Kner Imre (1890–1944)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Forrás alfejezet létrehozása)
15. sor: 15. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==
 +
 +
* Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944. Bp. : Corvina, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Kner Imre emléke 1890-1990 Kner Imre emlékbizottság és a Kner Nyomda Békéscsaba és Gyomaendrőd 1990. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Haiman György A könyv műhelyében Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1979
 +
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_Imre Kner Imre](Látogatva: 2014.11.20.)
 +
* [http://memento70.blog.hu/2014/05/12/70_eve_halt_meg_a_betu_muvesze_kner_imre 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre](Látogatva: 2014.11.20)
 +
* [http://www.print-publishing.hu/index.php/hirek/hirek-roeviden/2977-70-eve-halt-meg-a-betu-muvesze-kner-imre 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre](Látogatva: 2014.11.20)
 +

A lap 2014. december 2., 15:04-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

Kner Imre 1890-ben született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. 1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904. szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd 1907-től annak műszaki vezetője lett.

1917. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. Kner Imre azzal, hogy 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.

Munkássága

Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapját már a 16 éves Kner Imre szignójával látták el. Az 1920-22-ben jelent meg a Kner- klasszikusok 12 kötetete és a 24 füzetes Monumenta Literarum sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.

Még 1920 előtt jelent meg a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozata, valamint az 1922-es Almanach és a Monumenta Literatum. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 1926-ban megjelenik Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyv, mely Kner legsikerültebb rokokó tipográfiájú terméke. A 1928 után megjelent Kner- könyvek jellegét már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg 1932-ben a háromkötetes Goethe- antológia. 1935-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.

Forrás



Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök