Tevan Andor (1889–1955)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Dátum javítása)
(Kategória beillesztése)
56. sor: 56. sor:
* [http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/judaisztika/20100101123031304000000929.html Balogh István: A békéscsabai Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története.] In: Pointernet (Látogatva: 2014.09.15.)
* [http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/judaisztika/20100101123031304000000929.html Balogh István: A békéscsabai Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története.] In: Pointernet (Látogatva: 2014.09.15.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Tevan_Andor Tevan Andor.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.09.15.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Tevan_Andor Tevan Andor.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014.09.15.)
 +
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Nyomdászok]]

A lap 2017. július 28., 13:34-kori változata

Tevan Andor (Békéscsaba, 1889. augusztus 15. – Budapest, 1955. október 5.) nyomdász, nyomda és kiadó tulajdonos

Tartalomjegyzék

Élete

Tevan Andor (1889-1995)
Tevan Andor 1889. augusztus 15-én Békéscsabán, sokgyermekes zsidó családban született. Édesanyja Fischer Teréz (1863-1944). Édesapja Tevan Adolf 1903-ban megvásárolta Lepage Lajos Vasút utcai könyv- és papírkereskedését. A családfő a könyvszeretettől vezérelve elhatározta, hogy egyik gyermekét nyomdásznak fogja kitaníttatni. Választása Andorra esett, akit 1907-ben beiratott egy jóhírű bécsi nyomdász iskolába, a Graphische Lehr und Versuchsanstaltba. A tehetséges és lelkes fiatalember itt sajátította el a nyomdaművészet fortélyait.

Tevan Andor könyvek iránti rajongása még az apjáét is felülmúlta. Mivel édesapja nem értett a nyomdászmesterséghez és minden idejét lekötötte a könyv- és papírkereskedést, a nyomda irányítását rábízta tehetséges és lelkes fiára. Tevan Andor tanulmányai végeztével, három esztendei részletfizetésre megvásárolt két modern betűcsaláddal, a Behrens Antiquaval és a Tiemann Mediaevalttal könyvnyomtatásba kezdett. Tehetségének, akaraterejének és lelkesedésének köszönhetően a könyvnyomtátás terén alig egy esztendő alatt országos hírnévre tett szert. Tevan Andor első munkája egy környékbeli kötőnő, Dapsy Gizella verseskötete volt. A fiatal nyomdász a költőnő révén ismerkedett meg Rozsnyai Kálmánnal, aki jelentős hatást gyakorolt az ifjú nyomdász művészetére. Tevan Andor Rozsnyaival kötött barátsága révén neves írókkal és művészekkel ismerkedett meg. A Tevan név két újszerű tipográfiájú könyvvel (Oscar Wilde: Vera, Jegyzetek Oscar Wilde-ról) tűnt fel a pesti sajtóban. A vállalkozás számára az anyagi sikert a Komédiások, a Panoptikum és az Ugat című könyvek kiadása hozta meg. Tevan Andor 1912. szeptemberében útjára indította a Tevan könyvtárat. A friss szellemű, olcsó kis füzeteket a korabeli sajtó szimpátiával fogadta. 1913-ban indította el híres bibliofil sorozatát, a Tevan Amatőr sorozatot, melynek tagjaként harminc év alatt tizennégy kötetet jelentetett meg,

Fischer Clarissával (1894-1977) kötött házasságából három gyermeke született.

Az 1920-as évek reakciós korszelleme lehetetlenné tette számára, hogy progresszív irányba folytassa a könyvkiadói tevékenységét, ezért áttért a színes, művészi kivitelű merkantil nyomtatványok kivitelezésére. Tevan Andor a könykiadást és -nyomtatást évi 3-4 kötetre csökkentette.

Tevan Andort 1944. április 3-án 32 baloldali gondolkodású férfival együtt letartóztatták, internálták, majd Ausztriába, egy Bécs környéki lágerbe deportálták. A koncentrációs táborból 1945. április 20-án szabadult.

A neves csabai nyomdász vállalata 1945 után két kiadványt jelentetett meg. 1947-ben Heltai Gáspár: A bölcs Esopusnak és Másoknak fabulái, 1948-ban pedig Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi című kötetét.

1948-ban az akkori kultuszminiszter a Tevan-nyomdának a Pro Arte érdemrendet adományozta.

1949-ben Tevan Andor önként felajánlotta teljes árukészletét, adósságmentes vállalatát államosításra. A Tevan-nyomdát 1949. május 16-án államosították. Tevan Andor Botyánszki Pál vállalatvezető alá rendelve folytatta munkáját 1950. május 6-ig, elbocsájtásának napjáig. Az elbocsájtást követően, az állastalánság napjaiban írta meg az 1989-ben Narancsliget az Északi-sarkon címmel megjelent önéletrajzi kötetét.

A Művelt Nép kiadónál, majd az Ifjúsági Könyvkiadónál dolgozott képszerkesztőként 1955. október 5-én Budapesten bekövetkezett haláláig.

Halálát követően, 1955-ben jelent meg A könyv évezredes útja című, az írás és a könyv történetét ismertető, a könyvtárosképzésben ma is kötelező irodalomnak számító műve.

Gyermekei

Művei

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök