Laczkó Mihály (1935–2020)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (+ Művei)
a (Kiegészítés)
4. sor: 4. sor:
Laczkó Mihály '''[[1935]]. [[május 6.|május 6-án]] született [[Medgyesbodzás|Medgyesbodzáson]]'''. Hatan voltak testvérek.
Laczkó Mihály '''[[1935]]. [[május 6.|május 6-án]] született [[Medgyesbodzás|Medgyesbodzáson]]'''. Hatan voltak testvérek.
-
Szegeden a Radnóti Miklós Gimnáziumban tanult. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen '''matematika tanári''', majd [[1969|1969-ben]] a Budapesti Műszaki Egyetemen '''vegyészmérnöki diplomát szerzett'''. '''Doktori címét kémia–technológiából szerezte''' [[1971|1971-ben]]. Filozófiai tanulmányokat is folytatott.
+
Középiskolai tanulmányait a makói József Attila Gimnáziumban kezdte, majd Szegeden, a Radnóti Miklós Gimnáziumban tanult. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen '''matematika tanári''', majd [[1969|1969-ben]] a Budapesti Műszaki Egyetemen '''vegyészmérnöki diplomát szerzett'''. '''Doktori címeit kémia–technológiából''' ([[1971]]), valamint '''filozófia tudományokból''' szerezte.
Fiatal korában az alsóbb osztályokban, a Makói Vasas, a Szegedi Honvéd, valamint a Bp. Haladás labdarúgócsapataiban játszott. Középcsatárként, illetve balfedezetként szerepeltették.
Fiatal korában az alsóbb osztályokban, a Makói Vasas, a Szegedi Honvéd, valamint a Bp. Haladás labdarúgócsapataiban játszott. Középcsatárként, illetve balfedezetként szerepeltették.
18. sor: 18. sor:
[[1985]] és [[1989]] '''a Vasas labdarúgó szakosztályelnöke volt'''.
[[1985]] és [[1989]] '''a Vasas labdarúgó szakosztályelnöke volt'''.
-
A rendszerváltás előtt, egy bundabotrányt követően '''kinevezték a Magyar Labdarúgó Szövetség''' (MLSZ) '''elnökének'''. Ezt a tisztséget [[1989]] és [[1994]] között valamint, [[1996|1996-tól]] [[1998|1998-ig]] töltötte be.
+
A rendszerváltás előtt, egy bundabotrányt követően '''megválasztották a Magyar Labdarúgó Szövetség''' (MLSZ) '''elnökének'''. Valamennyi sportágat és a politikát is figyelembe véve ő lett a második világháború után az első demokratikusan megválasztott elnök Magyarországon. Ezt a tisztséget [[1989]] és [[1994]] között valamint, [[1996|1996-tól]] [[1998|1998-ig]] töltötte be.
Irányítása alatt a magyar labdarúgó-válogatott a 35. helyen állt a világranglistán, a második helyen végzett a világbajnoki selejtezőcsoportjában, és pótselejtezőt játszhatott. Négy mérkőzésen Puskás Ferenc volt a válogatott szövetségi kapitánya. A korosztályos nemzeti csapatot Európa legjobb nyolc együttese között tartották számon. A magyar válogatott az [[1996|1996-os]] atlantai olimpián is pályára lépett.
Irányítása alatt a magyar labdarúgó-válogatott a 35. helyen állt a világranglistán, a második helyen végzett a világbajnoki selejtezőcsoportjában, és pótselejtezőt játszhatott. Négy mérkőzésen Puskás Ferenc volt a válogatott szövetségi kapitánya. A korosztályos nemzeti csapatot Európa legjobb nyolc együttese között tartották számon. A magyar válogatott az [[1996|1996-os]] atlantai olimpián is pályára lépett.
69. sor: 69. sor:
* Eltemették Laczkó Mihályt. In: [https://szovetseg.mlsz.hu/hir/eltemettek-laczko-mihalyt Mlsz.hu] (Látogatva: 2021. 04. 10.)
* Eltemették Laczkó Mihályt. In: [https://szovetseg.mlsz.hu/hir/eltemettek-laczko-mihalyt Mlsz.hu] (Látogatva: 2021. 04. 10.)
* Gulay István: Medgyesbodzaháza, Szeged, Budapest... In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1973_07/?pg=207&layout=s Délmagyarország, 63. évf. 175. szám (1973. július 28.) 4. p.] (Látogatva: 2021. 04. 08.)
* Gulay István: Medgyesbodzaháza, Szeged, Budapest... In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1973_07/?pg=207&layout=s Délmagyarország, 63. évf. 175. szám (1973. július 28.) 4. p.] (Látogatva: 2021. 04. 08.)
 +
* Ifj. Laczkó Mihály
* Kettős portré emlékéremmel. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1988_12/?pg=74&layout=s Nógrád, 44. évf. 295. szám (1988. december 12.) 3. p.] (Látogatva: 2021. 04. 08.)
* Kettős portré emlékéremmel. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1988_12/?pg=74&layout=s Nógrád, 44. évf. 295. szám (1988. december 12.) 3. p.] (Látogatva: 2021. 04. 08.)
* Kiss B. László: Laczkó már nem hisz a hitegetőknek. In: Magyar Hírlap, 44. évf. 165. szám (2011. július 16.) 19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kiss B. László: Laczkó már nem hisz a hitegetőknek. In: Magyar Hírlap, 44. évf. 165. szám (2011. július 16.) 19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap 2021. április 20., 10:12-kori változata

vegyészmérnök, sportvezető

Tartalomjegyzék

Élete

Laczkó Mihály 1935. május 6-án született Medgyesbodzáson. Hatan voltak testvérek.

Középiskolai tanulmányait a makói József Attila Gimnáziumban kezdte, majd Szegeden, a Radnóti Miklós Gimnáziumban tanult. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika tanári, majd 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Doktori címeit kémia–technológiából (1971), valamint filozófia tudományokból szerezte.

Fiatal korában az alsóbb osztályokban, a Makói Vasas, a Szegedi Honvéd, valamint a Bp. Haladás labdarúgócsapataiban játszott. Középcsatárként, illetve balfedezetként szerepeltették.

Fia, Mihály játékosügynök, üzletember.

Laczkó Mihály 2020. november 20-án hunyt el. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Egyetemi tanulmányai után fejlesztőmérnökként a Zsámbéki Műanyaggyárban, később az Iskolai Taneszközök Gyárában dolgozott.

1962-től a Magyar Kábel Műveknél dolgozott. Végigjárta a ranglétrát: volt a cég üzemmérnöke, termelési osztályvezetője, kutatómérnöke, műszaki igazgatója, valamint vezérigazgató-helyettese is. 1971 és 1976 között a Zománchuzalgyár műszaki osztályvezetőjeként, majd főmérnökeként dolgozott. 1985-től a Magyar Kábel Művek elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett.

1985 és 1989 a Vasas labdarúgó szakosztályelnöke volt. A rendszerváltás előtt, egy bundabotrányt követően megválasztották a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökének. Valamennyi sportágat és a politikát is figyelembe véve ő lett a második világháború után az első demokratikusan megválasztott elnök Magyarországon. Ezt a tisztséget 1989 és 1994 között valamint, 1996-tól 1998-ig töltötte be. Irányítása alatt a magyar labdarúgó-válogatott a 35. helyen állt a világranglistán, a második helyen végzett a világbajnoki selejtezőcsoportjában, és pótselejtezőt játszhatott. Négy mérkőzésen Puskás Ferenc volt a válogatott szövetségi kapitánya. A korosztályos nemzeti csapatot Európa legjobb nyolc együttese között tartották számon. A magyar válogatott az 1996-os atlantai olimpián is pályára lépett.

1998-ban nyugdíjba vonult. 2009-ben szívinfarktust kapott, majd értékesítette szécsényi bútorgyárát.

Tagja volt a Szerencsejáték Rt. igazgatóságának, a Minőség és Megbízhatóság folyóirat szerkesztőbizottságának, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak.

62 szabadalom fűződik nevéhez. Találmányai között van a bandázsolt porszívócső, a spirálos telefonkábel, de női divatgombokat is szabadalmaztatott. Filmképzési szabadalma is van. Saját könyvet, számos cikket publikált, egyetemi előadóként és államvizsga-bizottsági elnökként is szerepet vállalt. Munkásságát több díjjal is elismerték. Három alkalommal országos mérnökversenyt nyert.

2019-ben Laczkó Mihály nevét vettel fel a medgyesbodzási sporttelep.

Díjak, elismerések

Művei

Cikkei (válogatás)

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök