Túzokrezervátum (Dévaványa)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
21. sor: 21. sor:
A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti.
A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.
A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.
-
 
=== Feladata ===
=== Feladata ===
30. sor: 29. sor:
1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.
-
 
== Más élőlények a területen ==
== Más élőlények a területen ==
38. sor: 36. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
 +
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Túzok Túzok] (Látogatva: 2012.03.10.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCves_szikes_puszta Füves szikes puszta] (Látogatva: 2012.03.10.)
== Források ==
== Források ==
 +
* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)
* Tirják László: Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták, 1997, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)
* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)  
* Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont, kiadja: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Lelőhely: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, Szarvas)  
50. sor: 50. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)
* Bíró Mariann és Széll Antal: A Dévaványa-Ecsegi puszták és környékük botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása, Dévaványa 1999.( Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár)
* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
* Váczi Olivér & Altbäcker Vilmos: Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése elte etológia tanszék, Göd (Lelőhely:Békés Megyei Tudásház és Könyvtár )
58. sor: 59. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
 +
* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/T%FAzok%20.pdf KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)
* [http://www.devavanya.hu/ Dévaványa honlapja] (Látogatva: 2012.03.05.)

A lap 2012. április 9., 16:18-kori változata

A rezervátum nyitva tartása:Április. 1 - Október. 31.-ig, Kedd - Vasárnap 09:00 - 17:00 -ig, Kapcsolat: Cím: 5510 Dévaványa, Réhely major, Telefon: +36 (66) 483083, Koordináták: 47.081476, 20.933504

A túzokrezervátum Dévaványán található. A település 1723-tól szerepel hivatalosan Dévaványa név alatt. Folyamatosan fejlődött, növekedett a lakosság lélekszáma, illetve a terület is, így 2000-ben Dévaványa ünnepélyes keretek között városi rangra emelkedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot.

Tartalomjegyzék

A túzok

A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe tartozik. Megközelíti egy pulyka méretét. A kakas magassága akár 100 centiméter is lehet, és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is. A tyúk viszont átlagosan 4,5 kilogramm. A túzok élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. Hazánkban található a legnagyobb egybefüggő európai udvarló- és fészkelőhelye. Ez a terület a város közelében a Dévaványai Túzokrezervátum, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. Ugyanakkor a Hortobágyon,Nagykunságon és a Nagy-Sárréten is találkozhatunk a madárral.

Védettsége Magyarországon

Hazánkban 1970-től számít védett állatnak a túzok. Számos tényező veszélyezteti a madár fennmaradását. Ilyenek az árvizek, belvizek, valamint az infrastruktúra és a belterületek fokozott növekedése. Jelenleg a túzok eszmei értéke egymillió forint.

Az egyedek száma

A Dévaványa térségében élő, a magyarországi állomány egyharmadát adó populáció - a védelmi tevékenységnek köszönhetően - az elmúlt tíz év során enyhe növekedést mutatott, és jelenleg több mint 500 egyedet számlál.

A Dévaványai Túzokrezervátum

Elhelyezkedése, területe

A Dévaványai- ecsegi puszták a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb, egyben legmozaikosabb, szikes gyepek és a Hortobágy-Berettyófolyó által uralt, szántókkal, facsoportokkal tagolt részterülete. Dévaványa mellett Ecsegfalva, Túrkeve és Gyomaendrőd határait érinti. A magyarországi túzokállomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben. A térségben 1975-től 1990-ig 3433 hektár volt védett, majd ez a terület 1990-től 13 081 hektárra növekedett.A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben az európai hírű Túzokrezervátumot. Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya él a térségben, amely megtekinthető természetes közegében, valamint egy kiállítás is, mely a madár életéről, védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi látogatóközpontja április 1-től október 31-ig - minden hétfő kivételével - fogadja a látogatókat. Reggel 9 órától délután 17 óráig nyitva vannak, hétvégeken is! Az állandó kiállításaik mellett, melyek a Nagy-Sárrét egykori és jelenlegi élővilágát, és a túzokkeltetés és nevelés fontosabb pillanatait mutatják be - egy videofilm szintén a túzokok életével és a túzokmentő állomás munkáival foglalkozik. Fotókiállításuk a térség növény- és állatvilágával, tájképi értékeivel ismerteti meg a látogatókat.

Feladata

A rezervátum alapfeladata, hogy a vadon élő túzok fészekaljait megmentse, mivel azokból sok veszélybe került a mezőgazdasági munkák miatt. Azokat a tojásokat, amelyek természetes környezetükben elpusztulnának a kaszálások, vegyszerezések miatt, a rezervátum munkatársai a telep keltetőgépeibe helyezik el. Az itt kikeltetett, majd felnevelt madarakat ősszel vagy tavasszal visszaengedik vadon élő társaik közé. A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérik a madarak életét, és ha szükséges, segítenek nekik.

Túzok-mentőállomás

1979-ben létesítették a túzok-mentőállomást, amelynek épülete a népi építészet formavilágát idézi. Folyamatos kiállításokon mutatják be az ideérkezőnek a madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület mellett megtekinthetőek a körülbelül 15 kilogrammos hím, illetve a 4 kilogramm körüli tojók is. A bemutatóházban a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát ismertető kiállítást is láthatunk.

Más élőlények a területen

A Körös-Maros Nemzeti Park e részterületének döntő hányada ma pusztai táj, melyen jellegzetes szikes pusztai élőhelyeket találhatunk, de cickórós pusztát, ürmös szikes pusztát, valamint vakszikeseket és ecsetpázsitos szikréteket is. A valamikori sziki tölgyesek maradványaként megmaradt szikes erdei réttársulás foltjaiban a védett sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius) jelentős állományai élnek. Nemrég került elő a Magyarországon új fajnak számító pusztai tyúktaréj. Ez a pusztai térség biztosít élőhelyet a világszinten veszélyeztetett parlagi sasnak és a kerecsensólyomnak. Különösen értékes része a területnek a Hortobágy-Berettyó és annak hullámtere. A Nemzeti Park területére esik a folyó egy igen ritka szakasza, ahol nem történt meg az átvágás a folyószabályozások során. Így a folyó az ősi medrében folyik és hatalmas kanyarokat ír le. Itt számos hínárfajunk él, amelyek közül védett a vízi rucaöröm, a vízi tündérfátyol és a csemegesulyom. A nem védett fajok közül meg kell említenünk a sárga vízi tököt és az éles kolokánt is. A folyó menti részek jelentős értéke a Farkas-zugi erdő gémtelepe, ahol a kolóniaalapító szürke gémek és a bakcsók mellett a ritkább kis kócsag és üstökös gém is megtalálható.

Lásd még

Források

-Javaslat a fészekmentésből származó nevelt túzokok hatékonyabb hasznosítására -Túzokvédelmi mintaterület Üzemeltetési szabályzat Dévaványa-Ecsegi puszták törzsterület (Lelőhely:Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága,Szarvas )


Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök