Lórévasút

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Lórévasutak Békés megyében)
(Mondattani + helyesírási hiba javítása + formázás)
1. sor: 1. sor:
-
Békés megyében több lórévasút, vagyis '''lóüzemű vasút''' épült '''1890 és 1930 között'''. A lórévasutak az uradalmakat kötötték össze a nagyvasutakkal. A nagyvasutakhoz csatlakozó általában a terméskőből, vagy téglából épített magasrakodóban végződtek.
+
Békés megyében több lórévasút, vagyis '''lóüzemű vasút''' épült '''1890 és 1930 között'''. A lórévasutak az uradalmakat kötötték össze a nagyvasutakkal, s az azokhoz  csatlakozó, általában terméskőből, vagy téglából épített magasrakodóban végződtek.
-
A lórévasutak építése Békés megyében kevés földmunkát igényelt. Építését rendszerint az uradalmak cselédei és kubikosok végezték. A lórévasutakat többnyire '''teherszállításra használták''' (takarmány, trágya, termény, szén stb.). A személyszállítási engedélyt hatósági engedélyhez kötötték. Egy adott lórévasutat csak az adott uradalmi birtok lakói, munkásai vehették igénybe.
+
A lórévasutak építése Békés megyében kevés földmunkát igényelt. Építésüket rendszerint az uradalmak cselédei és kubikosok végezték. A lórévasutakat többnyire '''teherszállításra használták''' (takarmány, trágya, termény, szén stb.). A személyszállítási engedélyt hatósági engedélyhez kötötték. Egy adott lórévasutat csak az adott uradalmi birtok lakói, munkásai vehették igénybe.
 +
 
== A lóré ==
== A lóré ==
-
A lóré a lórévasutak járműve, könnyű kisvasúti kocsi, amely fából, vagy vasvázas-faszekrénnyel készült fékes vagy fékezetlen kivitelben. A karbantartói feladatokat az uradalmi gépész vagy a bognár látta el. A lórét néhol csillével, sarokütközős vagy középütközős kocsival helyettesítették. A tiszti lórét a gazdatiszt, a számtartó, a bábaasszony, az orvos, vagy a pap használta. Ahol a kisvasút iskolát is érintet, ott többnyire a gyerekek számára fedett lórét készítettek.
+
A lóré a lórévasutak járműve, könnyű '''kisvasúti kocsi''', amely '''fából, vagy vasvázas-faszekrénnyel készült, fékes vagy fékezetlen kivitelben'''. A karbantartói feladatokat az uradalmi gépész, vagy a bognár látta el. A lórét néhol csillével, sarokütközős vagy középütközős kocsival helyettesítették. A tiszti lórét a gazdatiszt, a számtartó, a bábaasszony, az orvos, vagy a pap használta. Ahol a kisvasút iskolát is érintet, ott többnyire a gyerekek számára fedett lórét készítettek.
== A ló ==
== A ló ==
-
A kocsikat igáslovak vontatták. Ezeket az igáslovakat a földművelésben is tudták alkalmazni. A lovak beszerzése olcsóbb és könnyebb volt, mint egy mozdony beszerzése. A fenntartási költsége is alacsonyabb volt a mozdony üzembentartási költségénél.
+
A kocsikat igáslovak vontatták. Ezeket az '''igáslovakat''' a földművelésben is tudták alkalmazni. A lovak beszerzése olcsóbb és könnyebb volt, mint egy mozdony beszerzése. A fenntartási költsége is alacsonyabb volt a mozdony üzembentartási költségénél.
== A pálya ==
== A pálya ==
-
A lóvasutak olcsóbb pályát igényeltek, mert elmaradt a mozdony súlya miatti tengelynyomás. A vasút építését közigazgatási bejárás és engedélyeztetés előzte meg. Az elkészült pályát használatba venni csak a  műtanrendőri bejárás után lehetett. A lórévasuti pályákba általában 7 kg/fm-es acélsíneket építettek be.
+
A lóvasutak '''olcsóbb pályát igényeltek''', mert elmaradt a mozdony súlya miatti tengelynyomás. A vasút építését közigazgatási bejárás és engedélyeztetés előzte meg. Az elkészült pályát használatba venni csak a  műtanrendőri bejárás után lehetett. A lórévasuti pályákba általában '''7 kg/fm-es acélsín'''eket építettek be.
== Szerelvények ==
== Szerelvények ==
-
Általában egy-egy szerelvény egy lóból és maximum 5 rakott kocsiból állt. A vonat két végére egy-egy fékes kocsit kapcsoltak. A lovakat legalább két méteres vonólánccal sorolták a szerelvény elejére. A szerelvények 7-8 km/ó sebességgel közlekedhettek.
+
'''Általában egy-egy szerelvény egy lóból és maximum 5 rakott kocsiból állt.''' A vonat két végére egy-egy fékes kocsit kapcsoltak. A lovakat legalább két méteres vonólánccal sorolták a szerelvény elejére. A szerelvények '''7-8 km/ó''' sebességgel közlekedhettek.
== Lórévasutak Békés megyében ==
== Lórévasutak Békés megyében ==
34. sor: 35. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
:Kategória:Közlekedés
+
[[Kategóriák:Közlekedés]]

A lap 2012. június 22., 17:15-kori változata

Békés megyében több lórévasút, vagyis lóüzemű vasút épült 1890 és 1930 között. A lórévasutak az uradalmakat kötötték össze a nagyvasutakkal, s az azokhoz csatlakozó, általában terméskőből, vagy téglából épített magasrakodóban végződtek. A lórévasutak építése Békés megyében kevés földmunkát igényelt. Építésüket rendszerint az uradalmak cselédei és kubikosok végezték. A lórévasutakat többnyire teherszállításra használták (takarmány, trágya, termény, szén stb.). A személyszállítási engedélyt hatósági engedélyhez kötötték. Egy adott lórévasutat csak az adott uradalmi birtok lakói, munkásai vehették igénybe.


Tartalomjegyzék

A lóré

A lóré a lórévasutak járműve, könnyű kisvasúti kocsi, amely fából, vagy vasvázas-faszekrénnyel készült, fékes vagy fékezetlen kivitelben. A karbantartói feladatokat az uradalmi gépész, vagy a bognár látta el. A lórét néhol csillével, sarokütközős vagy középütközős kocsival helyettesítették. A tiszti lórét a gazdatiszt, a számtartó, a bábaasszony, az orvos, vagy a pap használta. Ahol a kisvasút iskolát is érintet, ott többnyire a gyerekek számára fedett lórét készítettek.

A ló

A kocsikat igáslovak vontatták. Ezeket az igáslovakat a földművelésben is tudták alkalmazni. A lovak beszerzése olcsóbb és könnyebb volt, mint egy mozdony beszerzése. A fenntartási költsége is alacsonyabb volt a mozdony üzembentartási költségénél.

A pálya

A lóvasutak olcsóbb pályát igényeltek, mert elmaradt a mozdony súlya miatti tengelynyomás. A vasút építését közigazgatási bejárás és engedélyeztetés előzte meg. Az elkészült pályát használatba venni csak a műtanrendőri bejárás után lehetett. A lórévasuti pályákba általában 7 kg/fm-es acélsíneket építettek be.

Szerelvények

Általában egy-egy szerelvény egy lóból és maximum 5 rakott kocsiból állt. A vonat két végére egy-egy fékes kocsit kapcsoltak. A lovakat legalább két méteres vonólánccal sorolták a szerelvény elejére. A szerelvények 7-8 km/ó sebességgel közlekedhettek.

Lórévasutak Békés megyében

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Kategóriák:Közlekedés

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök