Krammer Nándor (1855–1921)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. augusztus 19., 20:44-kori változata

tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület második elnöke

Élete

Krammer Nándor Pozsonyban született 1855. október 1-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait Pesten, nagyobb részt Bécsben folytatta. 1882 júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. 1887-ben pedig a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta szaktárgyaiból: a természettudományokból. 1895-ben kötött házasságot Mertz Ellával (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született Ella, aki orvosnak tanult, a világháborúban sokakat ápolt a kórházban, sajnálatos módon az utolsó vizsgái előtt 1920. szeptember 24-én meghalt. Hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában a nőnevelés terén. 1921. november 23-án Békéscsabán hunyt el, örök nyugalomra a Ligeti temetőben helyezték.

Munkássága

Először szülővárosában kezdett tanítani. 1880. szeptember l-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához választották meg tanárnak szoros szavazás eredményeképpen, a haláláig ennél az iskolánál tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. Balás Ádám lemondását követően 1902-től 1908-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Már működésének első évében, 1902-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének "lajstroma", katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy 1903 júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon. Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ásató tevékenysége. Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30-40 főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. Első volt, aki az egész magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom leleteit 1902-, 1903- és 1906-ban felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Nyilván ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől. Mint kiváló ornitológus, állatpreparátor, országos hírnévnek örvendett. Alapító és elnökségi tagja volt az 1910-ben alapított csabai Állatvédő egyletnek. Éveken keresztül meleg barátság fűzte Herman Ottóhoz. Önkéntes tagja volt a Magyar Ornitológiai Központnak. A párizsi világkiállításra Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót tervezetek, melyből a negyediket Krammer szerkesztette. Munkájukat aranyéremmel díjazták. Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának. Népszerűsítő előadásokat tartott például a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisában is. Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.

Művei

• Ásatások a megyében : A Békéscsabai Muzeum-Egyesület megbízásából végzett ásatásokról In: Békésmegyei Közlöny 29. évf. 72. sz (1902. szeptember 7.) (Látogatva: 2017.08.18.)
• A Békéscsabai Múzeum-Egyesület gyűjteményeinek lajstroma az 1902. évi október hó 1-jéig. Békéscsaba, 1903. Békéscsabai Múzeum-Egyesület. 169 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A Békéscsabai Muzeum-Egyesület legújabb gyarapodása In: Békésmegyei Közlöny 28. évf. 84. sz. (1901. október 20.) (Látogatva: 2017.08.18.)
• Éles ellentétek In: Békésmegyei Közlöny 33. évf. 108. sz (1906. december 30.) (Látogatva: 2017.08.18.)
• Egy fehér Hirundo rustica L. In: Aquila 4. évf. 4. sz. 1897. (Látogatva: 2017.08.19.)
• A fantetű szájrészei. Pozsony. Stampfel, Edel és Tsai, 1886.
• A gyula-varsándi lelet I. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 10. sz (1903. február 1.) (Látogatva: 2017.08.18.)
• A gyula-varsándi lelet II. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 13. sz (1903. február 12.) (Látogatva: 2017.08.18.)
• A gyula-varsándi lelet III. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 14. sz (1903. február 15.) (Látogatva: 2017.08.18.)
• A gyula-varsándi lelet IV. In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 15. sz (1903. február 22.)(Látogatva: 2017.08.18.)

Forrás

• Állatvédő egylet In: Békés 42. évf. 7. sz. (1910. február 13)
• Békés Megyei hírek In: Békésmegyei Közlöny 7. évf. 153. sz. (1880. augusztus 10.)
• Békés Megyei hírek In: Közlöny 8. évf. 84. sz. (1881. július 12.)
• Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba. 1930. Körösvidék ny. 354. p.
• Beküldetett In: Békésmegyei Közlöny 7. évf. 154. sz. (1880. augusztus 12.)
• G. Vass István. A békéscsabai múzeum története, 1899-1979. Békéscsaba Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 1979.
• Krammer Nándor dr. 1855-1921. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Leányközépiskola ... értesítője az 1921/22. iskolai évről. Közzéteszi Gajda Béla. Békéscsaba. 1922. Leányközépisk. 3. p.
• Rell Lajos: A békéscsabai Múzeum : története, épületének és gyüjteményeinek leirása. Békéscsaba, Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914.
• Vönöczky Lilla: Magyar ornitológiai Központ története 1893-1944. Budapest, ELTE-BTK, 2009.

Kapcsolódó irodalom

• A csabai múzeum-egyletből In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 84. sz. (1903. július 9.)
• A csabai múzeum-egyletből In: Békésmegyei Közlöny 31. évf. 18. sz. (1904. február 18.)
• Egy fiatal orvosnő halála In: 1. évf. 146. sz. (1920. szeptember 25.)
• Egy iskola ünnepségei In: Közlöny 32. évf. 64. sz. (1905. június 29.)
• Gyászhír In: Közlöny 57. évf. 78. sz. (1920. szeptember 26.)
• Hírek a csabai muzeumról In: Békésmegyei Közlöny 30. évf. 98. sz. (1903. december 6.)
• Krammer Nándor temetése In: Körösvidék 2. évf. 268. sz. (1921. november 26.)
• Krammer Nánor In: Körösvidék 2. évf. 266. sz. (1921. november 24.)
• Megyei hírek In: Békésmegyei Közlöny 8. évf. 81. sz. (1881. július 5.)
• A muzeum-választmány ülése In: Békésmegyei Közlöny 35. évf. 76. sz. (1908. szeptember 20.)