Krammer Nándor (1855–1921)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Kép feltöltése)
a (Kép feltöltése)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Krammer Nandor.jpg|bélyegkép|300px|Krammer Nándor]]
[[Fájl:Krammer Nandor.jpg|bélyegkép|300px|Krammer Nándor]]
 +
[[Fájl:Krammer csalad sir.jpg|bélyegkép|300px|A Krammer család sírja]]
Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten'''  és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.'''  
Krammer Nándor '''Pozsonyban született [[1855]]. [[október 1.|október 1]]-én'''. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait '''Pesten'''  és '''Bécsben''' végezte. [[1882]] júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. [[1887]]-ben pedig a '''Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.'''  
9. sor: 10. sor:
Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.  
Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.  
-
'''[[1921]]. [[november 23|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el''', örök nyugalomra a Ligeti temetőben helyezték.
+
'''[[1921]]. [[november 23|november 23]]-án Békéscsabán hunyt el''', a Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Krammer család sírhelyét [[2022|2022-ben]] felszámolták.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.  
Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.|szeptember 1]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.  
-
A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872-?)|Balás Ádám]] lemondását követően [[1902|1902-től]] [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.
+
A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872–1950)|Balás Ádám]] lemondását követően [[1902|1902-től]] [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy [[1908|1908-ban]] lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.
Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.   
Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben megalakult csabai '''Állatvédő Egyletnek'''. Éveken keresztül állt barátságban '''Herman Ottóval'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.   

A lap jelenlegi, 2022. szeptember 1., 13:52-kori változata

tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke

Tartalomjegyzék

Élete

Krammer Nándor
A Krammer család sírja

Krammer Nándor Pozsonyban született 1855. október 1-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1882 júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. 1887-ben pedig a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.

1895-ben kötött házasságot Mertz Ellával (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született, Ella, aki orvosnak tanult.

Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.

1921. november 23-án Békéscsabán hunyt el, a Ligeti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Krammer család sírhelyét 2022-ben felszámolták.

Munkássága

Először szülővárosában kezdett tanítani. 1880. szeptember 1-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. Balás Ádám lemondását követően 1902-től 1908-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. 1902-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. 1903 júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon. Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége. Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.

Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az 1910-ben megalakult csabai Állatvédő Egyletnek. Éveken keresztül állt barátságban Herman Ottóval. Önkéntes tagja volt a Magyar Ornitológiai Központnak. A párizsi világkiállításra Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek, melyből a negyediket Krammer szerkesztette. Munkájukat aranyéremmel díjazták. Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisában is.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krammer_N%C3%A1ndor_(1855%E2%80%931921)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök