Szeberényi Lajos (1820–1875)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kategóriák szerkesztése)
(Kategória módosítása + beillesztése)
31. sor: 31. sor:
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
[[Kategória:Egyházi személy]]
+
[[Kategória:Egyházi személyek]]
-
[[Kategória:Pedagógus]]
+
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

A lap 2017. július 26., 15:49-kori változata

egyházi és pedagógiai író, teológiai tanár

Maglódon (Pest megye) született 1820. augusztus 15-én. Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. A magyar nyelvet csak 7-8 éves korában, rákoscsabai tanulmányai során sajátította el. Apját, Szeberényi Andrást - aki evangélikus lelkész volt -korán elvesztette. A gimnáziumot Selmecbányán végezte (1830-1939), ahová nagybátyja, Szeberényi János vitte magával. Itt, az Önképzőkörben kötött ismeretséget Petőfi Sándorral. Barátságuknak 1845-ben egy irodalmi vita vetett véget. A teológiát 1841-ben Pozsonyban végezte el, ahol 1839-40-ben országgyűlési beszédeket másolt az Országgyűlési Tudósításokba. Ezt követően jogi tanulmányokat folytatott Pápán.

1846-ban Pestre költözött, és főleg újságírással foglalkozott. 1848-ban munkatársa lett Kossuth Hírlapjának, majd szerkesztője a Népbarát szlovák kiadásának, a Prjat el ludu című forradalmi újságnak. Később az országos rendőrségnél alkalmazták mint fogalmazót. Itt jutott hozzá azokhoz az útlevelekhez, amelyekkel sok társát és önmagát is megmentette.

A szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyen bujkált. 1851 őszén a békéscsabai magyar tannyelvű reáliskola tanára lett. Hamarosan elfogták, de fél év után amnesztiát kapott, s Csabára internálták. A tanítás mellett pedagógiai irodalommal foglalkozott. Több tankönyvet adott ki elemi és reál iskolák számára.

A tanítók részére indította 1855-ben megyénk első szaklapját, a Néptanítók Könyvét, melyet 1861-ben Iskolai Lap címmel folytatott. A Néptanítók Könyvéhez 1856-ban Kis Kert címmel gyermekek számára készült szépirodalmi melléklap is társult. Az önkényuralom időszakának legjelentősebb Békés megyei pedagógiai vállalkozása a Néptanítók Könyve, mivel elsőként próbálkozott azzal, hogy mértékadó és korszerű szakmai irányítást adjon a népiskolai tanítóknak. A folyóirat középpontjában a sokoldalúan művelt pedagógus és a népiskola áll. A kiadvány ellen 1856. január 4-én a hatóságok vizsgálatot rendeltek el alaptalan vádak alapján. Az 1855-ös évfolyamot elkobozták, 1856-tól pedig szigorú ellenőrzés alá vetették. A sorozatos zaklatások miatt Szeberényi elköltözött Békés megyéből.

1857 őszén Makóra távozott lelkésznek. A Néptanítók Könyvét innen szerkesztette tovább Vince Sándorral együtt. Makói tevékenységéhez kapcsolódik a Protestáns Népkönyvtár című folyóirat szerkesztése. 1860 és 1864 között a szegedi evangélikus egyháznak volt lelkipásztora. 1864-ben Pozsonyba került magyar-szlovák papnak és a gyakorlati teológia tanárának. 1865-ben a Kisfaludy Társaság - mely két évvel később tagjai közé választotta -felhívására lefordított néhány száz szlovák népdalt. A dunáninneni evangélikus egyházkerület ez évben jegyzővé választotta, mely tisztséget, valamint a dunáninneni kerületi gyámintézet elnöki tisztét haláláig viselte. Pozsonyban halt meg 1875. június 4-én.

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök