Szabadság Rádió (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(fejezet címek, források)
a (Fekete Pál belső hivatkozása)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni.  
+
A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni. '''Békéscsabán 1956. október 31-én szólalt meg először a Szabadság Rádió.'''
-
 
+
== Technikai feltételek: ==
== Technikai feltételek: ==
-
 
[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.
[[Lődy András]], [[Komoróczky János]] és[[ Miklós Lajos]] közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót [[Hidvégi Tibor]] mezőberényi fizika-tanár segítségével.
-
Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is.
+
Az adókészülék 2db [http://members.chello.hu/szarka.gyorgy/electron/os51se.html Tungsram OS51-es] rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is.
Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.
Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt [[Zsilinszki Pál]], aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.
-
 
== Az első adás: ==
== Az első adás: ==
-
 
Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. [[dr. Ferdinandy Kond]], kórházi segédorvossal, aki [[Féja Géza (1900-1978)|Féja Gézát]] kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és [[dr. Weinhart Mihály]] lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és [[Stefanik Irén]] a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű '''Agfa''' szalag elfogyott, ezért olcsó magyar '''Ozafron''' papírszalagra tudták csak felvenni.
Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ''‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘'' –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül [[Kaskötő István]] számolt be a budapesti eseményekről.
-
A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.  
+
A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, [[Örsi Tóth László]], [[Kiss Béla]] és [[Ballabás László]], aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. [[Fekete Pál (tanár)|Fekete Pál]] kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.  
-
 
+
== A rádió vége: ==
== A rádió vége: ==
-
 
Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.
Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.
-
 
== Forrás: ==
== Forrás: ==
-
 
[http://ek.bmk.hu:80/?docId=856 Szabó Ferentz: A békéscsabai Szabadság Rádió története]
[http://ek.bmk.hu:80/?docId=856 Szabó Ferentz: A békéscsabai Szabadság Rádió története]
[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_11/?query=fekete%20p%C3%A1l&pg=94&layout=s Békés Megyei Hírlap 1992.11.9.]
[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1992_11/?query=fekete%20p%C3%A1l&pg=94&layout=s Békés Megyei Hírlap 1992.11.9.]
 +
 +
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:1956]]

A lap jelenlegi, 2020. október 16., 17:52-kori változata

A rádió ötlete 1956. október 28-án merült fel a Forradalmi Bizottság tagjaiban. Az alapítók a más városokban elindult hasonló rádiók működésén felbuzdulva kezdtek neki a békéscsabai megszervezéséhez. Az első helyi rádió október 26-án kezdte meg működését Nyíregyházán, 27-én Székesfehérváron és Szombathelyen, 30-án Balatonszabadiban. November folyamán Egerben, Kaposváron és Dunapetelén kezdett rádió sugározni. Békéscsabán 1956. október 31-én szólalt meg először a Szabadság Rádió.

Tartalomjegyzék

Technikai feltételek:

Lődy András, Komoróczky János és Miklós Lajos közreműködésével az MSzHSz (Magyar Szabadságharcos Szövetség) rádiós klubja építette. A készüléket négy fegyveres lokátoros katona kísérte a főtéren lévő megyei tanács épületéhez. Itt szerelték fel az adót Hidvégi Tibor mezőberényi fizika-tanár segítségével. Az adókészülék 2db Tungsram OS51-es rádióadócső volt 200 W teljesítménnyel, párhuzamosan összekapcsolva, kristályvezérelt oszcillátor állította elő a nagyfrekvenciás jeleket. A berendezés 1000V-os feszültséggel üzemelt. Az adás vételére 30-50 km-es körzetben volt lehetőség a 387-es középhullámon. Érkeztek visszajelzések az adás vételéről Hódmezővásárhelyről és Kisújszállásról is. Az antennákat a postások segítségével a volt rendőrségi épületre (ma az OTP Bank) állították fel, a vezetékek az élővízcsatorna partjáig nyúltak. A szerelésben még aktív segítség volt Zsilinszki Pál, aki elismert rádiós szakemberként, az áramszolgáltató embereként dolgozott.

Az első adás:

Lődy Andrásnak közreműködött az első adás szerkesztésében is. A műsort a színházi klubban vették fel. dr. Ferdinandy Kond, kórházi segédorvossal, aki Féja Gézát kérte fel a nyitóbeszéd megírására. Féja örömmel fogadta a felkérést. A szöveget gyorsan megírta és dr. Weinhart Mihály lakásán szalagra vették. A lakásban ott volt Lődy András, mint technikai szakember és Stefanik Irén a színház művésznője. A megfelelő akusztika létrehozása végett mindenki párnákat tartott a kezében, a telefont kikapcsolták a felvétel idejére. Egyetlen gondjuk volt csak, hogy a jó minőségű Agfa szalag elfogyott, ezért olcsó magyar Ozafron papírszalagra tudták csak felvenni. Az adást október 31-én este adták le. A rádió szignálját ‚Rajta kuruc, rajta, győz a magyar fajta‘ –dallam adta, amit Tóth Bacsó Lajos tárogatón adott elő. Első bemondója Stefanik Irén volt. Féja beszéde után ő szavalta el Ady Felszállott a páva című versét, végül Kaskötő István számolt be a budapesti eseményekről. A békéscsabai adó naponta háromszor, 12-kor, 16-kor és 19.30-kor 80-100 perces műsorral jelentkezett. A szerkesztésben részt vett két újságíró, Örsi Tóth László, Kiss Béla és Ballabás László, aki az MTI híreit szállította. A műsorban sok zene, indulók, magyar nóták, helyi hírek, országos hírek, munkástanácsi felhívások alkották, de vettek át információkat a Szabad Európa Rádiótól is. Fekete Pál kétszer mondott beszédet a rádióban, az első nyomtatásban fennmarad a Független újság november 3-ai számában.

A rádió vége:

Az utolsó adás 1956. november 3-án este volt. Másnap hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdió falát. Az oroszok megszállták a helyiséget, az adót leszerelték, a szalagokat kidobálták, majd eladták az akkori Ezermesterboltnak. A Féja beszédét tartalmazó papírszalag nem kellett senkinek, így az megmaradt az utókornak.

Forrás:

Szabó Ferentz: A békéscsabai Szabadság Rádió története

Békés Megyei Hírlap 1992.11.9.

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök