Kerecsényi László (?–1567)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 2., 17:12-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

végvári kapitány, főispán

Tartalomjegyzék

Élete

Kerecsényi László
Emléktábla a Gyulai vár falán

Báró kányaföldi Kerecsényi László Zala vármegyében született a 16. század elején, nemesi családban. Édesapja kányaföldi Kerecheny Pál szlavóniai vice-bán, körösi főispán, földbirtokos; édesanyja cirkvenai Mikecz Dorottya. Egy testvére született, Mihály, aki alnádor volt.

Kerecsényi László első írásos említése egy oklevélből származik, melyet 1527. február 7-én keltezett a zágrábi püspök. Ebben megerősíti Kerecsényi Pál és testvére, György, valamint fiai, Mihály és László birtokait a közelgő török veszély miatt.

Kerecsényi László első felesége Somlyói Báthory Erzsébet volt, kettő gyermekük született, egy fiú és egy lány. 1566-ban Frangepán Klárával kötött házasságot.

1566. szeptember 4-én török fogságba került. Halálának körülményei nem ismertek. 1567-ben hunyt el Nándorfehérváron.

Munkássága

Kerecsényi 1556-ig szigetvári kapitány volt. Gyarapította a birtokait, megvásárolta a morvaországi Nikolsburg várát.

1559-ben Ferdinánd magyar király az ország zászlósai közé iktatta, 1560-ban kapitányul küldte a gyulai végvárba. Emellett ő lett Békés és Zaránd vármegye főispánja. 1562-ben érkezett Gyulára, a vár ekkor meglehetősen rossz állapotban volt. Kerecsényi nagy építkezésekbe fogott, Paolo Mirandola építész vezetésével – aki ekkor Szigetvár megerősítésén dolgozott – elkezdte a vár átépítését. A munkálatokhoz Heves megyéből is érkeztek emberek, emiatt összetűzésbe keveredett Verancsics Antal egri püspökkel. A sok munka miatt több jobbágy is megszökött az uradalomból, a lovas katonaság száma pedig rohamosan csökkent. Pénz hiányában nem valósult meg minden elképzelés (pl. a négy sarokbástya), a nagyarányú építkezést jelzi, hogy nagyjából 4-5000 ember dolgozott rajta. Kerecsényi maga is folytatott építkezéseket: megerősítette a rondellás védőövet, a délnyugati sarkon rondellát létesített. Mindezek mellett jelentős mennyiségű lőszerrel látta el az uradalmat, és megnövelte a várőrség létszámát.

Nem volt érzéketlen, sajnálta a köznép szenvedését, ugyanakkor ő sem riadt vissza a megfélemlítéstől. Ez a kettősség, illetve a következő leírás jól jellemzi a karakterét:

„...a Zala megyei középrendű családból származó Kerecsényi (Querecheny) László eszére, tekintetére, testére nézve mozgékony volt, de életmódjában, öltözködésében gőgös, tündökölni vágyó, fényűző; felesége vagyoni helyzete révén a németek előtt tekintélyesnek akart látszani, így vásárolta meg a gyulai (giulensem) kapitányságot. Hatalmas adóssága – mintegy 60 ezer forint – miatt, melyet a markomannoknál [ = morvák] szedett össze Nicolsburg vára megvételekor, kapitányságát túlságosan mohón gyakorolta mind a katonák, mind a nép körében...”

Az 1566-os török ostrom

Kerecsényi hiába kérte a bécsi udvar anyagi támogatását, nem hittek a törökök támadásában. Pertev pasa óriási haddal közeledett Gyula fele, a csekély segítség nem volt elegendő a túlerő ellen. Kerecsényi belátta, hogy nem tudják megvédeni a várost, ezért feladta a huszárvárat, és a derékvárba vonultak vissza. Ezzel a vár került közvetlen ostrom alá. Azt, hogy pontosan milyen erődítményekből állt ekkor a vár, nem tudjuk biztosan, talán Matthias Zündt metszetére támaszkodhatunk. A vár elfoglalása három szakaszban történt, míg végül 1566. augusztus 30-án megegyeztek a vár átadásában.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök