Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Vandi (vitalap | szerkesztései) 2014. május 30., 14:55-kor történt szerkesztése után volt.

A Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsabán, a Széchenyi utca 9. szám alatt található. Megközelíthető gyalog (a Szent István tértől 3 perc séta) és autóbusszal is.

A múzeumot az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre, majd 1914-re felépítette a gyűjteménynek helyt adó Közművelődési Ház jellegzetes, klasszicista épületét. Jelenleg is ez az épület ad otthont az intézménynek, mely 1951-ben vette fel a realista festő, Munkácsy Mihály (festőművész) nevét.


Tartalomjegyzék

Története

A Békéscsabai Múzeumi Egyesület 1899-es megalakulásáig a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat fogta össze a megyeiek műgyűjtő tevékenységét és szorgalmazta a békéscsabai múzeum létrehozásának gondolatát.

1899. július elsején Varságh Béla, a legnagyobb csabai gyógyszertár tulajdonosa értekezletre hívta a város vezető személyeit, hogy ismertesse, milyen kitűnő alkalom kínálkozik a múzeum létrehozására. A gimnázium új épületében a gyűjtemények elhelyezésére alkalmas helységeket lehetett szerezni valamint bízni lehetett abban is, hogy a minisztérium államsegéllyel és letétekkel támogatja a terveket. Mindjárt bizottság alakult az alapszabály kidolgozására, és még ugyanebben a hónapban mintegy 50 fővel megalakult a Békéscsabai Múzeumi Egyesület, mely fennállásának 15 éve alatt szakemberek képzésével, a gyűjtemény megalapozásával foglalkozott, és felépítette az ezeknek helyt adó Közművelődés Házát.

1910 őszén megkezdődtek a munkálatok Wágner József tervező vezetésével. A neoklasszicista épületet 1914-ben avatták fel. Az egyesület és az elnök teljesítette feladatát Varságh Béla lemondott tisztségéről, az egyesület megszűnt.

A múzeum ígéretes fejlődését az első világháború szakította meg, nyitva tartása lehetetlenné vált. Csak 1918-tól lett rövid időre ismét a kulturális élet színtere köszönhetően az 1913-ban létrehozott Aurora- kör erőfeszítéseinek. Az 1919-es román megszállás azonban ismét gátat vetett a fejlődésnek. Az 1930-as években némileg javult a helyzet, múzeumként is funkcionált, valamint otthont adott a kortárs irodalomnak és zenének. 1945 után igazgató hiányában jóformán évekig szünetelt az érdemleges múzeumi munka.

1950-ben a város fennhatósága alól a Népművelési Minisztérium kezébe került a múzeum irányítása. 1950 és 52 között megszüntették a közművelődés háza jelleget, teljes egészében a múzeumi jellegre fektették a hangsúlyt. Ennek utolsó lépéseként a könyvtárat költöztették ki. Az intézmény 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét. 1952-ben megnyitották a múzeum első két állandó kiállítását.. Borsos Mihály Munkácsyról készült szobrát 1959-ben helyezték el a múzeum előtt. 1972-ben a Szlovák Tájházzal bővült a múzeum, melynek épülete egy 19. századi klasszicista lakóház. 1978-ban a növekvő gyűjtemények és új munkatársak elhelyezése miatt 840 m2-rel növelték meg a múzeum alapterületét.

2008-ra európai uniós pályázat révén megújult a múzeum, kiállítói tereit megnagyobbították, modernizálták, korszerűbbé, látogató barátabbá tették. Ennek eredményeként 2008-ban az intézmény elnyerte a „Látogatóbarát-Múzeum” díjat.


Állandó kiállítások

Hagyományos gazdálkodás Békés megyében Munkácsy Mihály kiállítás Orlai Petrics Soma kiállítás Régészeti kiállítás Természettudományi kiállítás Történeti kiállítás Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény


Gyűjtemények

Az intézménynek közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. Majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős.

Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (kilenc eredeti festményt és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, a mester személyéhez kötődő relikviát) festményeit. 1884-ben a festőművész tiszteletére hozták létre a Munkácsy Mihály Emlékházat az egykori Steiner-Omaszta-kúriában. A gyűjtemények felsorolásánál fontos megemlíteni a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.


Forrás


Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök