Mezőhegyesi Ménesbirtok

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Formázás)
(formázás)
40. sor: 40. sor:
* Fáy Andor : A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest: Fáy A., 1955.
* Fáy Andor : A régi Mezőhegyes fejlődése, sikerei és hibái. Budapest: Fáy A., 1955.
* Hankó József : Lovak és Lovasok Békés megyében. Gyula : Linotype Bt, 2003.
* Hankó József : Lovak és Lovasok Békés megyében. Gyula : Linotype Bt, 2003.
-
* Horváth Mária : Mezőhegyes : 200 éves hírnév. In: KÉPES ÚJSÁG 26. évf. (1985) 5.sz. p.16-17.
+
* Horváth Mária : Mezőhegyes : 200 éves hírnév. In: Képes Újság 26. évf. (1985) 5.sz. p.16-17.
* Ménesi György : A lótenyésztésben is lezárult egy korszak. In: Békés Megyei Hírlap 47. (1992.április 29.) 101. p.5.
* Ménesi György : A lótenyésztésben is lezárult egy korszak. In: Békés Megyei Hírlap 47. (1992.április 29.) 101. p.5.
* Mezőhegyes lótenyésztésének története : 1785-től 1985-ig. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 83 p.
* Mezőhegyes lótenyésztésének története : 1785-től 1985-ig. Mezőhegyes : Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, 1985. 83 p.
* Ócsag Imre : A nóniusz. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1984. 169 p.
* Ócsag Imre : A nóniusz. Budapest : Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1984. 169 p.
* Tóth István : Mezőhegyes 2000 éve. Mezőhegyes : [Mezőgazdasági Kombinát], [19[86]
* Tóth István : Mezőhegyes 2000 éve. Mezőhegyes : [Mezőgazdasági Kombinát], [19[86]

A lap 2011. június 21., 04:54-kori változata

A mezőhegyesi állami mén- és méncsikó telep 1950-ben kezdte el működését. Mezőhegyes lótenyésztése mindig meghatározta a népi lótenyésztést.

Tartalomjegyzék

Története

Csekonics József, egy fiatal lovastiszt figyelt fel a magyar lótenyésztés siralmas helyzetére. A kőszegi születésű férfi a jezsuitáknál, majd Bécsben tanult, ahol egyre kevesebb érdeklődést mutatott a humán tantárgyak irányába, majd később hátat fordított tanulmányainak. Csekonics 17 évesen a vértes huszárokhoz állt be, 1777-ben hadnagy, és 1783-ban, 26 évesen már századosi rendfokozatban szolgált. A lovak iránti vonzalomra az elöljárói is felfigyeltek. Csekonics a környező méneseket több ízben felkereste, információkat gyűjtött, majd az újdonsült századost Hoditz tábornok 1783-ban a hadsereg pótlovazásával bízta meg. Csekonics járta az országot, felmérte a lóállomány helyzetét és az volt a megállapítása, hogy Magyarországon a lóállomány minősége és mennyisége már teljesen kimerült. Válaszul a hiányosságokra tervezetet készít, melyet II. József uralkodónak előterjeszt. E tervezet 1784 December 20-án jóváhagyja az uralkodó, melyben szerepel a jó kancák igazolvánnyal való ellátása, és új ménesbirtokok – köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok - alapítása. 2004-ben a Ménesbirtok privatizációja kapcsán a kormány úgy döntött, hogy a ménes állami tulajban marad. Szeptember 1-én megalakult a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft.

Nóniusz, a „tökéletes ló”

A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja", aki nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett Mezőhegyesen.

Valaha Békéscsaba főteréről indultak a lakodalmas menetek, tajtékosan tomboló nóniusz lovakkal.

Edward Király Elismerése

1880-81-ben 10 db nóniusz kancát Ferenc József klabrudi magánménesébe vitték, hogy eredeti normann ménekkel fedeztessék. Az erőteljes méneket pedig az Alföld egy-egy tájára helyezték az ottani állomány feljavítására. A könnyebb nóniusz törzsbe kisebb, zömökebb lovak kerültek, a felfrissítésre ugyancsak telivér méneket soroltak be. Ez a típus a legmegfelelőbb volt a kisgazdaságok számára, de alkalmasak

voltak katonai, tüzérségi és szekerész lovaknak is. A szakemberek körében nagy elismerésre tett szert a nóniusz az 1885-ös országos mezőgazdasági kiállításon. Kozma Ferenc ló kiállításán II. Edward angol király és II. Vilmos német trónörökös megjelent, gyarapítva a neves gratulálók körét. A nóniusz híre világszerte egyre csak nőtt.


Külső hivatkozások


Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök