Wetol sebolaj
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(→Kapcsolódó irodalom: Kiegészítés) |
(→A Wetol története: Kiegészítés) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
[[File:Wetol.jpg|bélyegkép]]A sebolaj feltalálásának körülményei egyelőre nem ismertek. [[Wagner Dániel (1868-1919)|Dr. Wagner Dániel]] "Eljárás sebgyógyító szerek előállítására" bejelentését a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalba '''1914. május 20-án''' nyújtotta be. '''A szabadalmi leírás, amely ma már szabadon elérhető a [http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán], 1915. március 11-én jelent meg.''' | [[File:Wetol.jpg|bélyegkép]]A sebolaj feltalálásának körülményei egyelőre nem ismertek. [[Wagner Dániel (1868-1919)|Dr. Wagner Dániel]] "Eljárás sebgyógyító szerek előállítására" bejelentését a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalba '''1914. május 20-án''' nyújtotta be. '''A szabadalmi leírás, amely ma már szabadon elérhető a [http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán], 1915. március 11-én jelent meg.''' | ||
| - | A készítmény sebgyógyító hatását a '''különféle illóolajok kombinációja''' útján érte el. A sebolajat már az I. világháborúban sikerrel alkalmazták a hadi sérültek ellátásánál. A terméket Réthy Béla békéscsabai gyógyszerész kezdte el gyártani és forgalmazni. A készítmény nagyüzemi gyártása a '''Wetol Vegyészeti Laboratórium Rt''' nevéhez fűződik. A Wetol sebolajat '''1924'''-től a Népjóléti Minisztérium rendelkezése folytán a közintézmények és üzemek mentőszekrényeiben és orvosi, kórházi intézményeknél kötelezően készleten kellett tartani. | + | A készítmény sebgyógyító hatását a '''különféle illóolajok kombinációja''' útján érte el. Wagner Dániel az íllóolajokkal végzett kísérleteit és alkalmazását a '''[http://ek.bmk.hu:80/?docId=4824 "Sebgyógyítás illóolajokkal"]''' című művében írta le. A könyv 1914-ben Mai Henrik és fia kiadásában jelent meg először. A sebolajat már az I. világháborúban sikerrel alkalmazták a hadi sérültek ellátásánál. A terméket Réthy Béla békéscsabai gyógyszerész kezdte el gyártani és forgalmazni. A készítmény nagyüzemi gyártása a '''Wetol Vegyészeti Laboratórium Rt''' nevéhez fűződik. A Wetol sebolajat '''1924'''-től a Népjóléti Minisztérium rendelkezése folytán a közintézmények és üzemek mentőszekrényeiben és orvosi, kórházi intézményeknél kötelezően készleten kellett tartani. |
Az '''1940-ben kiadott Szabványos vényminták''' (Formulae Normales, rövid nevén FoNo) című gyógyszerészeti kiadvány a '''101-es sorszám alatt a Wetolt helyettesítő "Oleum ad vulnera"''' sebolaj receptjét tartalmazza. A készítmény elkészítésének menetét és gyógyhatását ugyanebben az évben kiadott kézikönyvben Csipke Zoltán és Némedy Imre írta le. | Az '''1940-ben kiadott Szabványos vényminták''' (Formulae Normales, rövid nevén FoNo) című gyógyszerészeti kiadvány a '''101-es sorszám alatt a Wetolt helyettesítő "Oleum ad vulnera"''' sebolaj receptjét tartalmazza. A készítmény elkészítésének menetét és gyógyhatását ugyanebben az évben kiadott kézikönyvben Csipke Zoltán és Némedy Imre írta le. | ||
A lap 2015. április 28., 22:36-kori változata
A Wetol sebolajat a neves békéscsabai belgyógyász főorvos, dr. Wagner Dániel (1868-1919) szabadalmaztatta 1914-ben.
Tartalomjegyzék |
A Wetol története
A készítmény sebgyógyító hatását a különféle illóolajok kombinációja útján érte el. Wagner Dániel az íllóolajokkal végzett kísérleteit és alkalmazását a "Sebgyógyítás illóolajokkal" című művében írta le. A könyv 1914-ben Mai Henrik és fia kiadásában jelent meg először. A sebolajat már az I. világháborúban sikerrel alkalmazták a hadi sérültek ellátásánál. A terméket Réthy Béla békéscsabai gyógyszerész kezdte el gyártani és forgalmazni. A készítmény nagyüzemi gyártása a Wetol Vegyészeti Laboratórium Rt nevéhez fűződik. A Wetol sebolajat 1924-től a Népjóléti Minisztérium rendelkezése folytán a közintézmények és üzemek mentőszekrényeiben és orvosi, kórházi intézményeknél kötelezően készleten kellett tartani.
Az 1940-ben kiadott Szabványos vényminták (Formulae Normales, rövid nevén FoNo) című gyógyszerészeti kiadvány a 101-es sorszám alatt a Wetolt helyettesítő "Oleum ad vulnera" sebolaj receptjét tartalmazza. A készítmény elkészítésének menetét és gyógyhatását ugyanebben az évben kiadott kézikönyvben Csipke Zoltán és Némedy Imre írta le.
Lásd még
Forrás
- 66553 számú szabadalmi leírás. Magyar Királyi Szabadalmai Hivatal, 1915. március 11. Lelőhely: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Az elektronikus változat látogatva: 2014.05.20.)
- Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma : A Magyar Országos Levéltár Segédletei 13. Budapest : Magyar Országos Levéltár, 2014. Lelőhely: Magyar Országos Levéltár, (Az elektronikus változat látogatva: 2014.05.20.
- Csipke Zoltán, Némedy Imre: A vénykészítés kézikönyve : Formulae Normales kommentárja. Budapest : Csipke Zoltán, 1940.
- Plavecz Tibor: Magyar honvéd- és katonaorvosok tapasztalatai az első világháborúban. (elektronikus változat) (Látogatva: 2015.03.16.)
- Vámossy Zoltán: Formulae Normales / Szabványos vényminták. Budapest : Magyarországi Gyógyszerész Egyesület, 1940.
Kapcsolódó irodalom
- Békésmegyei fejek 1929. Corvina Ny., 1929. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
- Gécs Béla: Dr. Wagner Dániel orvos emlékezetére. In: Csabai Mérleg. 2013. november 21. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Csabai Mérleg
- Wagner Dániel: Az illóolajok sebgyógyító hatása s az illóolajos sebkezelés. Budapest : Pesti Lloyd-társulat ny., 1915.
- Wagner Dániel: Sebgyógyítás illóolajokkal. Békéscsaba : Corvina, 1928.
- Wagner Dániel: Sebgyógyítás illóolajokkal. Budapest : Mai, 1914. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár (digitalizált változat)
Külső hivatkozások
- Dobson Szabolcs: Magyar gyógyszer, magyar ipar I. / A magyar gyógyszeripar 1852 – 1945 közötti történetéből. (Látogatva: 2014.05.20.)
- A Wetol sebolaj egyik változatának kézzel írott receptje (Összetételében eltér az eredeti verziótól. Látogatva: 2014.05.20.)
