Wenckheim–Fejérváry-kastély (Mezőberény)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „A Wenckheim–Fejérváry-kastély műemlék épülete Mezőberényben, a Fő út 1–3. szám alatt található. == Története == 1775-ben kih…”)
(+ kategória)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Története ==
== Története ==
 +
[[Fájl:Mbereny kastely 2022.jpg|bélyegkép|400px|Wenckheim–Fejérváry-kastély]]
 +
[[Fájl:Szendrey Julia szobor.JPG|bélyegkép|300px|Szendrey Júlia-szobor]]
[[1775|1775-ben]] kihalt a Harruckern család férfiága, Békés vármegyét felosztották az örökösök között. A csabai rátát, így a részét képező Mezőberényt '''gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála''' kapta meg. A bárónőtől [[1798|1798-ban]] '''Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolina''' megvásárolta Mezőberényt és Kamutpusztát.
[[1775|1775-ben]] kihalt a Harruckern család férfiága, Békés vármegyét felosztották az örökösök között. A csabai rátát, így a részét képező Mezőberényt '''gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála''' kapta meg. A bárónőtől [[1798|1798-ban]] '''Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolina''' megvásárolta Mezőberényt és Kamutpusztát.
47. sor: 49. sor:
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Épített értékek]]
[[Kategória:Műemlékek]]
[[Kategória:Műemlékek]]
 +
[[Kategória:Petőfi 200]]

A lap jelenlegi, 2023. január 6., 15:30-kori változata

A Wenckheim–Fejérváry-kastély műemlék épülete Mezőberényben, a Fő út 1–3. szám alatt található.

Tartalomjegyzék

Története

Wenckheim–Fejérváry-kastély
Szendrey Júlia-szobor

1775-ben kihalt a Harruckern család férfiága, Békés vármegyét felosztották az örökösök között. A csabai rátát, így a részét képező Mezőberényt gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála kapta meg. A bárónőtől 1798-ban Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolina megvásárolta Mezőberényt és Kamutpusztát.

Rosenfeld Karolina 17981800 körül földszintes kúriát építtetett a mezőberényi piactéren. A klasszicizáló késő barokk stílusú épület utómunkálatai 1806-ban fejeződtek be. A kivitelezés a Wenckheim család építésze, id. Czigler Antal (1767–1862) nevéhez köthető. A 14 szobás téglalap alaprajzú kúria mellett istállók és kocsiszínek épültek. A kúriához díszkert tartozott üvegházzal, remetelakkal, teknősbékatóval, konyhakerttel.

Az 1802-ben megalapított mezőberényi gimnázium Oertl Zachariás lelkész lakásában (a parókián), valamint a Wenckheim-kastélyban kezdte meg a működését. Wenckheim Ferencné 18061808-ban az újonnan épített körösladányi kúriába költözött, a mezőberényi birtokot a fiának, Wenckheim Józsefnek adta át. 1807 júniusában a Wenckheim-kúria vendége volt I. Ferenc király és Mária Lujza főhercegnő. Wenckheim Ferencné 1814-ben szétosztotta a gyermekei között a birtokokat, a mezőberényi kúria a lánya, gróf Festetics Vincéné Wenckheim Franciska tulajdonába került.

Szendrey Júlia 1838 és 1840 között a Festeticsné kastélyában működő leánynevelő intézet tanulója volt. Az intézetben szőni, fonni és kézimunkázni tanultak az ország különböző településeiről érkező fiatal lányok.

A kúria tulajdonosa később Rosenfeld Karolina unokája, gróf Dessewffy Emilné Wenckheim Paulina lett. Az 1884-es III. katonai felmérésen a kúria már U alaprajzú volt, álltak a mellékszárnyai. 1896-ban elhunyt Dessewffy Emilné, a mezőberényi és a körösladányi kúriákat a lánya, Vécsey Józsefné Dessewffy Blanka császári és királyi palotahölgy örökölte. Még ugyanebben az évben Fejérváry Celesztina földbirtokos megvásárolta a kúriát és a 20 katasztrális holdas parkot. Az ingatlanhoz tartozó kert Celesztina-parkként vált ismertté, itt rendezték meg a millenniumi emlékünnepséget. 1937-ben elhunyt Fejérváry Celesztina, a kúria gróf Cebrián Istvánné báró Vécsey Magdolna (Vécsey Józsefné gyermeke) tulajdona lett, aki az államosításig élt a kastélyban.

Az 1940-es években az orosz hadsereg helyőrsége állomásozott a kastélyban és a kertben, majd a Magyar Kommunista Párt helyi székhelye lett a kastély. A kastélyépületet 1951-ben átalakították. Az 1. Számú Általános Iskola négy tanulócsoportja, a nevelői szoba, az igazgatói iroda és szertár került az épületbe. Később tornateremmel, öltözővel, az 1960-as években gyakorlati műhellyel, tankonyhával, valamint tanteremmel bővítették az ingatlant, mely az 1980-as évekig iskolaként funkcionált.

Később gyermekkönyvtárat helyeztek el az épületben. A kúriaparkot felszámolták, játszótér, kirándulóhely és lakótelep létesült a helyén. Az épület homlokzatát 1997-ben helyreállították, s az egykori leánynevelő intézet előtt leleplezték Szendrey Júlia szobrát.

A mezőberényi Orlai Petrics Soma Múzeum 2002-ben a helyreállított kastélyépületbe költözött. A kastély tetőszerkezetét 2007-ben felújították.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök