Mogyoróssy János, ifj. (1805–1893)

A BékésWiki wikiből

uradalmi számtartó, történész

Tartalomjegyzék

A Mogyoróssy család

A Mogyoróssy-család II. Ferdinándtól kapta a nemességet, 1634-ben. Mogyoróssy János dédapja szíjgyártó mesterként érkezett Békés megyébe, így került a család a megyébe.

Élete

Mogyoróssy János

Mogyoróssy János 1805. szeptember 8-án született Gyulán. Apja id. Mogyoróssy János, Gyula városának egykori bírája, anyja Vutsák Ilona. A család első gyermekeként született, testvére Mogyoróssy József.

Iskolai tanulmányait Gyulán kezdte, majd Aradon, Temesváron és Nagyváradon végezte. A rajzoláshoz és festészethez már gyermekkora óta nagy hajlama volt, Temesváron alkalma nyílt Schütz János rajztanár által gyarapítani tudását. Schütz várerődítési és hadászati térképeket készíttetett vele, így Mogyoróssy figyelme egyre jobban a magyar történelem felé fordult. A bölcsészeti tanulmányait az egri érseki líceumban, majd a nagyváradi királyi akadémián folytatta.

Eleinte jogi pályára készült, de szülei nem tudták a tanulmányait finanszírozni, így 1827-ben a megye irodájában írnokoskodott. 1828-ban már a gróf Wenckheim-család gyulai uradalmában szolgált. Kezdetben Wenckheim Ferenc gróf mellett volt titkár, majd az úriszékben jegyzőként tevékenykedett.

1832. november 26-án vette feleségül Pecz Annát (Pecz Imre vésztői uradalmi magtárnok lánya), hat gyermekük született: Emília, Erzse, Anna, Paulina, Elek és Stephania.

1865-ben negyvenévi gazdatiszti szolgálat után nyugdíjba vonult Gyulára. A következő évben meghalt a felesége.

1890-ben lemondott tisztségéről (tárlati igazgató), majd 1893. május 10-én elhunyt.

Családi sírbolt a gyulai Szentháromság temetőben.

Munkássága

1832-ben Vas megye táblabírájává nevezte ki Bathyány Fülöp, illetve ebben az évben lett a gyulai uradalom gazdatisztje is. 1833-tól az uradalmi gazdálkodásban is részt vett. 1836-ban vásárolt egy gyulai telket, ahol gyümölcsfatermesztéssel foglalkozott. Ebben az évben került sor első könyvadományozására. 1846-ban uradalmi számtartóvá nevezték ki, illetve a grófi család megbízta a gyulai levéltárának a gondozásával is, így kedvet kapott a történelem tanulmányozására. Erre a tudományosan képzett nagybátyja (Kornéli Ambrus) is buzdította. Ezen kívül pesti látogatásai során alkalma volt megismerkedni olyan neves tudósokkal, mint Döbrentey Gábor, Kulcsár István, Bajza József, Horváth István, Kisfaludy Károly. Kutatásai főként Gyulára valamint Békés vármegyére irányultak.

Az 18281835 között írogatott feljegyzései már jelzik a történelem és a genealógia iránti érdeklődését. Első írásai a Hasznos Mulatságok és a Nemzeti Újság hasábjain jelentek meg. Munkáját az 1848-as szabadságharc kitörése szakította meg, a gyulai nemzetőrség kapitánya volt. A szabadságharc leverése után visszatért munkájához és tovább gyűjtötte az adatokat Gyula történetének megírásához, amelyekből később megírta Gyula város történetét. 1858-ban jelent meg a Gyula hajdan és most című műve, amely az akkoriban még gyér helytörténeti irodalomban nagy feltűnést keltett. 1864-ben jelent meg második nagyobb műve, a Wenckheim-codex, 1882-ben pedig a Gyulai-codex. A Századok c. újságban és a megyei hírlapokban is sok cikke és dolgozata jelent meg.

Mogyoróssy 1836-ban közkönyvtárat alapított Gyulán (ennek nagy része sajnos elkallódott), 1868-ban kelt adománylevelével pedig megvetette a gyulai múzeum alapjait, amikor gyűjteményét – amelyet 10 000 forintra becsültek – a városi gimnázium múzeumának adományozta. Ezerkötetes könyvadománnyal, valamint pénzérmékkel gyarapította a könyvtárat és a múzeumot. Az iskolai helyiség szűknek bizonyult, ezért a várostól kért segítséget, de támogatást nem kapott, így a megyéhez fordult. Gyűjtést indított Haan Antal festőművész gyűjteményének megvételére, illetve felajánlotta saját gyűjteményét is. Ennek eredményeképp 1874-ben létrejött a Békésvármegyei Múzeum. Egyik fő szervezője volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulatnak, amelynek 1874-től haláláig igazgatója volt. A Göndöcs-kertben 1895-ben átadott Békésmegyei Múzeum megnyitóján már nem tudott ott lenni.

Emlékezete

A gyulai könyvtár 1969-ben vette fel alapítója nevét.

Művei

Cím szerint ismert munkái a kiadás sorrendjében

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök