Tevan Andor (1889–1955)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. július 28., 13:34-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Kategória beillesztése) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2017. július 28., 14:05-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Kategória beillesztése) Újabb szerkesztés →
62. sor:		62. sor:
	[[Kategória:Személyek]]		[[Kategória:Személyek]]
	[[Kategória:Nyomdászok]]		[[Kategória:Nyomdászok]]
		+	[[Kategória:Tevan család]]

---

A lap 2017. július 28., 14:05-kori változata

Tevan Andor (Békéscsaba, 1889. augusztus 15. – Budapest, 1955. október 5.) nyomdász, nyomda és kiadó tulajdonos

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Gyermekei 3 Művei 4 Képgaléria 5 Forrás 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Tevan Andor 1889. augusztus 15-én Békéscsabán, sokgyermekes zsidó családban született. Édesanyja Fischer Teréz (1863-1944). Édesapja Tevan Adolf 1903-ban megvásárolta Lepage Lajos Vasút utcai könyv- és papírkereskedését. A családfő a könyvszeretettől vezérelve elhatározta, hogy egyik gyermekét nyomdásznak fogja kitaníttatni. Választása Andorra esett, akit 1907-ben beiratott egy jóhírű bécsi nyomdász iskolába, a Graphische Lehr und Versuchsanstaltba. A tehetséges és lelkes fiatalember itt sajátította el a nyomdaművészet fortélyait.

Tevan Andor könyvek iránti rajongása még az apjáét is felülmúlta. Mivel édesapja nem értett a nyomdászmesterséghez és minden idejét lekötötte a könyv- és papírkereskedést, a nyomda irányítását rábízta tehetséges és lelkes fiára. Tevan Andor tanulmányai végeztével, három esztendei részletfizetésre megvásárolt két modern betűcsaláddal, a Behrens Antiquaval és a Tiemann Mediaevalttal könyvnyomtatásba kezdett. Tehetségének, akaraterejének és lelkesedésének köszönhetően a könyvnyomtátás terén alig egy esztendő alatt országos hírnévre tett szert. Tevan Andor első munkája egy környékbeli kötőnő, Dapsy Gizella verseskötete volt. A fiatal nyomdász a költőnő révén ismerkedett meg Rozsnyai Kálmánnal, aki jelentős hatást gyakorolt az ifjú nyomdász művészetére. Tevan Andor Rozsnyaival kötött barátsága révén neves írókkal és művészekkel ismerkedett meg. A Tevan név két újszerű tipográfiájú könyvvel (Oscar Wilde: Vera, Jegyzetek Oscar Wilde-ról) tűnt fel a pesti sajtóban. A vállalkozás számára az anyagi sikert a Komédiások, a Panoptikum és az Ugat című könyvek kiadása hozta meg. Tevan Andor 1912. szeptemberében útjára indította a Tevan könyvtárat. A friss szellemű, olcsó kis füzeteket a korabeli sajtó szimpátiával fogadta. 1913-ban indította el híres bibliofil sorozatát, a Tevan Amatőr sorozatot, melynek tagjaként harminc év alatt tizennégy kötetet jelentetett meg,

Fischer Clarissával (1894-1977) kötött házasságából három gyermeke született.

Az 1920-as évek reakciós korszelleme lehetetlenné tette számára, hogy progresszív irányba folytassa a könyvkiadói tevékenységét, ezért áttért a színes, művészi kivitelű merkantil nyomtatványok kivitelezésére. Tevan Andor a könykiadást és -nyomtatást évi 3-4 kötetre csökkentette.

Tevan Andort 1944. április 3-án 32 baloldali gondolkodású férfival együtt letartóztatták, internálták, majd Ausztriába, egy Bécs környéki lágerbe deportálták. A koncentrációs táborból 1945. április 20-án szabadult.

A neves csabai nyomdász vállalata 1945 után két kiadványt jelentetett meg. 1947-ben Heltai Gáspár: A bölcs Esopusnak és Másoknak fabulái, 1948-ban pedig Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi című kötetét.

1948-ban az akkori kultuszminiszter a Tevan-nyomdának a Pro Arte érdemrendet adományozta.

1949-ben Tevan Andor önként felajánlotta teljes árukészletét, adósságmentes vállalatát államosításra. A Tevan-nyomdát 1949. május 16-án államosították. Tevan Andor Botyánszki Pál vállalatvezető alá rendelve folytatta munkáját 1950. május 6-ig, elbocsájtásának napjáig. Az elbocsájtást követően, az állastalánság napjaiban írta meg az 1989-ben Narancsliget az Északi-sarkon címmel megjelent önéletrajzi kötetét.

A Művelt Nép kiadónál, majd az Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott képszerkesztőként 1955. október 5-én Budapesten bekövetkezett haláláig.

Halálát követően, 1955-ben jelent meg A könyv évezredes útja című, az írás és a könyv történetét ismertető, a könyvtárosképzésben ma is kötelező irodalomnak számító műve.

Gyermekei

• Tevan Pál (1916-1945)
• Tevan Zsuzsanna (1919-1989)
• Tevan Gábor (tipográfus, 1923-)

Művei

• Narancsliget az Északi-sarkon
• A könyv évezredes útja

Képgaléria

Tevan Adolf üzlete a Vasút utcában

A Tevan-nyomda a színház mellett 1918-ban

Cincogó nép háborúja (könyvborító)

Nyársforgató Jakab meséi (könyvborító)

Forrás

• Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Baróti Dezső - Szántó Tibor: Költők barátja. Magyar Helikon, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A Tevan nyomda- és kiadóvállalat történetéből. Békéscsaba : 1978. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Balogh István: A békéscsabai Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története. In: Pointernet (Látogatva: 2014.09.15.)
• Tevan Andor. In: Wikipédia (Látogatva: 2014.09.15.)