Méntelep (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Berta (vitalap | szerkesztései) 2012. április 9., 12:05-kor történt szerkesztése után volt.

1860-tól 1944-ig működött a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelep. Megszűnése után stadion épült a helyén. Ma lakóházak állnak ott.

Tartalomjegyzék

A méntelep története

Dr. Korompai Viktor (1895-1982)

Harcolt az I. világháborúban is. 1921-ben került a méntelepre és a II. világháború végéig ott dolgozott. A világháborúban szolgált, majd menekülés után Klagenfurtban hadifogságba esett. 194-ben, menekült a Dunántúlra Vály László alezredessel, illetve több altiszttel és azok családjaival. A lovakat vonattal vitték utánuk. A méntelep Eholfingba menekült. A mének így életben maradtak. 1947-ben kb. 170 lóval tértek vissza vonattal. Az utazást nehezítette, hogy angol, orosz, amerikai zónákon kellett keresztülmenniük. 1947 augusztusában átlépték a határt, Komáromba mentek, ahol Vály és Korompai tételesen átadták a lovakat a magyar hatóságoknak. Ezzel párhuzamosan folyt a hivatásos állomány igazoltatása is, ami rengeteg kellemetlenséggel járt. 1947-től több helyen volt állatorvos, nyugdíjazása után tudományos megfigyeléseket végzett. Dr Korompai Viktor.jpg

Dubszky Ferenc (1914-2003)

1934-ben katona volt a szentesi Árpád Fejedelem Huszárzászlóaljnál. Innen került a méntelepre. Miután elvégezett egy tanfolyamot, karpaszományosként szolgált. Később a Lovastanár Képző Parancsnokságon oklevelet szerzett. Békéscsabára már zászlósként ment vissza. A Bécsi Spanyol Lovasiskolába akarták küldeni, de a háború miatt nem tudott elmenni. 1942-ben hadnagy, 1944-ben főhadnagy volt. Örkénytáborban érte a front, de nem esett fogságba. A háború után a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd leszerelt. Őrnagyként ment nyugdíjba. 2003-ban hunyt el, ő volt az utolsó méneskari tiszt.

Dubszky Ferenc (1914-2003).jpg

A méntelep beosztott tiszthelyettesei

Békési Mihály (1908-2000)

Kiskorától kezdve lovakat tenyésztett. 1930-ban vonult be a Kecskeméti Huszárezredbe. Onnan került a méntelepre. Sok tanfolyamon vett részt. Ekkor már törzsőrmester volt. 1942-ben családjával Csíkszeredára kellett mennie, ahol szolgálatvezető lett egy méntelepen, ahol lipicai mének voltak. 1944-ben a ménteleppel együtt menekültek. 1945-ben Ajkán hadifogoly volt, de 1947-ben visszatért. Békéscsabai intézmény már megszűnt, ezért a szarvasi méntelepre ment. Később a Mezőberényi Fedeztetési Állomáson volt vezető. Nyugdíjazásáig a Békési Fedeztető Állomáson dolgozott. 1994-ig a Tsz-beli lovakat gondozta, mint ménápoló. Békésen tagja volt a lótenyésztő bizottságnak. Bekesi Mihaly.jpg

Bartha Lajos (1916-1992)

15 évesen kezdett lovakkal foglalkozni. Először katonaként, majd tiszthelyettes őrmesterként volt a Békéscsabai Magyar Királyi Állami Méntelepen. Sok továbbképzésen vett részt. Több méntelepen is szolgált. A front elől a hátországba menekült, de hadifogságba esett. A békéscsabai méntelep megszűnése után a Szarvasi, Gyomai és Szeghalmi Fedeztetési Állomásokon dolgozott. 1971-ben nyugdíjazták.

Bartha Lajos.jpg

Domokos Imre (1922-1997)

Domokos Imre.jpg

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök