Pribojszky Mátyás (1931–2014)

A BékésWiki wikiből

citeraművész, citeraoktató, Kölcsey-díjas író

Tartalomjegyzék

Élete

Pribojszky Mátyás

Pribojszky Mátyás Okányban született 1931. június 24-én. Nagyapját Lénárt Lajosnak hívták, jónevű fazekasmester volt. Édesapja Pribojszki Mátyás. Édesanyját Lénárt Piroska néven ismerhették (igazi neve Szakács Vilma), aki saját kézzel festette a mintákat a tányérokra, köcsögökre.

Az akkor Bihar megyéhez tartozó szülőfalujában népszerű volt a citera, gyakran előkerült a különféle közösségi rendezvényeken. Négyéves korában kezdett citerázni, a citerázást Pardi Sándortól és Malmos Bandi bácsitól leste el. Hétéves volt, amikor Békésre költöztek nevelőapjához Gyenge Ferenchez, majd 1942-ben Csepel lett a család lakóhelye. A második világháborúban csepeli otthonukat lebombázták, így visszatértek Békésre anyai nagyszüleihez. Itt fejezte be a nyolc elemit.

Három év múlva visszakerült a család Budapestre. Bokszolni tanult és különböző szintű versenyeken indult. Tizenhét évesen jelentkezett a Honvéd Sportszázadba, majd csapatszolgálatra kérte magát. Az óbudai Folyamőrséghez osztották be, így sportolhatott és tényleges katonai idejét is töltötte.

Feleségével, Petrozsényi Eszter színművésszel 2005-től Tatán élt.

Pribojszky Mátyás 2014. október 17-én hunyt el. Október 29-én Tatán helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Leszerelés után a tűzoltóságnál vállalt munkát. Kérésére vidékre helyezték. Így került Hatvan mellé a Mátravidéki Erőműhöz. A tűzoltóságtól leszerelve minden lehetséges tanfolyamot elvégzett, ami az erőművel kapcsolatos és turbinagépész lett. Innen helyezték át az épülő tiszapalkonyai (ma Tiszaújváros) erőműhöz, majd dolgozott Oroszlányban, Gyöngyös-Visontán és a Budapesti Hőerőmű Vállalatnál. Közben az 1960-as években három évig Rudabányán dolgozott. Az Oroszlányi Hőerőmű készenléti lakótelepe Bodokon volt. Itt szerveztek egy felnőtt klubot, ahol az egyik összejövetel alkalmával citerázott a közönség előtt. Annyira tetszett a játéka a jelenlévőknek, hogy néhányan összefogtak és levelet írtak a Kecskeméti Országos Népzenei Fesztivál kitalálójának és akkori főszervezőjének, Heltai Nándornak: „Van itt egy ember, aki citerázik. Hogy jobban játszik-e, mint azok, akiket hébe-hóba a rádióban lehet hallani, nem tudjuk megítélni, de hogy másként, az bizonyos. Érdemes volna meghívni a következő fesztiválra.” Így került a fesztivál szereplői közé, és az ottani siker indította el citeraművészi karrierjét.

Az 1969-es Kecskeméti Népzenei Fesztiválon szokatlan műsorával keltett feltűnést egy autodidakta citeraművész. A Kállai kettőst játszotta. Előadásmódja olyan telt és sokrétű volt, mintha nem egyetlen citera szólt volna, hanem egy egész zenekar. Az Országos Filharmóniától megkapta a hivatásos előadóművészi működési engedélyt, és évente 45–50 koncerten szerepelt. Évekig munka mellett járta az országot koncertjeivel, míg végül 1972-ben végleg a citerázás mellett döntött, mert nem bírta fizikailag a két feladatot ellátni. Ebben az évben kapta meg a hivatásos működési engedélyét, mint citeraművész, elsőként az országban.

[[
1978-ban jelent meg a Qualiton Kiadónál.
]]Nemcsak citeraművészként, hanem a citerások tanítójaként is komoly feladatot látott el. Kifejlesztette és széles körben tanította az ujjal való citerajátékot fölváltva a korábbi nyomó (nyomótoll) alkalmazását, olyannyira, hogy ma már szinte csak az ő módszereivel játszanak a citerások. Nagy érdeme, hogy a citerát, ezt az ősi hangszert hangversenypódiumra emelte. 1973-ban kéthetes japán vendégszereplésre hívták. Előadásmódja annyira megragadta a japán közönséget és zenei szakembereket, hogy marasztalták. Tartózkodási engedélyét többször hosszabbították. A Japánban töltött fél év alatt koncerteket tartott, japán szerzők neki írt citeradarabjait játszotta felvételre és a japán televízióban több részes citeraiskola műsor készült közreműködésével.

1980-ban Fonyódon nyitotta meg kapuit az első országos Citeratábor, amely később a Magyarok Világszövetsége révén nemzetközivé vált. Jöttek a tanulni vágyó citerások az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából és Európa több országából. 1981-ben megalakította a Citerabarátok Klubját, melynek a határon túlról is voltak tagjai, és fénykorában kétezer tagot számlált. A Citerabarátok Klubja havi rendszerességgel tartotta összejöveteleit, itt mutathatták be a csapatok a végzett zenei munkájukat és kaphattak útmutatást további fejlődésükhöz. Tiszakécskén nyári táborokban zenélt együtt és tanult egymástól a citerások minden korosztálya. Az újabb zenészek már olyan mesterektől tanulták a citerázást, akik maguk is Pribojszky Mátyástól vagy az ő tanítványaitól tanultak. A hagyományőrző falusi citerások és népdalkörök is önként jártak hozzá, hogy elsajátítsák az ő pontosabb, erőteljesebb és sokkal színesebb hangzást eredményező játéktechnikáját. A népdalok szövegének pontosan megfelelő ritmusképleteket játszott, a korábbi hangulatkeltő háttérzeneként használt egyenletes, kevésbé tagolt zengés helyett. Forradalminak számított, hogy a citerán klasszikus zenét is megszólaltatott. 1983-ban legügyesebb tiszakécskei tanítványaiból megalakult a Tisza ’83 együttes. A Tiszakécskei citerazenekar Okányban is nagysikerű előadást tartott az épülő óvoda megsegítésére. Később ők lettek az ország első hivatásos citerazenekara. 1986-ban a spanyolországi Logroñoban a húros-pengetős zenekarok világfesztiválján Pribojszky Mátyás és a Tisza ’83 együttes, összesen nyolc citerás, elvitte a nagydíjat a jóval nagyobb létszámú gitár- és mandolinzenekarok elől. A Spanyol Televízió kétszer egy órás műsort készített a zenekarral. A Tisza ’83 az azt követő években még többször visszatért erre a fesztiválra és végül megkapták a Fesztiváldíjas címet.

A világ számos országában adott koncertet, a föld valamennyi kontinensén megfordult. A rengeteg utazás, szereplés és főképp a tanítás mellett két önálló lemeze jelent meg Pribojszky Mátyásnak: 1974-ben Japánban a Sakura, 1978-ban a Qualiton gondozásában Citeraszó címmel. A Magyar Rádió archívuma mintegy másfél órányi hangfelvételt őriz a játékáról.

Díjak, kitüntetések

Művei

A zene mellett az írás is foglalkoztatta. Kezdetben citerával és népzenével kapcsolatos írásai jelentek meg:

A nyolcvanas években már folyóiratokban publikált, novellákkal majd önálló kötetekkel jelentkezett:

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pribojszky_M%C3%A1ty%C3%A1s_(1931%E2%80%932014)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök