Salkovics Mihály (1809–1842)

A BékésWiki wikiből

gazdálkodó

Tartalomjegyzék

Élete

Salkovics Mihály 1809. augusztus 31-én született Mezőberényben. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester (Orlai Petrics Soma anyai nagyapja, az ő testvére, Salkovics Kamhall Zsuzsanna Petőfi Sándor apai nagyanyja), édesanyja Szakáts Karolin. Testvérei: Karolin, Zsuzsanna, Péter, Johanna, Dániel, Erzsébet és Károly. Salkovics Karolin (1802–1856) elsőszülött gyermeke Orlai Petrics Soma.

Salkovics Mihály a mezőberényi gimnáziumban tanult.

33 éves korában, 1842. november 17-én hunyt el Ostffyasszonyfán. November 19-én helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Tanulmányai végeztével Székesfehérváron telepedett le, ahol gazdálkodással foglalkozott. A székesfehérvári mészáros egy majorság megvásárlásához kölcsönt vett fel Petőfi Sándor édesapjától, Petrovics Istvántól, aki kezességet is vállalt.

Salkovics Mihály nem tudta visszafizetni a nagy összegű kölcsönöket, emiatt szerepe volt a Petrovics család eladósodásában. Erre utal Petőfi Sándor István öcsémhez című költeményének sorai:

Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik
Az emberekben: jégre nem viszik.
Mert ő becsűletes lelkű, igaz;
Azt gondolá, hogy minden ember az.
És e hitének áldozatja lett,
Elveszte mindent, amit keresett.
Szorgalmas élte verítékinek
Gyümölcseit most más emészti meg.

Petőfi Sándort kitagadta az édesapja, miután otthagyta a selmeci líceumot. A fiú a Nemzeti Színház statisztája és szerephordója volt, amikor 1839-ben találkozott Salkovics Mihállyal, aki magával vitte Székesfehérvárra. Petőfi feltehetően 1-2 napot töltött a nagybátyjánál, majd Salkovics Péterhez került Ostffyasszonyfára.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök