Mladonyiczky Béla (1936–1995)

A BékésWiki wikiből

Mladonyiczky Béla (1936. május 20.-1995. október 17.) szobrász és éremművész.

---

Élete

Békésszentandráson született 1936. május 20-án. Édesapja, Mladonyiczky Pál bognár volt, édesanyja háztartásbeli. Apja a szociáldemokrata Kéthly Anna politikai vonulatának híve volt, ezért hányatott élete volt neki és családjának is. Számtalanszor költöztek faluról falura, városból városba, de mindig kilakoltatás lett a sorsuk. Aztán apját letartóztatták 1944-ben, majd 1945. január 15-én Buchenwaldban megölték. Ezután anyja, hogy eltartsa magát és két gyermekét, alkalmi munkás lett.

Mladonyiczky Béla megviselten került a gyomai Gyermekotthonba, állami gondozásba. Az általános iskola 3. osztályát a sárospataki iskolában és kollégiumban végezte. Az itteni tanárok, nevelők fedezték fel művészi adottságait, ezért a középiskolát már a Budapesti Művészeti Gimnáziumban folytathatta. A tanárai itt is felkarolták a hátrányos helyzetből odakerült tehetséget. Meghívták otthonukba, színházi- és hangversenybelépőket ajándékoztak neki.

A fiatalember lassan leküzdötte hátrányait, bár 1956 benne is mély nyomokat hagyott. Erős akarattal, küzdenitudással igyekezett pótolni a hiányosságait.

A Képzőművészeti Főiskolán előtérbe került a pedagógia iránti érdeklődése. A szobrászat mellett a tanárképzést is fölvette, mint fakultatív tárgyat.

Domanovszky Endre művésztanár a szobrászdiploma mellé írásban dokumentálta Mladonyiczky Béla pedagógiai képességeit.

Főiskolai tanárai: Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Martsa István, Pátzay Pál, Somogyi József, Vigh Tamás, Borsos Miklós.

1961 júniusában két diplomájával hazaköltözött. Ígéretek után egy észak-békési kisközségi állásajánlat várta itthon a már nős (hitvestársa Sík Sára) és gyermekét váró művészt. Végül a békési Szegedi Kiss István Kollégiumban kapott nevelőtanári állást és egy szobát.

1963-ban állást kapott a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban rajz- művészettörténet- szakrajz oktatására. Eszményképe Medgyessy Ferenc. Első műtermét ez az iskola biztosította egy 25 m2-es raktárhelyiségben. Valódi alkotói munkája ekkor indult el.

1961-től Békésen, majd 1987-ig Békéscsabán tanított, szakkört vezetett. A tanítás és az alkotói munka mellett számtalan mellék-elfoglaltságot vállalt. 1971-től részt vett a megyei Díszítőművészeti Körvezetők képzésében. Az MMK megbízta a megyét felölelő Képzőművész Szakbizottság megszervezésével és vezetésével. Ez 10 évig működött, 200 fő körüli tagsággal. Két művésztársával (Koszta Rozáliával és Takács Győzővel) megszervezte a Kohán Műhelyt. Később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért egyesületet, mecénások és alkotók részvételével.

Miután voltak kellő számban megbízásai, így koncentrálhatott az alkotói munkájára. Valamennyi kis- és nagyméretű szobrát, műemlékét sajátkezűleg faragta, emiatt az elkerülhetetlen por, vegyszer megtámadta szervezetét. A súlyos kórral nem tudott megküzdeni, 1995. október 17-én elhunyt.

15 egyéni kiállítása volt közül 4 Békéscsabán is látható volt.

Idézet Mladonyiczky Bélától:

"A szobrászi gondolkodás mindig azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg. A tárgyak, a rendszerek hozzánk tartoznak. És én egy csodálatos rend szerint hozzájuk tartozom. De van az a pillanat a csodákon belül, amikor a teremtő magamra hagy, hogy reám bízza a döntést. Ez az én felelősségem pillanata. Ez a felelősség tölti meg tragikus értelemmel az emberi életet, teszi valóban emberivé a létezést. Amikor nem tudok beletörődni az elzárt tények halmazába, és az összefüggéseket keresem, nem elég a világ: nekem világkép kell. Nem tudok teljességre törekvés nélkül élni. Az "egész" iránti felelősség érzése nélkül meglenni. És amikor egy részletre rálelek, akkor azonnal az egészben való helyét kutatom."

Köztéri szobrai Békéscsabán: