Székács József (1809–1876)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2023. április 10., 11:01-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

evangélikus püspök, egyházi író, költő, műfordító

Tartalomjegyzék

Élete

Székács József
Székács József sírja

Székács József 1809. február 2-án született Orosházán. Édesapja Székács János tímármester, édesanyja Plenter Éva. Nyolcan voltak testvérek.

A népiskolai tanulmányokat Orosházán végezte. A tót nyelv elsajátítása céljából Tótkomlósra került. Tizenegy évesen ő mondta a templomi beköszöntőt az iskolai évzáró vizsgán. Szigethy János lelkész rábeszélésének köszönhetően a mezőberényi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Hat év alatt elvégezte a nyolcosztályos gimnáziumot. 1826-tól bölcseletet és teológiát tanult Sopronban. Tagja lett a soproni Magyar Társaságnak. 1829-ben sikeres lelkészi vizsgát tett.

Az ötéves nevelősködés után, 1835-ben a berlini egyetemeken klasszika-filológiát és filozófiát hallgatott. Németország mellett járt Hollandiában és Angliában is. Lipcsében filozófiai doktori címet, 1860-ban a jénai egyetemen teológiai doktori címet szerzett.

1840-ben megházasodott, Veöreös Juliannát vette feleségül. Hat gyermekük született.

Székács József 1876. július 29-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 októberében felavatták a síremlékét.

Munkássága

Tanulmányait követően Nikolics Péter nevelőjeként tevékenykedett Rudnán. Tanítványával Karlócán, Pesten és Eperjesen tartózkodott. Nevelősködése időszakában megtanult szerbül és görögül, emellett jogot hallgatott. Az eperjesi főiskolán megszervezte a Magyar Társaságot. Vörösmarty Mihálynak köszönhetően megjelentek az első műfordításai.

1836-tól Nikolics Sándor nevelője lett. Ugyanebben az évben Szerb népdalok és hősregék címmel megjelent a műfordítása. Tanulmányozta a magyar, szerb, szlovák és német nyelvet, a szomszédos népek nemzeti irodalmát. Görögről (pl. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok), latinról (Terentius hat vígjátéka), németről (Goethe) fordított. 1836-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja lett. Őt nevezték ki a pesti evangélikus magyar egyház első lelkészének. Székács József keresztelte Kossuth Lajos két fiúgyermekét, ő temette Petőfi Sándor szüleit, Petrovics Istvánt és Hrúz Máriát, valamint a költő egykori szerelmét, a fiatalon elhunyt Csapó Elelkát.

Kossuth Lajos felhívására, Török Pállal elindították a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot, Székács az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméit hirdette. Szerkesztette a Protestáns lelkészi tár és a Lelki kincstár című lapokat. A szabadságharc után Orosházán tartózkodott, majd visszatért Pestre.

Szerepet vállalt az 1859-es protestáns pátens (1859) elleni küzdelemben. 1860 júliusában bányakerületi püspökké választották, a tisztséget 1872-ig töltött be. 1865 és 1869 között az orosházi kerület országgyűlési képviselője volt. Beszédei, gyászbeszédei önálló kötetben, egyházi és világi költeményei, epigrammái, szatírái a korabeli lapokban jelentek meg. 1865 és 1868 között országgyűlési képviselőként a protestánsok ügyét szolgálta. 1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Ferenc Józseftől az érdemei elismeréseként megkapta a királyi tanácsosi címet és a Lipót-rendjelet. 1876 májusáig szolgált lelkészként, majd betegeskedni kezdett.

Emlékezete

Válogatott művei

Költeményei többek között az Aurorában, az Athenaeumban, a Pesti Divatlapban, jelentek meg. Írói álnevei: Henyei Gyula, Orosházi.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök