Wilim János (1800–1871)

A BékésWiki wikiből

tanító

Túróc megyében, Bisztricskán született 1800. január 19-én. Szülei földművesek voltak. Az alsó osztályokat Turócszentmártonban és Osgyánban végezte,ahol kitűnt szerénységével és szorgalmával. Tanítói szerették, segítették és egyengették pályáján. Lőcsén Kupecz és Müller tanárok vezetése alatt folytatta tanulmányait. Eperjesen egyedül Greguss Mihály tartott néha magyar nyelvű előadásokat, így a főiskolát végzett fiatal latinul, szlovákul és németül beszélt, magyarul csak értett.

1821-ben került Nagykárolyba tanítónak, ahol néhány hónap alatt tökéletesen megtanult magyarul, és elsajátította a tanítás gyakorlatát. 1825-ben a mezőberényi evangélikus egyház hívta meg tanítónak. Az itt töltött 17 év alatt olyan érdemeket szerzett a tanítás területén, hogy 1842-ben az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete Békéscsabára hívta meg tanítónak. Itt az 1842-ben megnyílt "kastélyi iskola" tanítójává választották, ahol évről évre mintegy 200 gyermeket tanított a szülők legnagyobb megelégedésére. Többször lett volna alkalma arra,hogy átmenjen a nagyobb anyagi előnyt nyújtó központi iskolába, de ragaszkodott "saját iskolájához" és tanítványaihoz. Élete végéig itt maradt.

Különös érdeme volt a szépírás, rajzolás készségének kifejlesztése. "Már Mezőberényben is arról volt különösen híres, hogy tanítványai valamennyi más iskolák gyermekeinél szebben tudtak írni és rajzolni. Ő e két ügyességet egyesítette." Iskolájában ő vezette be elsőként a "testgyakorlatot". Tanítás közben különböző játékokkal biztosította a tanulók részére naponta szükséges mozgást. Életrajzírója - s egyben tanítványa-, Zsilinszky Mihály megállapítja, hogy különösen megragadták tanítója bibliai, egyháztörténeti elbeszélései, melyek után sosem maradt el a röviden összefoglalt tanulság: "legyetek igazak, őszinték, erkölcsösek, jótékonyak, kitartók és akkor boldogulni fogtok" - véste tanítványai fejébe Wilim.

Kertészeti munkássága nagy hatással volt tanítványain keresztül a lakosságra. Faiskolát létesített, oltványokkal látta el a gazdákat. A Békésmegyei Gazdasági Egylet, mint legkiválóbb gyümölcstermesztőt, többször kitüntetésben részesítette.

Wilim János nem csak jó tanító, de jó hazafi is volt. "Testvéries érzelmek ápolása, józan szabadság és egyenlőség elveinek gyakorlati alkalmazása volt egyik fő törekvése." A szlovák nyelv mellett tanítványait megtanította magyarul írni, olvasni. Az 1848-49-es nemzeti mozgalom hatására tanítványait és a lakosságot lelkesítve megtanította Petőfi Sándor "Nemzeti dal" című költeményét, majd nemzetőrként Becskereken küzdött a hazáért. A társadalmi élet közkedvelt személyisége volt, az ifjabb és idősebb korosztály egyaránt tisztelte és szerette.

1871. június 17-én 50 éves néptanítói jubileumán számos tisztelője köszöntötte: az evangélikus egyház, a pályatársak, az egyházmegyei felügyelőség - többek között Szemián Sámuel csabai főjegyző tolmácsolta Csaba város elismerését és megbecsülését.

1871. június 19-én hunyt el Békéscsabán, ma emlékét utcanév őrzi városunkban.

Művei

• Kratická historie prirození. (A természet rövid története). Mezőberény : 1829. p. 225.

• Owocinarstwo, alebo stromowé Zahradnictwo. B-Csaba : 1869. p. 12.

• Jegyzék az 1867. évben id. Wilim Jánosnál kapható különféle oltványokról. Békéscsaba : Megyei Könyvtár, 1978. 6 fol. (Hasonmás kiadás.)

Kapcsolódó irodalom

• Gombos, Ján Evanjelicki ucitelia: Ján Wilim. In: Cabiansky Kalendár na rok 1991. Békéscsaba : Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov. 1990. p. 70.
• 50 éves néptanítói jubileum B.-Csabán. In: Békés, 3. évf. 50. sz. 1871. június 22. p. 3.
• Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Városi Tanács, 1974. p. 67-68.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest : Hornyánszky, 1914. p. 1568-1569.
• Vilim János meghalt. In: Békés. 3. évf. 51. sz. 1871. június 25. p. 2.
• Zsilinszky Mihály: Wilim János b.-csabai ev. tanító életrajza. Gyula : Dobay ny. 1871. p. 34.