Lipták Pál (1874–1926)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
(kapcsolódó irodalom szerkesztése)
1. sor: 1. sor:
-
tanár, vállalkozó, államtitkár. Békéscsaba, 1874. április 13. - Balatonfüred, 1926. május 15.
+
tanár, vállalkozó, államtitkár
-
Békéscsabán járt iskolába, majd négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki. 1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került, ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd érettségit tett. Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, 1906-ban műszaki doktorátust szerzett. Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte. Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett. Egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. Megválva az egyetemtől, 1908-ban Budapesten kis műhelyt létesített, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Ebből fejlődött ki azután a dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt., amelynek 1916-ig vezetője volt. 1916-ban kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. E terület nem volt idegen számára, hiszen a korábbi években több nagy műhelyépület, valamint számos banképület és igazságügyi palota, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését végezte. A
+
 
-
magyar gazdasági életben igen jelentékeny pozíciót vívott ki magának. Az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott. A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s hosszas szenvedés után hunyt el.
+
Békéscsaba, 1874. április 13. - Balatonfüred, 1926. május 15.
-
MŰVE:
+
 
-
Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez. Bp. 1906. Pátria ny. 31 p.
+
Békéscsabán járt iskolába, majd négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.  
-
IRODALOM:
+
 
-
Dr. Lipták Pál. 1874-1926 = Körösvidék. 7. évf. 1926. május 16. 110. sz. 1-2. p.
+
1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került, ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd érettségit tett. Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, 1906-ban műszaki doktorátust szerzett. Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte. Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.  
-
Dr. Lipták Pál meghalt = Békésmegyei Közlöny. 53. évf. 1926. május 18. 110. sz. 3. p.
+
 
-
Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1969. Akadémiai K. 79. p.
+
Egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. Megválva az egyetemtől, 1908-ban Budapesten kis műhelyt létesített, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Ebből fejlődött ki azután a dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt., amelynek 1916-ig vezetője volt. 1916-ban kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. E terület nem volt idegen számára, hiszen a korábbi években több nagy műhelyépület, valamint számos banképület és igazságügyi palota, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését végezte. A magyar gazdasági életben igen jelentékeny pozíciót vívott ki magának.  
-
Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 262-263. p.
+
 
-
MIHAILICH Győző- HAVIÁR Győző A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Bp. 1966. Akadémiai K. 210. p.
+
Az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott. A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s hosszas szenvedés után hunyt el.
-
KÉP:
+
 
-
Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Szerk. T. Boros László. Bp. 1929. Európa. 262. p.
+
== Műve ==
 +
 
 +
* Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez. Budapest: Pátria ny. 1906. p. 31.
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 
 +
* Dr. Lipták Pál. 1874-1926. In: Körösvidék. 7. évf. (1926. május 16.) 110. sz. p. 1-2.
 +
* Dr. Lipták Pál meghalt. In: Békésmegyei Közlöny. 53. évf. (1926. május 18.) 110. sz. p. 3.  
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 79.
 +
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 262-263.
 +
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 262. (Kép)
 +
* Mihailich Győző- Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Budapest: Akadémiai K. 1966. p. 210.

A lap 2015. február 18., 13:47-kori változata

tanár, vállalkozó, államtitkár

Békéscsaba, 1874. április 13. - Balatonfüred, 1926. május 15.

Békéscsabán járt iskolába, majd négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.

1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került, ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd érettségit tett. Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, 1906-ban műszaki doktorátust szerzett. Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte. Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.

Egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. Megválva az egyetemtől, 1908-ban Budapesten kis műhelyt létesített, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Ebből fejlődött ki azután a dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt., amelynek 1916-ig vezetője volt. 1916-ban kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. E terület nem volt idegen számára, hiszen a korábbi években több nagy műhelyépület, valamint számos banképület és igazságügyi palota, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését végezte. A magyar gazdasági életben igen jelentékeny pozíciót vívott ki magának.

Az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott. A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s hosszas szenvedés után hunyt el.

Műve

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök