Petényi (Donner) László (1887–1971)

orvos
[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]

== Élete ==
Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot '''[[1887]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]], [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' A városban tanult egészen a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|középiskola]] befejezéséig, majd '''Kolozsvárra ment egyetemre, ahol [[1910]]. [[december 12.|december 12-én]] orvosdoktorrá avatták.'''

'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''

'''[[1971]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''

== Munkássága ==
Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív '''katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán''', egészen [[1913]]. [[október 1.|október 1-jéig]], amikor kinevezték ezredorvosnak. [[1914]] júliusáig, '''az első világháború kitöréséig a temesvári 7. császári és királyi tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött'''. A háború kitörésekor 7. császári és királyi Vilmos huszárezred '''orvosfőnökek'''ént vonult hadba. [[1917]]. [[december 1.|december 1-jétől]] [[1918]]. [[november 12.|november 12-ig]] az 1035. sz. '''tábori kórház parancsnok'''a volt, valamint a '''belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetője'''ként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes ellátást nyújtottak.  

Petényi a háború végével '''visszatért Békéscsabára''', ahol a Tanácsköztársaság idején '''a helyi tartalékkórház sebészeti osztályát vezette'''. Később '''kerületi orvosként praktizált''' az oláhok bevonulásáig. [[1926|1926-ban]] a városban '''ügyvezető orvossá választották''', majd [[1929|1929-ben]] Békés vármegye főispánja kinevezte '''tiszteletbeli vármegyei főorvos'''sá. '''[[1936|1936-ban]] állami tisztiorvosi megbízást kapott''', rábízták a város egészségügyének irányítását. Ezt a tevékenységet nyugdíjazásáig, [[1962]]. májusáig látta el.

'''Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében.''' Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. Vezetése alatt sikerült kialakítania egy magasabb színvonalú egészségügyi rendszer feltételeit. '''Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában.''' Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt.

Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett '''nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait''', hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.

== Díjai ==
* Ferenc József Rend lovagkereszt
* ezüst és bronz Signum Laudis 
* Károly Csapatkereszt
* Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvény

== Emlékezete ==
'''[[1992|1992-ben]] Békéscsabán [https://goo.gl/4QSQd3 utcát neveztek el róla]''', így emlékezve munkásságára.

== Források ==
* A békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnázium százéves fennállásának alkalmából rendezett iskolatörténeti és szakköri kiállítás. Összeáll.: Mengyán György. Békéscsaba : Rózsa F. Ált. Gimn., 1955. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Dr. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 424. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dr. Berthóty István. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1929/?query=%22Berth%C3%B3ty%20Istv%C3%A1n%22&pg=292&layout=s Békés, 61. évf. 58. szám (1929. július 24.) 1–2. p.] (Látogatva: 2018. 01. 26.)
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó, 2011. 303. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Régen történt. In: [http://hirlap.marosheviz.info/szam/6evf-9szam.pdf Maroshévízi Hírlap 6. évf. 9. szám (2016. szeptember) 6. p] (Látogatva: 2017. 06. 16.)
* Dr. Sonkoly  Kálmán: Dr. Petényi (Donner) Lászlóra emlékezünk. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_10/?pg=26&layout=s Békés Megyei Népújság 42. évf. 235. szám (1987. október 6.) 3. p] (Látogatva: 2017. 06. 21.)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba, Corvina-könyvnyomda, 1929. 116. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A szocialista gyógyszerészet 25 éve Békés megyében. szerk.: Dr. Palovits Gyula et al. Békéscsaba : Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Orvosok]]
[[Kategória:Egészségügyi szakemberek]]