Puskás Lajos (1892–1969)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése, gépészmérnök kategória)
a (Nyelvi ellenőrzés)
5. sor: 5. sor:
'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.  
'''Szatmárnémetiben született [[1892]]. [[február 4.|február 4-én]]''', Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.  
-
Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti kir. József műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.  
+
Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a''' budapesti Királyi József Műegyetemen végezte''', [[1914]]-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. '''Németországban képezte magát szövőmérnöknek.''' 1914-től [[1919]]-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. [[1920]]-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.  
Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.  
Az [[1923]]-ban '''Várkonyi Dalmával''' (1892‒1971) kötött házasságából '''egy lánya (Éva) és egy fia (Endre)''' született.  
-
A Dr. Korniss Gézáné úrnőt is megfestő Gyoroki Gyurkó Pál Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.
+
Gyoroki Gyurkó Pál festőművész Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.
Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.|április 17]]-én Budapesten hunyt el.
Puskás Lajos '''77 éves korában''', [[1969]]. [[április 17.|április 17]]-én Budapesten hunyt el.
15. sor: 15. sor:
== A csabai selyemgyár ==
== A csabai selyemgyár ==
-
Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.  
+
Békéscsaba első textilüzemét a '''Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.''' budapesti cége építette [[1907]]‒[[1909]] között a körgát mellett, a Békési úton. A részvénytársaság a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete [[1916]]-ig dolgozott eredeti formájában. A '''háború közbeszólt''', az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az '''épületben hadikórház kezdte el működését'''. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.  
-
A '''Magyar–Olasz Bank''' érdekeltségi vállalata, az államtól valamennyi selyemfonodát bérlő '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. - Schober József központi igazgató kezdeményezésére - [[1920|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített 1921-ben.  
+
A '''Selyemfonodák Haszonbérlete Rt'''. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ [[1920|1920-ban]] bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban '''Merkur Szövöde''' néven szövőüzemet létesített [[1921|1921-ben]].  
-
A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872-1929)|dr. Berthóty István]] polgármesternek, [[dr. Debreczeny Lajos]] rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.
+
A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt '''pamutszövőgyárat hoztak létre'''. A szövőgyár berendezése '''a vidékre vezényelt, [[1921|1921-ben]] kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint''' történt. Elévülhetetlen érdemei voltak [[Berthóty István (1872-1929)|dr. Berthóty István]] polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] főmérnöknek, valamint [[Baukó András]] mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.
-
Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. Áruik a külföldön előállítottakkal is felvette a versenyt. [[1928|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.
+
Az új cég [[1922]]-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd [[1923]]-ban a földszinten is megindult a termelés. [[1924]]-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat [[1924|1924-ben]] '''első állami díj'''at kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. [[1928|1928-as]] adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.
-
'''[[1932]]-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.
+
'''[[1932]]-ben a gazdasági válság hatására a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett.''' A selyemfonodát [[1948]] márciusában államosították, és '''Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább'''. Fennállásának 80 éves jubileumát [[1987]]-ben mint a '''Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára''' ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.
Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. [[1922]] augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. [[1924|1924-ben]] létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. [[1924|1924-ben]] a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.
Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. [[1922]] augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. [[1924|1924-ben]] létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. [[1924|1924-ben]] a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.
-
Puskás Lajos [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott. [[1952|1952-ben]] a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa '''[[1966|1966-ban]] aranydiplomát ítélt''' munkássága elismeréseként.
+
Puskás Lajos [[1932]] után Kőszegen és Budapesten dolgozott. [[1952|1952-ben]] a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese lett. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa '''[[1966|1966-ban]] aranydiplomát ítélt''' munkássága elismeréseként.
== Források ==
== Források ==

A lap 2019. január 24., 13:34-kori változata

gépészmérnök, szövőgyári igazgató

Élete, munkássága

Szatmárnémetiben született 1892. február 4-én, Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.

Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen végezte, 1914-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. Németországban képezte magát szövőmérnöknek. 1914-től 1919-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. 1920-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.

Az 1923-ban Várkonyi Dalmával (1892‒1971) kötött házasságából egy lánya (Éva) és egy fia (Endre) született.

Gyoroki Gyurkó Pál festőművész Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.

Puskás Lajos 77 éves korában, 1969. április 17-én Budapesten hunyt el.

A csabai selyemgyár

Békéscsaba első textilüzemét a Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. budapesti cége építette 1907‒1909 között a körgát mellett, a Békési úton. A részvénytársaság a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete 1916-ig dolgozott eredeti formájában. A háború közbeszólt, az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az épületben hadikórház kezdte el működését. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.

A Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. ‒ Schober József központi igazgató kezdeményezésére ‒ 1920-ban bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban Merkur Szövöde néven szövőüzemet létesített 1921-ben. A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt pamutszövőgyárat hoztak létre. A szövőgyár berendezése a vidékre vezényelt, 1921-ben kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint történt. Elévülhetetlen érdemei voltak dr. Berthóty István polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, Ádám Gusztáv főmérnöknek, valamint Baukó András mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

Az új cég 1922-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd 1923-ban a földszinten is megindult a termelés. 1924-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat 1924-ben első állami díjat kapott. Később a gyár 250 munkást foglalkoztatott, és 300 szövőszékkel működött. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. 1928-as adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

1932-ben a gazdasági válság hatására a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett. A selyemfonodát 1948 márciusában államosították, és Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább. Fennállásának 80 éves jubileumát 1987-ben mint a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.

Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. 1922 augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. 1924-ben létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. 1924-ben a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.

Puskás Lajos 1932 után Kőszegen és Budapesten dolgozott. 1952-ben a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese lett. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa 1966-ban aranydiplomát ítélt munkássága elismeréseként.

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pusk%C3%A1s_Lajos_(1892%E2%80%931969)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök