felsőházának tagjává választotta.

1896-ban megalakította a békéscsabai Evangélikus Egyházi Könyvkereskedést, mely magyar és szlovák nyelvű könyveket adott ki. Saját írásaiban teológiai és egyházi problémák mellett agrárpolitikai és szociológiai kérdésekkel is foglalkozott; magyar, szlovák és német nyelven publikált. Irodalmi tevékenysége az ország határain túl is ismertté tette a nevét. Rengeteget olvasott és utazott, nyelveket tanult. Dán, norvég és svéd nyelvről fordított magyarra és szlovákra.

Emlékezete

Főbb művei

Fontosabb fordításai

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök