Sztraka Károly (1803–1863)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. november 14., 18:53-kor történt szerkesztése után volt.

evangélikus tanító, költő-fordító, pomológus

Tartalomjegyzék

Élete

Sztraka Károly

Sztraka Károly (Karol Straka) 1803. szeptember 15-én a Pest megyei Apostagon született. Apja, Sztraka András Békés megye szülötte; Gyulán született 1766-ban, felnőtt korában került el Gyuláról. Három évig Kecskeméten, 42 évig pedig Apostagon volt tanító.

Sztraka Károly Mezőberényben tanult hat, majd Pozsonyban öt évig, ahol a filozófiai kurzust is elvégezte.

1826 augusztusában vette feleségül Boer Annát, egy szebeni tanár leányát. Házasságukból hat gyermek született: Ernő, György, Apollónia, Emília, Matild és Róza.

Békéscsabán 1863. november 29-én hunyt el.

Munkássága

1825. május 1-jétől tanított Csabán az elemi fiúiskolában. 1842-ben az akkor alapított felsőtabáni iskolába helyezték át, ahol lányokat és fiúkat egyaránt tanított. 38 éven keresztül volt tanító Békéscsabán.

1837-ben Zajac Daniel lelkésszel megalapította a békéscsabai Szlovák Olvasó Társaságot.

Sztraka igen sokoldalú ember volt: póttagja a Magyar Nemzeti Múzeumnak, tagja a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társaságnak és a Magyar Természettudósok Társaságának. Kitűnő festő, szenvedélyes természetvizsgáló, ügyes vadász és kiváló gyümölcstermesztő hírében állt. Az általa kitömött "ritkább" alföldi madarak és emlősállatok példányai a Nemzeti Múzeumban kerültek kiállításra. Fogas vakonnyal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum természeti és kézműtani gyűjteményének állatosztályát.

A kertészek egyesületének kiállításain gyümölcseivel több díjat is nyert. A gyümölcsfa-nemesítésről többször előadásokat tartott. Az általa magról termesztett és szaporított békéscsabai almafaj a Sztraka renetje nevet kapta. Faiskolája facsemetékkel látta el a környező településeket is, a gyümölcstenyésztést diákjainak is tanította.

Békéscsabára kerülve, továbbra is kapcsolatban maradt a szlovák értelmiségekkel. Ján Kollár budapesti evangélikus lelkész esküvőjére írta a Radostník című művét, ami csabai és békési szlovák motívumokat tartalmaz. Számos versben megírt állatmese szerzője, melyek igen népszerűek voltak az egyszerű szlovák emberek körében. Történetei 1853-ban könyvalakban is megjelentek Puvodné bájky od Karla Straku (Sztraka Károly eredeti állatmeséi) címmel. A mesék egytől egyig gyöngyszemei a rímbe szedett gúnynak és szatírának. Az alföldi szlovák költészet Sztraka Károly meséinek köszönhetően gyarapodott a 19. században. Költeményei jelentek meg Fejérpataky "Pozornik" (Figyelő) című folyóiratában, valamint a békéscsabai kis énekeskönyvben. Munkái megjelentek az Oskola és egyház című tanárok részére kiadott gyűjteményben is. Részt vállalt a békéscsabai evangélikus énekeskönyv negyedik kiadásának szerkesztésében és fordításában is.

Emlékezete

Művei

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök