Kner Imre (1890–1944)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kapcsolódó irodalom)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(19 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
nyomdász
 +
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Kner Imre.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre]]
 +
[[Fájl:Kner HolokausztEmlekmu.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre és Kner Imréné neve a Holokauszt Emlékművön]]
 +
[[Fájl:Knerimre exlibris.jpg|bélyegkép|300px|Kner Imre Exlibrise]]
-
Kner Imre '''[[1890]]'''-ben született '''[[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. [[1899]]-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt [[1902]]-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. [[1904]]. szeptemberétől a lipcsei '''Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker''' növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette  magáévá a szecessziós ízlést. [[1905]] őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd [[1907]]-től annak műszaki vezetője lett.
+
Kner Imre '''[[1890]]. [[február 3.|február 3-án]] született [[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor (1860–1935)|Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu [[1830|1830-ban]] telepedett le [[Békésszentandrás|Békésszentandráson]] (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: [[Kner Ilona (1892–1950)|Ilona]], [[Kner Lajos (1894–1911)|Lajos]], [[Kner Endre (1896–1943)|Endre]], [[Kner Erzsébet (1897–1998)|Erzsébet]] és [[Kner Albert (1899–1976)|Albert]].
-
[[1917]]. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. [[1921]]-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd [[1923]]-ban a második gyermekük, Mihály. A család [[1925]]-ben költözött a '''Kossuth Lajos utca 16.''' szám alatti házba, amely ma a '''Kner Múzeumnak''' ad otthont.
+
[[1899]]-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd egy évet Aradon töltött. Édesapja betegsége miatt [[1902]]-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. [[1904]] szeptemberétől a lipcsei '''Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker''' növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. [[1905]] őszén hazatért és beállt apja nyomdájába, aminek [[1907]]-től műszaki vezetője lett.
-
Kner Imre azzal, hogy [[1928]]-ban beszerezte a '''Bodona antikva''' betűcsaládot, elkötelezte magát a '''klasszicista tipográfia''' mellett.
+
-
[[1944]]-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét '''internálták''', a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint '''mauthauseni''' táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az '''őrök végeztek vele'''.  
+
-
== Munkássága ==
+
'''Saját könyvtára nagyjából 8000 kötetből állt''', szakkönyvtára több mint 1300 kötetet számlált. A könyvek nagy része német nyelvű volt. Figyelemmel kísérte a német sajtót, az érdeklődését felkeltő kiadványokat meg is vásárolta.
-
'''Sas Ede Szürke vértanúk''' című könyvének szecessziós borítólapját már  a 16 éves Kner Imre szignójával  látták el.
+
[[1917]]. [[április 29.|április 29]]-én házasságot kötött Kulka Etellel. [[1921]]-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd [[1923]]-ban a második gyermekük, Mihály. A család [[1925]]-ben költözött a '''Kossuth Lajos utca 16.''' szám alatti házba, amely ma a '''Kner Múzeumnak''' ad otthont.
-
Az [[1920-22]]-ben jelent meg  a '''Kner- klasszikusok''' 12 kötetete és a 24 füzetes '''Monumenta Literarum''' sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.
+
-
+
-
Még [[1920]] előtt jelent meg  a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó '''Három csöppke könyvecske''' című sorozata, valamint az [[1922]]-es '''Almanach''' és a '''Monumenta Literatum'''. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az [[1923]]. évi '''göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az [[1937]]-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott'''. [[1926]]-ban megjelenik '''Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások''' című könyv, mely Kner legsikerültebb '''rokokó tipográfiájú''' terméke. A [[1928]] után megjelent Kner- könyvek jellegét már a '''klasszicista törekvésű tipográfia''' jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg [[1932]]-ben a háromkötetes '''Goethe- antológia'''. [[1935]]-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután '''Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre'''. Miután [[1938]]-ban életbe lépett a '''zsidótörvény''',  Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja '''A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története''' című tanulmányát.
+
-
== Forrás ==
+
[[1944]]-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét '''internálták''', a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint '''mauthauseni''' táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az '''őrök végeztek vele'''.
-
* Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944. Bp. : Corvina, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Munkássága ==
-
* Kner Imre emléke 1890-1990 Kner Imre emlékbizottság és a Kner Nyomda Békéscsaba és Gyomaendrőd 1990. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
* Haiman György A könyv műhelyében Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1979
+
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_Imre Kner Imre](Látogatva: 2014.11.20.)
+
-
* [http://memento70.blog.hu/2014/05/12/70_eve_halt_meg_a_betu_muvesze_kner_imre 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre](Látogatva: 2014.11.20)
+
-
* [http://www.print-publishing.hu/index.php/hirek/hirek-roeviden/2977-70-eve-halt-meg-a-betu-muvesze-kner-imre 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre](Látogatva: 2014.11.20)
+
-
== Kapcsolódó irodalom ==
+
'''Sas Ede ''Szürke vértanúk''''' című könyvének szecessziós borítólapján a 16 éves Kner Imre szignója látható. [[1907|1907-től]] a nyomda műszaki vezetője lett. Szerkesztette a ''Röpke Lapok'' című folyóiratot, vezette a nyomtatványraktárt. Az 1910-as évek derekától már ő irányította a nyomda könyvkiadó tevékenységét. Közben [[1918|1918-ban]] Gyomán jegyzői feladatokat is ellátott, [[1919|1919-ben]] pedig a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbizottságának Szellemi Termékek Országos Tanácsában is dolgozott.
-
* Fülep Lajos: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
[[1920]] előtt adták ki a fametszeteket és illusztrációkat tartalmazó '''Három csöppke könyvecske''' című sorozatot.
-
* Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia: tanulmányok. Békéscsaba : Kner Nyomda, Gyomai : Gyomai Kner Nyomda Rt., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
[[1920]] és [[1922]] között jelent meg  a '''Kner-klasszikusok''' 12 kötete, az '''Almanach''', valamint ‒ a világirodalom legnagyobbjaival ‒ a 24 füzetes '''Monumenta Literarum''' című sorozat, melyet már Kner Imre tervezett. Kiadványaival már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az [[1923]]. évi '''göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták'''. [[1926]]-ban jelent meg '''Sacelláry Pál ''Régi házak, elfakult írások''''' című könyve, ami Kner legsikeresebb '''rokokó tipográfiájú''' terméke lett. Kner [[1928]]-ban beszerezte a '''Bodona antikva''' betűcsaládot, ezzel pedig elkötelezte magát a '''klasszicista tipográfia''' mellett. Az [[1928]] után megjelent Kner-könyveket már a '''klasszicista törekvésű tipográfia''' jellemzi. Ebben a szellemben jelent meg [[1932]]-ben a háromkötetes '''''Goethe-antológia'''''. [[1935]]-ben elhunyt Kner Izidor, a Kner nyomda alapítója. A nyomda neve ezt követően '''Kner Izidor könyvnyomdája ‒ Kner Imre, Kner Endre''' lett. Kner Imre az [[1937]]-es '''párizsi világkiállításon nagydíjat kapott'''. Miután [[1938]]-ban életbe lépett a '''zsidótörvény''',  Kner lemondott valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. [[1942]]-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírta '''''A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története''''' című tanulmányát.
-
* Kner Imre: Kner Imre gondolatai életről, irodalomról, nyomdászatról, könyvművészetről. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Gyoma : Községi Tanács, 1970. (Lelőhely)
+
 +
Kner Imre '''számos hazai és külföldi nyomdászati társasággal állt kapcsolatban'''. Már 16 évesen belépett a Könyvnyomdászok Szakkörébe, amiben előadásokat tartott  és cikkeket írt. [[1923]]. [[január 21.|január 21]]-én bekerült az abban az évben újjászerveződő Grafikus Művezetők Egyesületébe. [[1923|1923-tól]] már több tisztsége is volt a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületében, aminek élete végéig tagja maradt. [[1927|1927-ben]] a Magyar Bibliophil Társaság tagja lett, ahol többek között kezdeményezésére díjazni kezdték a legszebb könyveket. Cége a társaság több kiadványát megjelentette. [[1927|1927-ben]] levelező tagként beválasztották a Verein „Deutsche Buchkünstler”-be. A Kner-nyomda kiadványai jelen voltak a kölni sajtókiállításon. [[1928|1928-ban]] a megalakuló Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaság alelnökének választották. [[1929|1929-ben]] bekerült a Magyar Nyomdászok Társaságába, melynek az édesapja és több neves nyomdász is tagja volt. A Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete [[1933|1933-ban]] a grafikai művészet területén szerzett érdemei elismeréseként tiszteletbeli tagjává választotta. Kner nyomtatványokkal támogatta az „Atelier” iparművész növendék iskolát. A Magyar Werkbund alakuló ülésén az alelnöki tisztséget kapta meg, majd beválasztották az irodalmi bizottságba is. Vezető szerepet nem vállalt, de tagja lett a Magyar Bibliofilek Szövetségének. Szoros kapcsolatban állt a Fischfach-Ifjak csoporttal, számukra több alkalommal előadásokat tartott, valamint Gyomára is meghívta őket. '''Tagja volt a Vasárnapi Körnek''' (tagjainak munkája nyomdájában jelent meg), '''választmányi tagja az OMKE-nek'''. Több hazai és nemzetköri kiállítás megszervezésében részt vállalt. Előadásaival, publikációival a hazai és a külföldi szakmai színtéren is képviselte magát.
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* [[1996|1996-ban]] megkapta a '''Gyomaendrőd Város posztumusz Díszpolgára''' címet.
 +
== Emlékezete ==
 +
* Békéscsabán és Gyomaendrődön '''utcát neveztek el róla'''.
 +
* '''A gyomaendrődi gimnázium a nevét viselte''' [[1990]] és [[2014]] között.
 +
* [[1982]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] '''Kner Izidor és Imre emlékkövet adtak át''' Gyomaendrődön, valamint '''megnyitották a Kner Nyomdaipari Múzeumot'''.
 +
* [[1987|1987-ben]] '''Kner-kiállítás nyílt''' ''Kner Imre és az irodalom'' címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Bibliofiltársaság, a Kner Nyomda és Múzeum, a Békés Megyei Levéltár és a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeum]] szervezésében '''Budapesten'''.
 +
* Gyomaendrődön '''emlékpark'''ot alakítottak ki a Kner család előtt tisztelegve.
 +
 +
== Források ==
 +
* 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre. In: [http://memento70.blog.hu/2014/05/12/70_eve_halt_meg_a_betu_muvesze_kner_imre Memento70.blog.hu] (Látogatva: 2014. 11. 20.)
 +
* 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre. In: [http://www.print-publishing.hu/index.php/hirek/hirek-roeviden/2977-70-eve-halt-meg-a-betu-muvesze-kner-imre Print-publishing.hu] (Látogatva: 2014. 11. 20.)
 +
* A Kner Nyomdaipari Múzeum megnyitása Gyomaendrődön. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_09/?query=%22kner%20imre%22&pg=200&layout=s Békés Megyei Népújság, 37. évf. 226. szám (1982. szeptember 26.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 12. 21.)
 +
* Haiman György A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882‒1944. Budapest : Corvina, 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ki kicsoda Gyomaendrődön. Szerk.: Ágostonné Farkas Mária et al. Gyomaendrőd : Határ Győző Városi Könyvtár, 2017. 361‒368. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kner Imre emléke : 1890‒1990. Szerk.: Haiman György. Békéscsaba ; Gyomaendrőd : Kner Nyomda, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kner Imre. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kner_Imre Wikipedia] (Látogatva: 2014. 11. 20.)
 +
* Kner-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_05/?query=%22kner%20imre%22&pg=202&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 125. szám (1987. május 29.) 3. p.] (Látogatva: 2017. 12. 21.)
 +
* Megújul a gyomaendrődi Kner tér. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2004_01/?query=%22kner%20imre%22&pg=220&layout=s Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 16. szám (2004. január 20.) 7. p.] (Látogatva: 2017. 12. 21.)
 +
* Tóthné Bordé Katalin: Kner Imre és a közéleti nyilvánosság. Nyíregyháza : Bessenyei György Kiadó, 2001. 18‒198. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Brestyánszky Ilona: Nyomdaalapító Knerek. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1990_02/?query=%22kner%20imre%22&pg=19&layout=s Békés Megyei Népújság, 45. évf. 29. szám (1990. február 3.) 4. p.]
 +
* Csűrös Miklós: "Vele zokogva keservesen" : Fülep Lajos és Kner Imre levelezése In: Géniuszok, kortársak : Fülep Lajos, Kodolányi János, Költő prózája. Budapest : Széphalom Könyvműhely, 1995. 26‒33. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Erdész Ádám: Gyomától Németországig : Kner Imre internálása. In: [http://www.szabarchiv.hu/drupal/userfiles/file/Erdesz_Adam_Gyomatol_Nemetorszag_Kner_Imre_internalasa.pdf Szabarchiv.hu]
 +
* Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez : Kovács Imre és Kner Imre levelezése 1936‒1937. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/LeveltariSzemle_36_1986/?query=%22kner%20imre%22&pg=282&layout=s Levéltári Szemle, 1986/3. 49‒67. p.]
 +
* Fodor András: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1992/?query=%22kner%20imre%22&pg=391&layout=s Irodalomtörténet, 23. évf. 1. szám (1992) 382‒387. p.]
 +
* Fülep Lajos: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fülep Lajos: Fülep Lajos és Kner Imre. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Gécs Béla: Nyomdászattörténeti töredékek. Békéscsaba : Gécs B., 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haiman György: A Kner-műhely és Kner Imre. In: A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 127‒184. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia : tanulmányok. Békéscsaba : Kner Nyomda, Gyomai : Gyomai Kner Nyomda Rt., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haiman György: Kner Imre és a Psalmus Hungaricus. In: A könyv műhelyében. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 185‒208. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haiman György: Kner Imre és kora magyar irodalma (visszaemlékezések). In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1992/?query=%22kner%20imre%22&pg=91&layout=s Irodalomtörténet, 23. évf. 1. szám (1992) 90‒98. p.]
 +
* Kass János: A könyv mestere ‒ Kner Imre. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/ArtLimes_2015_03/?query=%22kner%20imre%22&pg=104&layout=s Art Limes, 2015/3. 103‒105. p.]
 +
* Kner Imre és az irodalom : kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Bibliofil Társaság, a Kner Nyomda és Múzeum rendezésében : 1987. V‒VI. Szerk.: Szántó Tibor. Budapest : Petőfi Irodalmi Múz., 1987 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kner Imre útinaplója : 1914. június 4.‒július 1. Szerk.: Petőcz Károly. Hasonmás kiadás. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1984 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kner Imre: A könyv mestere : Kner Imre levelezése korának költőivel, íróival, művészeivel, tudósaival. Budapest : Magyar Helikon ; Gyoma : Kner Nyomda, 1969 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Kner Imre: Kner Imre gondolatai életről, irodalomról, nyomdászatról, könyvművészetről. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Gyoma : Községi Tanács, 1970 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Lónyai László: Jubilál a Kner Nyomda. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_08/?query=%22kner%20imre%22&pg=28&layout=s Békés Megyei Népújság, 37. évf. 182. szám (1982. augusztus 5.) 5. p.]
 +
* Lónyai László: Nagyszerű emberek voltak… : visszaemlékezés Knerékre. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_09/?query=%22kner%20imre%22&pg=180&layout=s Békés Megyei Népújság, 37. évf. 224. szám (1982. szeptember 24.) 5. p.]
 +
* Marik Dénes: Kner Imre forradalmár baráti köre. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1980_11/?query=%22kner%20imre%22&pg=120&layout=s Békés Megyei Népújság, 35. évf. 269. szám (1980. november 16.) 9. p.]
 +
* Ortutay Gyula: Kner Imre. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/NYIROSZTKOZL_29_01-04/?query=%22kner%20imre%22&pg=160&layout=s A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei, 29. kötet, 1‒4. szám (1974) 159‒162. p.]
 +
* Papp János: A Kner család és Gyoma. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_05/?query=%22kner%20imre%22&pg=251&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 122. szám (1970. május 27.) 4. p.]
 +
* Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet. Békéscsaba : Kner Nyomda ; Gyomaendrőd : Kner Nyomdaip. Múz., 1991 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Petőcz Károly: Gutenberg művészete Békés megyében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_10/?query=%22kner%20imre%22&pg=249&layout=s Békés Megyei Népújság, 28. évf. 253. szám (1973. október 28.) 6. p.]
 +
* Sáfrány Györgyi-Szij Rezső: Kner Imre levelezéséből. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IrodalomTortenet_1961/?query=%22kner%20imre%22&pg=186&layout=s Irodalomtörténet, 1. szám (1961) 155‒171. p.]
 +
* Sass Ervin: A nyomdász a szellem szolgája : séta és elmélkedés a Kner Nyomdamúzeumban. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1970_09/?query=%22kner%20imre%22&pg=125&layout=s Békés Megyei Népújság, 25. évf. 215. szám, (1970. szeptember 13.) 6. p.]
 +
* Százáves a Kner Nyomda. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_06/?query=%22kner%20imre%22&pg=184&layout=s Békés Megyei Népújság, 37. évf. 146. szám (1982. június 24.) 1. p.]
 +
* Százéves a Kner Nyomda. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/SzabadFold_1982_2/?query=%22kner%20imre%22&pg=251&layout=s Szabad Föld, 38. évf. 37. szám (1982. szeptember 12.) 12. p.]
 +
* Szíj Dezső: Adalékok a XX. századi magyar író és kiadója közötti kapcsolathoz. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarKonyvszemle_1967/?query=%22kner%20imre%22&pg=75&layout=s Magyar Könyvszemle, 83. évf. 1967. 70‒75. p.]
 +
* Szíj Rezső: A Kner Nyomda és Kiadó könyvművészeti törekvései. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MUVTORTERT_16_1967/?query=%22kner%20imre%22&pg=129&layout=s Művészettörténeti Értesítő, 1967. 16. évf. 2. sz. 102‒115. p.]
 +
* Szíj Rezső: Az utolsó esztendők (Kner Imre emlékezete). In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Alfold_1962/?query=%22kner%20imre%22&pg=250&layout=s Alföld, 13. évf. 2. szám (1962) 101‒106. p.]
 +
* Szíj Rezső: Szabó Lőrinc és Kner Imre kapcsolatához. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Alfold_1966/?query=%22kner%20imre%22&pg=479&layout=s Alföld, 17. évf. 5. szám (1966) 60‒67. p.]
 +
* Tandi Lajos: Egy évszázad mezsgyéjén : lapok a gyomai Kner Nyomda históriájából. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1982_09/?query=%22kner%20imre%22&pg=173&layout=s Békés Megyei Népújság, 37. évf. 223. szám (1982. szeptember 23.) 6. p.]
 +
* Tóth Lajos: A Kner Nyomdamúzeum füzetei. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1984_09/?query=%22kner%20imre%22&pg=64&layout=s Békés Megyei Népújság, 39. évf. 211. szám (1984. szeptember 8.) 9. p.]
 +
* Voit Krisztina: Két mester, két út : Kner Imre és Tevan Andor In: Fejezetek a közgyűjtemények és a könyvkiadás történetéből : tanulmányok. Budapest : Argumentum Kiadó, 2005. 127‒135. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Zöldy Pál: Kner Imre szakkönyvtára : a Magyar Iparművészeti Főiskola Könyvtárának Kner-különgyűjteménye. Békéscsaba ; Gyoma : Kner Nyomda, 1985. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
 +
* 125 éve született Kner Imre nyomdász, könyvkiadó In: [http://hvg.hu/kultura/20150201_125_eve_szuletett_Kner_Imre_nyomdasz_kony Hvg.hu]
 +
* A Kner nyomdaipari múzeum. In: [http://www.gyomaikner.hu/aknermuzeum.html Gyomai Kner Nyomda Zrt. honlapja]
 +
* Kner Imre 1890‒1944. In: [http://www.nullaev.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=756:kner-imre-1890-1944&catid=29&Itemid=130 Nullaev.hu]
 +
* „Nem tudom elképzelni sem azt, hogy másutt éljek” Kner Imre a kirekesztés és az üldöztetés éveiről. In: [http://www.barkaonline.hu/kritika/3915-kner-imre-a-kirekesztesrl BárkaOnline]
 +
 +
[[Kategória:Gyomaendrőd]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Kner család]]
 +
[[Kategória:Nyomdászok]]
 +
[[Kategória:Könyvkiadók]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:33-kori változata

nyomdász

Tartalomjegyzék

Élete

Kner Imre
Kner Imre és Kner Imréné neve a Holokauszt Emlékművön
Kner Imre Exlibrise

Kner Imre 1890. február 3-án született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. A család ősei könyvkötők voltak, Imre dédnagyapja, Samu 1830-ban telepedett le Békésszentandráson (a Vág-vidékről érkezve), ahol könyvkötőként tevékenykedett. Imrének öt testvére született: Ilona, Lajos, Endre, Erzsébet és Albert.

1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd egy évet Aradon töltött. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904 szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdájába, aminek 1907-től műszaki vezetője lett.

Saját könyvtára nagyjából 8000 kötetből állt, szakkönyvtára több mint 1300 kötetet számlált. A könyvek nagy része német nyelvű volt. Figyelemmel kísérte a német sajtót, az érdeklődését felkeltő kiadványokat meg is vásárolta.

1917. április 29-én házasságot kötött Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont.

1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.

Munkássága

Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapján a 16 éves Kner Imre szignója látható. 1907-től a nyomda műszaki vezetője lett. Szerkesztette a Röpke Lapok című folyóiratot, vezette a nyomtatványraktárt. Az 1910-as évek derekától már ő irányította a nyomda könyvkiadó tevékenységét. Közben 1918-ban Gyomán jegyzői feladatokat is ellátott, 1919-ben pedig a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbizottságának Szellemi Termékek Országos Tanácsában is dolgozott.

1920 előtt adták ki a fametszeteket és illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozatot. 1920 és 1922 között jelent meg a Kner-klasszikusok 12 kötete, az Almanach, valamint ‒ a világirodalom legnagyobbjaival ‒ a 24 füzetes Monumenta Literarum című sorozat, melyet már Kner Imre tervezett. Kiadványaival már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták. 1926-ban jelent meg Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyve, ami Kner legsikeresebb rokokó tipográfiájú terméke lett. Kner 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, ezzel pedig elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. Az 1928 után megjelent Kner-könyveket már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelent meg 1932-ben a háromkötetes Goethe-antológia. 1935-ben elhunyt Kner Izidor, a Kner nyomda alapítója. A nyomda neve ezt követően Kner Izidor könyvnyomdája ‒ Kner Imre, Kner Endre lett. Kner Imre az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemondott valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírta A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.

Kner Imre számos hazai és külföldi nyomdászati társasággal állt kapcsolatban. Már 16 évesen belépett a Könyvnyomdászok Szakkörébe, amiben előadásokat tartott és cikkeket írt. 1923. január 21-én bekerült az abban az évben újjászerveződő Grafikus Művezetők Egyesületébe. 1923-tól már több tisztsége is volt a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületében, aminek élete végéig tagja maradt. 1927-ben a Magyar Bibliophil Társaság tagja lett, ahol többek között kezdeményezésére díjazni kezdték a legszebb könyveket. Cége a társaság több kiadványát megjelentette. 1927-ben levelező tagként beválasztották a Verein „Deutsche Buchkünstler”-be. A Kner-nyomda kiadványai jelen voltak a kölni sajtókiállításon. 1928-ban a megalakuló Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaság alelnökének választották. 1929-ben bekerült a Magyar Nyomdászok Társaságába, melynek az édesapja és több neves nyomdász is tagja volt. A Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete 1933-ban a grafikai művészet területén szerzett érdemei elismeréseként tiszteletbeli tagjává választotta. Kner nyomtatványokkal támogatta az „Atelier” iparművész növendék iskolát. A Magyar Werkbund alakuló ülésén az alelnöki tisztséget kapta meg, majd beválasztották az irodalmi bizottságba is. Vezető szerepet nem vállalt, de tagja lett a Magyar Bibliofilek Szövetségének. Szoros kapcsolatban állt a Fischfach-Ifjak csoporttal, számukra több alkalommal előadásokat tartott, valamint Gyomára is meghívta őket. Tagja volt a Vasárnapi Körnek (tagjainak munkája nyomdájában jelent meg), választmányi tagja az OMKE-nek. Több hazai és nemzetköri kiállítás megszervezésében részt vállalt. Előadásaival, publikációival a hazai és a külföldi szakmai színtéren is képviselte magát.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök