Mezőhegyesi Ménesbirtok

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Helyesírási hiba javítása "Lovasok" helyett "lovasok")
(Kapcsolódó irodalom áthelyezése)
24. sor: 24. sor:
* [[:Kategória:Lovassport|Lovassport]]
* [[:Kategória:Lovassport|Lovassport]]
* [[:Kategória:Mezőhegyes|Mezőhegyes]]
* [[:Kategória:Mezőhegyes|Mezőhegyes]]
 +
 +
 +
 +
 +
==Kapcsolódó irodalom==
 +
 +
 +
* A mezőhegyesi lófajták szerepe a lótenyésztésben : nemzetközi szimpózium Mezőhegyes alapitásának 200 éves jubileuma alkalmából : Mezőhegyes, 1985. június 27-28. Mezőhegyes : [Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát], 1985. 88 p.
 +
* Borbás Lajos : A mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973.
 +
* Dvorschák János : Adatok Mezőhegyes történetéhez : A Nonius származása és fejlődése. Budapest : s. n., 1931.
 +
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=296&secID=4171 Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménes birtok. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 2003.]
 +
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24403&secID=45592 Erdész Ádám: A Mezőhegyesi Ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között]. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1987.
 +
* Fáy Andor : A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest: Fáy A., 1955.
 +
* Hankó József : Lovak és lovasok Békés megyében. Gyula : Linotype Bt, 2003.
 +
* Horváth Mária : Mezőhegyes : 200 éves hírnév. In: Képes Újság 26. évf. (1985) 5.sz. p.16-17.
 +
* Ménesi György : A lótenyésztésben is lezárult egy korszak. In: Békés Megyei Hírlap 47. (1992.április 29.) 101. p.5.
 +
* Mezőhegyes lótenyésztésének története : 1785-től 1985-ig. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 83 p.
 +
* Ócsag Imre : A nóniusz. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1984. 169 p.
 +
* Tóth István : Mezőhegyes 2000 éve. Mezőhegyes : [Mezőgazdasági Kombinát], [19[86]
52. sor: 71. sor:
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3niusz_%28l%C3%B3fajta%29 Nóniusz (lófajta)] (Wikipédia szócikk)
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B3niusz_%28l%C3%B3fajta%29 Nóniusz (lófajta)] (Wikipédia szócikk)
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=23985&secID=45174 Nóniusz fogat a Ménesparancsnokság épülete előtt] (fotó)
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=23985&secID=45174 Nóniusz fogat a Ménesparancsnokság épülete előtt] (fotó)
-
 
-
 
-
 
-
==Kapcsolódó irodalom==
 
-
 
-
 
-
* A mezőhegyesi lófajták szerepe a lótenyésztésben : nemzetközi szimpózium Mezőhegyes alapitásának 200 éves jubileuma alkalmából : Mezőhegyes, 1985. június 27-28. Mezőhegyes : [Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát], 1985. 88 p.
 
-
* Borbás Lajos : A mezőhegyesi közkatonák. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Áll. Gazd., 1973.
 
-
* Dvorschák János : Adatok Mezőhegyes történetéhez : A Nonius származása és fejlődése. Budapest : s. n., 1931.
 
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=296&secID=4171 Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménes birtok. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 2003.]
 
-
* [http://europeanalocal.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=24403&secID=45592 Erdész Ádám: A Mezőhegyesi Ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között]. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1987.
 
-
* Fáy Andor : A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest: Fáy A., 1955.
 
-
* Hankó József : Lovak és lovasok Békés megyében. Gyula : Linotype Bt, 2003.
 
-
* Horváth Mária : Mezőhegyes : 200 éves hírnév. In: Képes Újság 26. évf. (1985) 5.sz. p.16-17.
 
-
* Ménesi György : A lótenyésztésben is lezárult egy korszak. In: Békés Megyei Hírlap 47. (1992.április 29.) 101. p.5.
 
-
* Mezőhegyes lótenyésztésének története : 1785-től 1985-ig. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 83 p.
 
-
* Ócsag Imre : A nóniusz. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1984. 169 p.
 
-
* Tóth István : Mezőhegyes 2000 éve. Mezőhegyes : [Mezőgazdasági Kombinát], [19[86]
 
-
 
[[Kategória:Mezőhegyes]]
[[Kategória:Mezőhegyes]]

A lap 2011. szeptember 13., 14:46-kori változata

Mezőhegyes lótenyésztése mindig meghatározta a népi lótenyésztést.

Tartalomjegyzék

Története

Csekonics József, egy fiatal lovastiszt figyelt fel a magyar lótenyésztés siralmas helyzetére. A kőszegi születésű férfi a jezsuitáknál, majd Bécsben tanult, ahol egyre kevesebb érdeklődést mutatott a humán tantárgyak irányába, majd később hátat fordított tanulmányainak. Csekonics 17 évesen a vértes huszárokhoz állt be, 1777-ben hadnagy, és 1783-ban, 26 évesen már századosi rendfokozatban szolgált. A lovak iránti vonzalomra az elöljárói is felfigyeltek. Csekonics a környező méneseket több ízben felkereste, információkat gyűjtött, majd az újdonsült századost Hoditz tábornok 1783-ban a hadsereg pótlovazásával bízta meg. Csekonics járta az országot, felmérte a lóállomány helyzetét és az volt a megállapítása, hogy Magyarországon a lóállomány minősége és mennyisége már teljesen kimerült. Válaszul a hiányosságokra tervezetet készít, melyet II. József uralkodónak előterjeszt. E tervezet 1784. december 20-án jóváhagyja az uralkodó, melyben szerepel a jó kancák igazolvánnyal való ellátása, és új ménesbirtokok – köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok - alapítása.

A II. világháború után, 1946 elején új időszak kezdődött a ménesbirtok életében. Mezőhegyes 1961-től a versenylótenyésztés feladatát kapta. 2004-ben a Ménesbirtok privatizációja kapcsán a kormány úgy döntött, hogy a ménes állami tulajban marad. Szeptember 1-én megalakult a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft.

Nóniusz, a „tökéletes ló”

Nóniusz
A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja", aki nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett Mezőhegyesen.

Valaha Békéscsaba főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal.

Edward Király elismerése

1880-81-ben 10 db nóniusz kancát Ferenc József klabrudi magánménesébe vitték, hogy eredeti normann ménekkel fedeztessék. Az erőteljes méneket pedig az Alföld egy-egy tájára helyezték az ottani állomány feljavítására. A könnyebb nóniusz törzsbe kisebb, zömökebb lovak kerültek, a felfrissítésre ugyancsak telivér méneket soroltak be. Ez a típus a legmegfelelőbb volt a kisgazdaságok számára, de alkalmasak voltak katonai, tüzérségi és szekerész lovaknak is. A szakemberek körében nagy elismerésre tett szert a nóniusz az 1885-ös országos mezőgazdasági kiállításon. Kozma Ferenc ló kiállításán II. Edward angol király és II. Vilmos német trónörökös megjelent, gyarapítva a neves gratulálók körét. A nóniusz híre világszerte egyre csak nőtt.



Lásd még



Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök