Okány

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Vandi (vitalap | szerkesztései) 2013. március 20., 16:28-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Okány község Békés megye észak-keleti részén, Békéscsabától 45 km-re található. A településhez tartozik Pásztorormágy, Balázs, Tóhegy, Pálos, Varjas, Nyárfáspuszta, Szilasdűlő, Kereki, Csókás, Ebüllőpuszta, Romogypuszta, Demeteres, Lápoldal, Köröspuszta és Veresgyűrűs.

A település tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető. Vonattal Békéscsaba felől a Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vasútvonalon, autóbusszal a Budapestről, Békéscsabáról, Gyuláról, Vésztőről, Debrecenből induló távolsági járatokkal.


Tartalomjegyzék

Története

Okány az Árpád kortól 1950-ig Bihar megyéhez tartozott. A Sebes-Körös hordalékából épült partvonulatra épült, a Kis-Sárrétnek nevezett vadakban, halakban gazdag vízivilág szélén. A települést egykor észak és nyugat felől összefüggő nádtenger, erek, lápok zárták el; dél és kelet felől is csak vízfolyásokon keresztül lehetett megközelíteni.

Okány nevével először 1220-ban a váradi regesztrumban (Villa Vcan) találkozunk, amely már falunak említi, története tehát korábbi időkre vezethető vissza. Oklevelekben 1249-ben Wkan, 1458-ban pedig Okan néven említik. A település 1249-ben Pál országbíró és zalai főispán, a XV. században pedig az okányi és a hencidai Bacsó családok tulajdonában volt. Okánynak már 1332-34-ben szervezett egyháza volt. A Jagellók alatt, 1507-ben, Werbőczy István országbíró és Torday Miklós osztozkodtak a falun. Később valamennyi ideig a bethlenfalvi Thurzók is birtokolták.

A török korban Okány nem vált teljesen lakatlanná. Lakosai már a XVI. században felvették a reformációt. A Rákóczi szabadságharc után Okány kincstári birtok lett. III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt. A település később az Uray, Noszlopy és a Gorove családok kezébe került.

A Szlávy család kastélyt is építtetett a falu határában, melyet a község későbbi nagybirtokosa az Okányi-Schwarcz család szerzett meg. Petőfi Sándor több alkalommal is átutazott a falun. Kiss József költő huzamosabb időt töltött a településen vándortanítóként.

A községnek az 1870-es évektől volt helybenlakó orvosa. Gyógyszertára 1894-ben nyílt meg Patika néven Daróczi József vezetésével. Az Olvasó Egylet 1889-ben, a Polgári Kör 1892-ben, a Függetlenségi Olvasókör 1905-ben alakult. A Népkör 1907-ben kezdte meg működését. A község Népkönyvtárát 1952-ben szervezték újjá. A település anyakönyvi hivatalát 1895-ben állították fel. A község óvodája 1896-97-ben kezdte meg működését. 1901-ben a Posta után a Községházára kötötték be a telefont. 1909-ben az új bővizű ártézi kúthoz közfürdő és fürdőmedence építését rendelték el. Okány 1922-ben a Cséffa-Nagyszalontai járási székhelye lett. A község hősi emlékművét 1923-ban avatták fel.

1925. december 23-án éjjel nagy árvíz pusztította a községet és határát. Sok ház rombadőlt és a templom is megrongálódott. A jelenlegi iskola földszinti része 1937-ben épült fel váltókölcsönből és államsegélyből. A község Tűzoltó Egyesülete 1935-ben, Sportköre az 1945-ös években alakult. A falu lakosai 1948-ban hónapokig tartó társadalmi munkában végzett kubikolással új pályát létesítettek a volt urasági parkban. Schwarcz József kastélyából 1950-ben kezdték kialakítani a Szociális Otthont.


Természeti értékek

A település külterületén lévő vízügyi gátőrháznál élő több mint 200 éves öreg /Sissy fa/ kocsányos tölgy (Quercus robur), melynek árnyékában Erzsébet királyné férjével Ferenc József császárral Gyula városából jövet pihentek meg, 1989-ben nyilvánították védetté. Az ingatlan kezelője a gyulai Körkövízig.


Képgaléria


Lásd még

Források


Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök