Szegedi Kis István (1505-1572)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ker0 (vitalap | szerkesztései) 2017. augusztus 17., 19:53-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Református teológus, a kálvini reformáció egyik első teoretikusa

Tartalomjegyzék

Élete

Szegedi Kis István

Születésének helyét Szegedre (erről kapta a „Szegedi” előnevet), születési idejét 1505-re teszik. Polgári származású családból származott. Tanulmányait Lippán és Gyulán kezdte, a szabad művészeteknek nevezett tudományok területén szerzett ismereteket. 1535-től Bécsben, 1537-től pedig Krakkóban folytatta tanulmányait. A latin mellett kitűnően elsajátította a görög és a héber nyelveket, valamint tapasztalatokat szerzett segédoktatóként is. Még hazai tanulmányai alatt találkozott a reformáció tanaival, de külföldön töltött évei alatt gyökeresedett meg benne az elhatározás, hogy életét az új hit szellemiségében éli. 1540-ben tért haza, Lippán telepedett le, de három év múlva Wittenbergben kezdett el tanulni, ahol személyesen Luther Mártontól ismerte meg az új hit nézeteit. A legmagasabb akadémiai fokot elérve fejezte be tanulmányait 1545-ben. Megismerkedett Heltai Gáspárral is, akivel Szegedi élete végéig baráti kapcsolatot ápolt.

Szegedi Kis István reformátori pályafutását Csanádon kezdte. Az új tanokat széleskörűen terjesztette, ami szemet szúrt a korabeli váradi püspöknek, Fráter Györgynek. Emiatt Szegedit bántalmazták, vagyonát elkobozták és könyvtárnyi mennyiségű könyvgyűjteményét elégették. Innen menekülnie kellett, vándorlásának következő állomáshelyén, Gyulán sikerült egy időre nyugalmat találnia. Egy évig volt a helyi iskola igazgatója, vállalt oktatói tevékenységét is. Harmadik állomása Cegléd volt, ahol 1546-tól kezdve két és fél évet töltött. Eredetileg a helyi protestáns gyülekezet vezetése volt a feladata, de a helyi iskolában itt is folytathatta oktatói pályafutását. Ezután rövid ideig Makón tartózkodott, itteni tevékenységéről nem maradtak fenn feljegyzések.

1549-ben Petrovics Péter, a temesvári vár kapitánya hívta meg Szegedit a helyi iskola igazgatói posztjára. Itt 1551-ig folytatta tevékenységét, mely során az iskolában folytatott munkája mellett a helyi protestáns gyülekezet egyik prédikátora is volt. Minden bizonnyal részt vett az 1549-ben és 1550-ben megtartott toronyi zsinatokon is. 1551-ben a temesvári várkapitány Losonczi István lett, aki a reformáció terjedését nem nézte jó szemmel, így egyik első intézkedéseként a helyi protestáns gyülekezetet feloszlatta, Szegedi Kis Istvánnak újra menekülnie kellett. Mezőtúron talált menedékre, ahol a helyi protestáns iskola vezetése mellett a reformáció tanainak terjesztésével foglalkozott. 1552-ben Békésre került, ahol hat hónapot tartózkodott, szintén tanári hivatalt vállalt és aktíván bekapcsolódott a békési protestáns gyülekezet munkájába is. 1552 végén azonban hitéért fogságba került, és bár szerencsésen sikerült megszöknie, egy volt diákjára bízták őrzését, aki elengedte. A menekülés után elhatározta, hogy munkáját ezen túl az akkori török hódoltság területén, a Duna-mellékén folytatja tovább.

Szegedi Kis Istvánra Tolnán kezdetben a helyi iskola igazgatói posztját bízták rá és kezdetben nem állt szándékában egyházi szolgálatot végezni, de később változtatott ez irányú álláspontján. 1554-ben a Baranya megyében lévő Laskó protestáns gyülekezetnek lett a lelkésze. Erre az időszakra a Duna-mellékén a protestáns felekezetnek sikerült állandó egyházszervezetet kialakítani, így elvárás volt a gyülekezet lelkészének pappá szentelése is. Még ugyanebben az évben kinevezték a Baranyai Egyházkerület püspökévé. Oktatói munkásságát folytatva, egyházi szolgálata mellett elvállalta a helyi iskola vezetését is. 1558-ban az akkori szigetvári várkapitány Horváth Márk rábeszélésére, Kálmáncsán folytatta lelkipásztori és oktatói tevékenységét. Mivel a török hódoltság egyre inkább akadályozta a két terület közötti átjárást, praktikus okokból a Baranyai Egyházkerületet kettéválasztották, a Királyi Magyarországon lévő terület püspöke Szegedi Kis István maradt, míg a török hódoltság területén lévő egyházkerületet Sztárai Mihály igazgatta. Szegedi itteni munkáját 1561-ig zavartalanul végezhette, ehhez Horváth Márk biztosította a védelmet. Bár valószínűleg már korábban is rokonszenvezett a reformáció kálvini irányzatával, de erre az időszakra tehető, hogy ténylegesen felvállalta ezen irányultságát.

1561-ben Horváth Márk meghalt, Szigetvár új kapitánya pedig már nem tekintette fontosnak Szegedi védelmét, akit egy félreértett prédikáció miatt a kaposvári vár török parancsnoka elfogatott, majd Pécsre küldetett. Fél évig volt rabságban, majd áthelyezték Szolnokra, ahol idővel szabadabb körülményeket engedélyeztek számára és szolnoki polgárok kérésére „házi igehirdetés” céljából eltávozást kaphatott. Bár sokszor megkísérelték elérni szabadon bocsátását, végül ezt 1563-ban Mező Ferenc érte el összesen 1200 Ft-ért.

Végül Ráckevére költözött és ott folytatta tovább munkáját az egyház és a reformáció szolgálatában. Rövid idő múlva az Alsó-Dunamelléki Egyházkerület püspöke lett. Életének ezen utolsó éveiben jelentős teológiai témájú kutatásokat végzett, műveinek jelentős részét az itt töltött kilenc év alatt írta meg. 1564-ben nyilvános hitvitát folytatott egy Panthanus Szeraphinus nevű katolikus baráttal, amiből Szegedi került ki győztesen. Temetésén Skaricza Máté mondott beszédet, aki a sírfeliratát is megírta. Szegedi Kis István három alkalommal nősült meg, valamint összesen 12 saját és két nevelt gyermeke ismert. 1572. május 2-án, Ráckevén hunyt el.

Főbb művei

Több műve felkerült a „tiltott könyvek indexére”, ami azoknak a könyveknek a listája volt, amelyek olvasását a római katolikus egyház hívei számára kifejezetten tiltotta.

Emlékezete

Iskolák

Szobrok, domborművek

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök