Hősök emlékműve (Gyomaendrőd)

A BékésWiki wikiből

A gyomaendrődi református templom kertjében (a Fő út és a Hősök útja találkozásánál) álló emlékmű az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az első és a második világháború áldozatai előtt tiszteleg.

Története

Hősök emlékműve

1924-ben a gyomai első világháborús emlékmű felállítása kapcsán Répás Pál közgyűlési tag kezdeményezte, hogy az alkotáson megörökítsék az 1848/49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak névsorát is. Az emlékmű elkészítésével Istók János szobrászművészt bízták meg. Javaslatára a szobrot a református templomkert nyugati sarkában helyezték el.

A hősök emlékművét 1927. november 20-án avatták fel. Az istentiszteleteket követően József főherceg mondott avatóbeszédet. Az emlékművet az evangélikus, a református, a római katolikus és az izraelita egyház lelkésze, plébánosa is megáldotta. Dr. Kovacsics Dezső főispán beszéde és a koszorúk elhelyezése után Szabó János községi bíró ünnepélyesen átvette az alkotást. A díszebédet követően József főherceg a hősök tiszteletére emlékfát ültetett az Erzsébet-sporttelepen.

A bronz szoborkompozíció egy 1848-as és egy első világháborús katonát ábrázol. A talapzat eredeti felirata: 1848–49-iki szabadságharcunk és az 1914–18-iki világháború hősi halottainak emlékére. Az emlékművön 469 hősi halott neve olvasható.

1990. május 6-án felavatták a második világháború gyomai áldozatainak bronztábláit az emlékmű két oldalán. Varga Géza szobrászművész alkotása 365 magyar, sváb és zsidó hős nevét örökíti meg. A megemlékezésen Jenei Bálint tanácselnök mondott beszédet, közreműködtek a helyi gimnázium tanulói.

A talapzat feliratát kiegészítették: 1848–49-iki szabadságharcunk és az 1914–18-iki világháború hősi halottainak emlékére és a második világháború áldozatainak.

Képgaléria

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök