Meszéna Ferenc (1819–1902)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Meszéna Ferenc lapot átneveztem Meszéna Ferenc (1819-1902) névre: Egységesítés)
a (Meszéna Ferenc (1819-1902) lapot átneveztem Meszéna Ferenc (1819–1902) névre: Hosszú kötőjel)
 
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
[[1819]]. [[augusztus 10.|augusztus 10]]-én Milánóban született. Apja Meszéna János katonatiszt,''' aki a napóleoni háborúkban szolgált''', ezért Mária Terézia rendet és '''bárói címet kapott.'''
+
törzstiszt, főmérnök, postamester
-
Ferenc a tullni utásziskolában '''Görgey Artúr évfolyamtársa volt.''' [[1835]]-ben hadapród, majd [[1838]]-ban hadnagy lett a 6. huszárezredben, később a 41. gyalogezredben. [[1844]]-ben a sikeres vizsga után a vezérkarhoz osztották be. [[1846]]-ban előléptették főhadnaggyá, majd Magyarországra vezérelték katonai felmérések céljából. Az 1848-as forradalomban a császári, valamint a királyi hadseregben főhadnagyi tisztséget töltött be. A legjelentősebb szerepet a pákozdi csatában töltött be, ahol '''Perczel Mór''' vezérkari tisztjeként szolgált. A temesvári vereség után '''Karánsebesnél tette le a fegyvert''' [[augusztus 19.|augusztus 19]]-én.
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:Meszena Ferenc emlektabla Ujkigyos.jpg|bélyegkép|400px|Meszéna Ferenc emléktáblája]]
 +
[[Fájl: 20170501 105838.jpg|bélyegkép|300px|Sírja az újkígyósi Szent Antal temetőben]]
 +
Báró Meszéna Ferenc Sándor '''[[1819]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-én]] Milánóban született''' Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet ([[1815]]) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott ([[1816]]). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.
-
A szabadságharc után az öccsével, Istvánnal együtt hadbíróság elé állították, ahol Haynau halálra ítélte őket, azonban az apjuk érdemei miatt Ferencet 12, Istvánt 10 évi várfogságra ítélték. Ferenc végül [[1855]]-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. Majd [[Újkígyós]]ra költözött, ahol postamesterként dolgozott. Újkígyóson halt meg [[1902]]. [[március 22.|március 22]]-én. Síremlékét Újkígyóson az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör állíttatta [[1926]]-ban.  
+
Meszéna Ferenc a 33. gyalogezred nevelőintézete után a tullni utásziskolában tanult, ahol '''Görgey Artúr évfolyamtársa''' volt.
-
== Forrás ==
+
'''[[1849]]. [[július 2.|július 2-án]] feleségül vette Pacséri Odry Idát.''' [[1851|1851-ben]] született gyermekük, Claudia.
-
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 11-19.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
[[Kategória: személyek]]
+
Meszéna Ferenc '''[[Újkígyós|Újkígyóson]] hunyt el [[1902]]. [[március 22.|március 22-én]]'''. [[1926|1926-ban]] az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját [[1988|1988-ban]] hozták rendbe az Újkígyósiak.
 +
 
 +
== Munkássága ==
 +
Meszéna Ferenc [[1835|1835-től]] hadapródként szolgált a 33. gyalogezrednél. [[1838|1838-ban]] a 6. huszárezred, majd még abban az évben a 41. gyalogezred hadnagyává nevezték ki. [[1844|1844-ben]] sikeres vezérkari vizsgát tett. [[1846|1846-ban]] '''a császári és királyi 41. gyalogezred főhadnagyává léptették elő'''.
 +
 
 +
[[1848]] májusában levélben '''kérte''' az Országos Nemzetőri Haditanácstól, '''hogy a szabadságharcban magyar századosként harcolhasson'''. [[1848]] júniusában a Szegedi III. Honvédzászlóalj századosává nevezték ki. A délvidéki harcokat követően a szolnoki, később a csepeli nemzetőr csapatoknál szolgált. Meghatározó szerepe volt a pákozdi csatában, ahol Perczel Mór vezérkari tisztje volt. Októberben honvéd őrnagyként az eszéki vár védelméért felelt.
 +
 
 +
[[1849]]. [[március 13.|március 13-án]] '''alezredessé léptették elő'''. A tavaszi hadjáratokban a II. hadtest vezérkari főnökeként vett részt. Asbóth Lajos távozása után Meszéna is elhagyta a hadtestet. Júliustól Perczel Mór csapatánál, a IX. hadtestnél szolgált. A temesvári vereség után, [[1849]]. [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] '''Karánsebesnél tette le a fegyvert'''.
 +
 
 +
A szabadságharc leverése után Meszéna Ferenc és öccse, István sorsáról hadbíróság döntött. '''Haynau halálra ítélte''' őket; apjuk érdemeire való tekintettel Ferencet '''12''', Istvánt pedig 10 '''év várfogságra büntették'''. Ferenc [[1855|1855-ben]] '''kegyelmet kapott'''. A kiegyezés után '''főmérnök lett Bihar megyében'''. [[1876|1876-ban]] '''kinevezték Újkígyós postamesterévé'''. Lakása a Hosszú utca 113. szám alatt volt. Gyakran látogatta a Wenckheim családot. Támogatta a gyulai Erkel-szobor felállítását.
 +
 
 +
Tagja volt a Budapesti, a Bihar megyei, valamint a Békés megyei Honvédegyletnek is. A Biharmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagjai között szerepelt.
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* [[2005]]. [[október 6-án]] Újkígyóson '''[[Meszéna Ferenc-emléktábla (Újkígyós)|emléktáblát]] avattak''' tiszteletére.
 +
 
 +
== Források ==
 +
* A falu közepe : újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós : Újkígyósért Közalapítvány, 2004. 15–17.p (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Anton Balázs: [https://fdocument.pub/document/antos-balazs-az-1848-49-es-szabadsagharc-egy-kevesse-ismert-honved-tisztje.html Az 1848–49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkígyós szabadsághőse: Meszéna Ferenc] (Látogatva: 2019. 04. 20.)
 +
* Báró Meszéna Ferenc. In: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/tabornokok-es-torzstisztek-az-184849-evi-szabadsagharcban-23DD/iii-eletrajzi-adatok-273C/torzstisztek-27A0/baro-meszena-ferenc-2A32/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara] (Látogatva: 2018. 10. 14.)
 +
* Budapesti Közlöny, 6. évf. 199. szám (1872. szeptember 1.)
 +
* Csiszér Áron: Báró Meszéna Ferencre emlékeztek Újkígyóson. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2005_10/?query=%22mesz%C3%A9na%20ferenc%22%20&pg=91&layout=s Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 235. szám (2005. október 7.) 4. p.] (Látogatva: 2019. 04. 20.)
 +
* Nagy András, D. – Hankó József: Szabadságharcos sírok Békés megyében. Gyula : 1848–49-es Honvédtiszti Emlékhely Alap., 1998. 31–32. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Hetedik kötet. Pest : Ráth Mór, 1860. 456–457. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Politikai Újdonságok, 13. évf. 27. szám (1867. július 3.)
 +
* Postai Rendeletek Tára, 11. szám (1876. április 25.) 145. p.
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A szabadságharc zalai honvédei 1848–1849. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_33_szabharc_ZALM_honved/?query=%22meszena%20ferenc%22&pg=0&layout=s szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg, 1992.]
 +
* Antos Balázs: Báró Meszéna Ferenc visszaemlékezése. In: [http://acta.bibl.u-szeged.hu/41509/1/aetas_2009_004_172-189.pdf Aetas, 24. évf. 4. szám (2009) 172–189. p.]
 +
* Hermann Róbert: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BACS_Sk_kecskemetiek_48ban4/?query=%22meszena%20ferenc%22&pg=0&layout=s Kecskemétiek a szabadságharcban IV. : Gáspár András honvédtábornok. Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma, 2005.]
 +
* Hermann Róbert: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_36_2/?pg=0&layout=s Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zalaegerszeg : Zala Megyei Levéltár, 1995.]
 +
* Hermann Róbert: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. In: Zounuk – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. szerk.: Fülöp Tamás. Szolnok : Fülöp Tamás, 2011. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/JNSM_Ek_26/?query=%22meszena%20ferenc%22&pg=202&layout=s 199–252. p.]
 +
* Králik Jánosné: Újkígyós szabadsághősének emlékére. In: Kígyósi Kurír (1992. március)
 +
* Zakar Péter: Remélem, hogy válságos helyzetbe jutott hazám biztonsága helyreáll... Báró Meszéna Ferenc katonai pályafutása. In: Kígyósi Hírmondó (2005)
 +
 
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* Meszéna Ferenc gyászjelentése. In: [https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/213644# OSZK gyászjelentések]
 +
 
 +
[[Kategória: Személyek]]
 +
[[Kategória: Újkígyós]]
 +
[[Kategória: Mérnökök]]
[[Kategória: Postamesterek]]
[[Kategória: Postamesterek]]
 +
[[Kategória: 1848/49]]

A lap jelenlegi, 2021. március 12., 09:00-kori változata

törzstiszt, főmérnök, postamester

Tartalomjegyzék

Élete

Meszéna Ferenc emléktáblája
Sírja az újkígyósi Szent Antal temetőben

Báró Meszéna Ferenc Sándor 1819. augusztus 10-én Milánóban született Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet (1815) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott (1816). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.

Meszéna Ferenc a 33. gyalogezred nevelőintézete után a tullni utásziskolában tanult, ahol Görgey Artúr évfolyamtársa volt.

1849. július 2-án feleségül vette Pacséri Odry Idát. 1851-ben született gyermekük, Claudia.

Meszéna Ferenc Újkígyóson hunyt el 1902. március 22-én. 1926-ban az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját 1988-ban hozták rendbe az Újkígyósiak.

Munkássága

Meszéna Ferenc 1835-től hadapródként szolgált a 33. gyalogezrednél. 1838-ban a 6. huszárezred, majd még abban az évben a 41. gyalogezred hadnagyává nevezték ki. 1844-ben sikeres vezérkari vizsgát tett. 1846-ban a császári és királyi 41. gyalogezred főhadnagyává léptették elő.

1848 májusában levélben kérte az Országos Nemzetőri Haditanácstól, hogy a szabadságharcban magyar századosként harcolhasson. 1848 júniusában a Szegedi III. Honvédzászlóalj századosává nevezték ki. A délvidéki harcokat követően a szolnoki, később a csepeli nemzetőr csapatoknál szolgált. Meghatározó szerepe volt a pákozdi csatában, ahol Perczel Mór vezérkari tisztje volt. Októberben honvéd őrnagyként az eszéki vár védelméért felelt.

1849. március 13-án alezredessé léptették elő. A tavaszi hadjáratokban a II. hadtest vezérkari főnökeként vett részt. Asbóth Lajos távozása után Meszéna is elhagyta a hadtestet. Júliustól Perczel Mór csapatánál, a IX. hadtestnél szolgált. A temesvári vereség után, 1849. augusztus 19-én Karánsebesnél tette le a fegyvert.

A szabadságharc leverése után Meszéna Ferenc és öccse, István sorsáról hadbíróság döntött. Haynau halálra ítélte őket; apjuk érdemeire való tekintettel Ferencet 12, Istvánt pedig 10 év várfogságra büntették. Ferenc 1855-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. 1876-ban kinevezték Újkígyós postamesterévé. Lakása a Hosszú utca 113. szám alatt volt. Gyakran látogatta a Wenckheim családot. Támogatta a gyulai Erkel-szobor felállítását.

Tagja volt a Budapesti, a Bihar megyei, valamint a Békés megyei Honvédegyletnek is. A Biharmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagjai között szerepelt.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mesz%C3%A9na_Ferenc_(1819%E2%80%931902)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök