Nyisztor György (1922–1987)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „néptáncos == Élete == Nyisztor György (Gheorghe Nistor) '''1922. május 6-án született Méhkeréken'''. Családja a 19. század els…”)
a (+ kapcsolódó irodalom)
33. sor: 33. sor:
* Nyisztor György. In: [http://www.studiolum.com/nm/hu/nyisztorgyorgy.htm Studiolum.com] (Látogatva: 2022. 05. 05.)
* Nyisztor György. In: [http://www.studiolum.com/nm/hu/nyisztorgyorgy.htm Studiolum.com] (Látogatva: 2022. 05. 05.)
* Rólunk. In: [https://nyisztortanc.webnode.hu/rolunk/ Nyisztortanc.webnode.hu] (Látogatva: 2022. 05. 05.)
* Rólunk. In: [https://nyisztortanc.webnode.hu/rolunk/ Nyisztortanc.webnode.hu] (Látogatva: 2022. 05. 05.)
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* [http://db.zti.hu/neptanc_tudastar/pdf/biblio/l00795.pdf A népművészet táncos mesterei. Összeáll. és szerk.: Felföldi László, Gombos András. Budapest : Európai Folklór Központ : Hagyományok Háza : Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Zenetudományi Intézet, 2001]
 +
* Ary Róza: A zene összehozza a népeket. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1983_02/?pg=173&layout=s Békés Megyei Népújság, 38. évf. 44. szám (1983. február 22.) 6. p.]
 +
* Both Imre: Aki áttáncolt az életen. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2007_11/?pg=427&layout=s Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 276. szám (2007. november 27.) 4. p.]
 +
* Elhunyt Nyisztor György. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_09/?pg=5&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 205. szám (1987. szeptember 1.) 6. p.]
 +
* Gombos András: A méhkeréki Nyisztor György. In: [https://issuu.com/folkmagazin/docs/mag00_2/34 folkMAGazin, 7. évf. 2. szám (2000) 34–35. p.]
 +
* Gyalog László: Nyisztor György 1922–1987. In: [https://adt.arcanum.com/hu/view/TancMuveszet_1987/?pg=505&layout=s Táncművészet, 12. évf. 12. szám (1987. december 1.) 20. p.]
 +
* Horváth Péter: Archív filmeken rögzített néptáncgyűjtések áttekintése Hajdú-Bihar-Bihor eurorégió térségében. In: [http://acta.bibl.u-szeged.hu/48064/1/vikek_019_020_041-067.pdf Arca.bibl.u-szeged.hu]
 +
* Nyisztor György: Gondolatok a 30 éve megalakult eleki Nemzetiségi Népiegyüttesről. (kézirat) Elek, 1977
 +
* Nyisztor György nejével tizenegy országban ropta. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_09/?pg=326&layout=s Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 223. szám (2005. szeptember 23.) 11. p.]
 +
* Poszumusz portré Nyisztor Györgyről, Duló György a méhek szurkálódásáról. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_10/?pg=347&layout=s Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 251. szám (2004. október 27.) 6. p.]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Méhkerék]]
[[Kategória:Méhkerék]]
[[Kategória:Táncművészek]]
[[Kategória:Táncművészek]]

A lap 2022. május 5., 19:47-kori változata

néptáncos

Tartalomjegyzék

Élete

Nyisztor György (Gheorghe Nistor) 1922. május 6-án született Méhkeréken. Családja a 19. század első felében érkezett a településre. Édesapja Nyisztor János földműves, édesanyja Ruzsa Rachel háztartásbeli, szülei román anyanyelvűek voltak. Három leány és három fiú testvére közül négyen gyermekkorukban meghaltak. Testvérei János (1910) és Mihály (1926).

Az elemi iskola hat osztályát Méhkeréken végezte, majd a gazdálkodási ismétlőiskolába járt. Tanulmányai után szüleivel mezőgazdasági munkát végzett. Kitűnő sportoló volt, síkfutásban és magasugrásban szép eredményeket ért el.

1942. május 17-én megnősült, Buta Máriát vette feleségül. Gyermekük nem született.

1943-ban katonai behívót kapott, a keleti frontra irányították. 1944 őszén Battonya térségében fogságba került, ahonnan megszökött, s hazatért.

Nyisztor György 1987. augusztus 30-án hunyt el Méhkeréken. Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Gyermekkorában megszerette a néptáncot és a folklórt. Beiratkozott a „zsok”-ba, a táncházba, ahol megválasztották kezesnek (rendezőnek). 1947 októberében a Méhkeréki Népi Együttes alapítói között volt.

Nyisztor Györgyöt Méhkerék egyik legkiválóbb táncos egyéniségeként tartják számon, neve a Magyar néprajzi lexikonban a legismertebb táncos egyéniségek között szerepel. A magyarországi román tánchagyomány bihari dialektusának egyik legjobb ismerője, művelője és terjesztője volt. Az 1945 után megindult gyűjtőmunka, majd az ötvenes évektől a néptánc- és népi együttesi mozgalom révén előbb az ország, majd később a világ is megismerte a nevét. Szálegyenes tartása, gazdag mozgáskincse és sajátosan bonyolult, de kristálytiszta ritmikája a hazai táncosok egyik példaképévé tette. Sokan és sokszor jártak hozzá tanulni, mindig nyitott és segítőkész volt. Szerénysége, emberi közvetlensége máig emlékezetes. Elmaradhatatlan szereplője volt a nemzetiségi fesztiváloknak. Szívesen fellépett népművész barátaival és fiatal tanítványaival. Feleségével több hazai és külföldi folklórfesztiválon is részt vett. Járt Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Svédországban

1972. augusztus 20-án a magyarországi nemzetiségek köréből elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést. Számos oklevéllel és jutalommal elismerték munkáját.

Termelőszövetkezeti munkája mellett háztáji gazdaságot vezetett. Megromlott egészségügyi állapota miatt az 1970-es évek végén leszázalékolták, rokkantsági nyugdíjba vonult. Fellépésekre továbbra is hívták, de a felkéréseknek egyre ritkábban tudott eleget tenni.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök