Tarján Tibor (1879–1945)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. szeptember 4., 13:40-kori változata

mérnök, ügyvéd, ornitológus

Élete

Békéscsabán született 1879. november 10-én Eredeti neve Sztraka Tibor. Édesapja Sztraka Ernő, anyai nagyapja dr. Réthy Pál. Gimnáziumi tanulmányait Békéscsabán és Szarvason végezte. Diákéveiben jó tornász volt: az 1890/91-es tanév tavaszi mulatságán tartott tornabemutatón jutalmat kapott nyújtó gyakorlatáért. Jogi tanulmányokat a kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen folytatott. Joghallgatóként 1902-ben bekerült az aradi ügyvédkamara ügyvédjelöltek közé. A gyakorlatot dr. Igaz Pálnál, békési ügyvédnél töltötte. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetemen a jogtudományok tudorává választották. 1908-ban ügyvédi végzettséget szerzett, miután a budapesti ügyvédvizsgáló-bizottság előtt sikeresen vizsgát tett.

Még Kolozsvárott ismerkedett meg Vönöczky-Schenk Jakabbal, a Madártani Intézet későbbi igazgatójával, aki hatására lett a madárvilág szerelmese. Ez a rajongás azonban családi örökség is, hiszen nagyapja Petényi Salamon János ornitológus munkatársa volt, aki a magyar tudományos madártan megalapítója. Még állami mérnökként az Ornitológiai Társulat oklevéllel jutalmazta 1899-ben Tarján madártani publikációs tevékenységét. 1901 októberében önkéntes katonai szolgálatra vonult az 1. tiroli vadászezredhez Innsbruckba. A pisztolyhasználat sem állt távol tőle, 1907-ben pisztolypárbajt vívott Vajda Jenő csabai állatorvossal, sebesülés nem történt. Nagyréti tanyáján baromfigazdaságot alakított ki. Nem csak a madarakat kedvelte, a Délmagyarországi Baromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesület 1936-os kutyakiállításán kitűnő osztályzást kapott Ráró nevű kutyája.

Folyóirat-szerkesztéssel is foglalkozott, miután 1920-ban átvette a Békésmegye című lap szerkesztési feladatait.

Budapesten hunyt el 1945. február 8-án.

Munkássága

Tarján Tibor ügyvédi munkája mellett egész életén át a madárvilág tanulmányozásával foglalkozott. 1899. november 25-én a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítói között szerepelt, így azonnal bekapcsolódott a múzeumi munkába. Még egyetemista korában körülbelül 100 darabos tojásgyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely ma már nem létezik. Gyűjteményébe a Békés megyében található madarak tojásai mellett más hazai és külföldi madártojások is bekerültek. Emellett madárpreparátumokat is a múzeumnak adományozott. Évente nagyjából 25-50 preparátummal gyarapította a Tárat. 1925-től egészen a 2. világháborúig az újjászervezett múzeum Természettudományi Tárát vezette. Maga is vadászott (Dobozon az 1. számú vadászterületet bérelte), megfigyeléseit írásban rögzítette, amik a Magyar Madártani Intézet évkönyvében és az Aquila című folyóiratban jelentek meg. Kiváló viszonyban állt vadászokkal, madárszakértőkkel és preparátorokkal (például Dinya Elekkel, Hankó Mihállyal, Lipták Jánossal). A madárvédelemről többször előadást tartott a Békéscsabai Múzeum-Egyesület szabad-lyceumi előadássorozata keretében, vagy felolvasott “A madarak hasznáról és védelméről” című írásából. Madártani gyűjtésének és megfigyeléseinek területe elsősorban a békéscsabai alvégi legelő és annak folytatása, az ókígyósi puszta és a Nagygyöp volt. Kétségtelen, hogy a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos gyűjteményének létezése Tarján Tibor madártani és muzeológiai munkásságának köszönhető. Kezdeményezője volt az Országos Állatvédő Egyesület csabai fiókjának létrehozásának. Az alapító ülésre 1910. február 3-án került sor. Az ügyészi feladatokat Tarján végezte és ő volt a madárvédelmi szakosztály ügyvezetője is.

Lelkiismeretesen adományozott különböző célok érdekében. 1890-ben adakozott a békéscsabai Evangélikus Gimnázium gyűjtésén, ahol a Kolozsvári Siketnéma Intézet, valamint a tokaji károsultak számára gyűjtöttek. A Széchenyi-szobor felállítását is támogatta a gimnázium diákjaként. Adakozott a nagykanizsai evangélikus templom, a kolozsvári siketnémák, valamint a dr. Frické-szobor számára. Az 1893/94-es tanévben támogatta a lelencház felállítását. Adakozott a Kossuth-szobor felállítására. Már ügyvédként volt a támogatók között volt a Rokkant Egylet húsvéthétfői rendezvényén. Tiszteletjegyet vásárolt és felülfizetéssel támogatta a Csaba Vívó Egyesület jelmezbálját.

A Békéscsabai Sport-Club választmányi tagja volt. 1924-ben megalakult a 4. Honvédgyalogezred Bajtársi Nagybizottsága, melynek társelnöki pozícióját Tarján Tibor töltötte be. A Békéscsabai Levente Egyesület választmányi tagja lett 1926-ban. 1929-ben megalakították a Magyarországi Ornitológusok Szövetségének békéscsabai körzetét, ügyvezető elnöknek Tarjánt választották. 1934-ben bekerült a hősi emlékmű bizottságba. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a törvényhatósági bizottságnak és a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is.

Számos testületnél végzett ügyészei feladatokat: a Csabai Ipartestületnél, a csabai Kaszinó-egyesületnél (1910-es tisztújítása után), a békéscsabai Függetlenségi Körnél (az alakuló ülést követően 1910-ben), a Délmagyarországi Fajbaromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesületnél, a Csabai Úszó Egyletnél és a Békésvármegyei Méhészeti Egyesületnél. 1938-ban a főispán vármegyei tiszti ügyésszé nevezte ki.

Művei

• Bütykös ásólúd Békés megyében. In: Aquila. 1929-30. p. 36-37., 300., 330.
• Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. 103-129.
• Újabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához. In: Aquila. 1935-38. p. 42-45., 666-669.,693-694.
• A balkáni kacagógerle Békéscsabán. In: Aquila. 1939-42. p. 46-49., 456., 487.
• Az Ókígyósi-puszta vízi madarai 1930-40-ben. In: Aquila. 1939-42. p. 46-49., 459., 489.

Források

• A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXIX-ik értesítője 1893-94. szerk.: Bukovszky János. Békéscsaba, 1894. 4., 12.p (Látogatva: 2017.08.31.)
• A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVIII-ik értesítője 1892-93. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1893. 5.p (Látogatva: 2017.08.31.)
• A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVII-ik értesítője 1891-92. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1892 7.p (Látogatva: 2017.08.31.)
• [A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 10. p] (Látogatva: 2017.08.31.)
• A békés-csabai ég. hitv. ev. algymnasium XXVI-ik értesítője 1890-91. közli: Horváth János. Békéscsaba, 1891. 5.p (Látogatva: 2017.08.31.)
• Békés, 52. évf. 19. szám, 1920. március 3. 2.p (Látogatva: 2017.08.31.)
• Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. 448.
• Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny. 1930. p. 473. (Kép)
• Békésmegyei közlöny, 26. évf. 27. szám, 1899. április 2. 6.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 28. évf. 78. szám, 1901. szeptember 29. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 29. évf. 50. szám, 1902. június 22. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 29. évf. 99. szám, 1902. december 11. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 30. évf. 3. szám, 1903. január 8. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 32. évf. 106. szám, 1905. november 12. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 33. évf. 31. szám, 1906. április 15. 7.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 34. évf. 41. szám, 1907. május 16. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 35. évf. 100. szám, 1908. december 13. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 36. évf. 5. szám, 1909. január 17. 5.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 37. évf. 100. szám, 1910. december 15. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 37. évf. 11. szám, 1910. február 6. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 37. évf. 20. szám, 1910. március 10. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 37. évf. 27. szám, 1910. április 3. 5.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 37. évf. 4. szám, 1910. január 13. 4.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 51. évf. 28. szám, 1924. február 16. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 52. évf. 83. szám, 1925. április 12. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 53. évf. 49. szám, 1926. március 2. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 56. évf. 90. szám, 1929. április 21. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 61. évf. 41. szám, 1934. február 21. 1.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 61. évf. 51. szám, 1934. március 4. 8.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 63. évf. 200. szám, 1936. szeptember 1. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 63. évf. 263. szám, 1936. november 17. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 64. évf. 55. szám, 1937. március 9. 2.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Békésmegyei közlöny, 65. évf. 48. szám, 1938. március 1. 3.p (Látogatva: 2017.09.01.)
• Gyarapszik a múzeum állattára. Tarján Tibor dr. értékes ajándéka. In: Békésmegyei Közlöny. 56. évf. 155. sz. 1929. november 20. p. 4.
• Lennert József: A Munkácsy Mihály Múzeum madárgyűjteménye I. In. Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005. 49.p (Látogatva: 2017.08.30.)
• Megalakult a négyes honvédek szövetsége. In. Békésmegyei közlöny, 51. évf. 236. szám, 1924. október 28. 2.p (Látogatva: 2017.08.31.)
• Natura Bekesiensis : időszakos természettudományi közlemények – 3. szerk.: Réthy Zsigmond. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztály, 1996. 23.p (Látogatva: 2017.08.30.)
• Réthy Zsigmond: A békéscsabai múzeum madártani gyűjteményének katalógusa. In. A Békés megyei múzeumok közleményei 5. szerk.: Dér László. Békéscsaba, 1978. 293.p (Látogatva: 2017.08.30.)
• Réthy Zsigmond: Dr. Tarján Tibor. (1879-1945) In: Múzeumi Híradó. 1974. p. 4. 15-17.
• Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban : 1899-1999. szerk.: Grin Igor. Békéscsaba, 1999. 18.p (Látogatva: 2017.08.30.)
• Vass István: A 75 éves Munkácsy Mihály Múzeum történetének fontosabb eseményei (1899-1944) In: Múzeumi Híradó. 1974. p. 4. 1-5.
• Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B. 1979. p. 30., 47., 65.