Salkovics Károly (1823–1902)

A BékésWiki wikiből

mérnök

Tartalomjegyzék

Élete

Salkovics Károly 1824. október 13-án született Mezőberényben. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester, édesanyja Szakáts Karolina. Salkovics Péter testvére, Salkovics (Kamhall) Zsuzsanna volt Petőfi Sándor apai nagyanyja volt. Nyolcan voltak testvérek, testvérei: Karolin (Orlai Petrics Soma édesanyja), Zsuzsanna, Péter, Mihály, Johanna, Dániel és Erzsébet. A Petrovics, a Salkovics és a Petrics családok rokoni kapcsolatban álltak.

A Soproni Evangélikus Líceumban, majd Petőfi Sándor osztálytársaként a Pápai Református Kollégiumban tanult. Az 18411842. tanévben, a pápai főiskola képzőtársaságának örömünnepén Salkovics Károly és Orlai Petrics Soma is fellépett.

1848 őszén Pesten csatlakozott a honvéd tüzérséghez. Tagja lett Perczel Mór tábornok drávai hadtestének. 1848 decemberében részt vett a móri ütközetben. Az 1848–49-es szabadságharcban főárkászként, hadnagyként, majd főhadnagyként teljesített szolgálatot a komáromi várőrségnél. Irányítása mellett zajlott Komárom sáncainak építése.

A Mérnöki Intézetben (Institutum Geometricum) 1853-ban mérnöki oklevelet szerzett.

1856-ban megházasodott, Döme Ágnest vette feleségül. Gyermekeik: Kornélia, Ida, Mária, Irén és Károly.

Salkovics Károly 1902. február 26-án hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Miután a Petrovics család anyagilag tönkrement, a 16 éves Petőfi Sándor 1839 májusától Salkovics Péter mérnöknél tartózkodott Ostffyasszonyfán. Néhány hét múlva, a szünidő kezdetén megérkeztek a család rokonai, Salkovics Károly és Petrics Soma. Petőfi előszeretettel bosszantotta Salkovics Károlyt, amiért a Ráró névre a család kutyája és Károly is hallgatott (utóbbi úgy hallotta, neki szólnak). Salkovics és Petőfi később nem tartották a kapcsolatot. Salkovics Károly visszaemlékezései nem gyarapították a költő életrajzát.

Salkovics a Zala vármegyei Tördemicen, Gödöllőn, később a Délvidéken, Pancsován élt. Kincstári mérnökként tevékenykedett. 1881-ben Gödöllőn megválasztották a szabadelvű Bossányi-párt jegyzőjévé. 1893-ban a kincstári birtokok mérnökévé nevezték ki. 1899-ben a gazdasági műszaki hivatal beosztott kincstári mérnöke volt.

Tagja volt a Zala megyei, valamint a Pest városi Honvédegyletnek. A Zala Megyei Gazdasági Egylet titkára volt. Írásai a Kertész Gazdában és a Néptanítók Lapjában jelentek meg.

Salkovics Károly 1894 őszén Baróti Lajosnak adta át a füzetet, melyben Petőfi több ifjúkori költeményének másolatát megőrizte: A Dráván, Honvágy, Elválás, Első szerelem, Változás, Vendég, Hajnal, Méz és csók, A sorshoz, Lehel.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök