Kerecsényi László (?–1567)

A BékésWiki wikiből

Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap szerkesztése, a következő ok miatt:

Megtekintheted és másolhatod a lap forrását:

végvári kapitány, főispán == Élete == [[Fájl:Kerecsenyi Laszlo.jpg|bélyegkép|300px|Kerecsényi László]] [[Fájl:Kerecsenyi emlektabla Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla a Gyulai vár falán]] Báró kányaföldi Kerecsényi László '''Zala vármegyében született a 16. század elején''', nemesi családban. Édesapja kányaföldi Kerecheny Pál szlavóniai vice-bán, körösi főispán, földbirtokos; édesanyja cirkvenai Mikecz Dorottya. Egy testvére született, Mihály, aki alnádor volt. Kerecsényi László első írásos említése egy oklevélből származik, melyet [[1527]]. [[február 7.|február 7-én]] keltezett a zágrábi püspök. Ebben megerősíti Kerecsényi Pál és testvére, György, valamint fiai, Mihály és László birtokait a közelgő török veszély miatt. Kerecsényi László első felesége Somlyói Báthory Erzsébet volt, kettő gyermekük született, egy fiú és egy lány. [[1566|1566-ban]] Frangepán Klárával kötött házasságot. [[1566]]. [[szeptember 4.|szeptember 4-én]] török fogságba került. Halálának körülményei nem ismertek. '''[[1567|1567-ben]] hunyt el Nándorfehérváron'''. == Munkássága == Kerecsényi [[1556|1556-ig]] '''szigetvári kapitány''' volt. Gyarapította a birtokait, megvásárolta a morvaországi Nikolsburg várát. [[1559|1559-ben]] '''Ferdinánd magyar király''' az ország zászlósai közé iktatta, [[1560|1560-ban]] '''kapitányul küldte a gyulai végvárba'''. Emellett ő lett Békés és Zaránd vármegye főispánja. '''[[1562|1562-ben]] érkezett [[Gyula|Gyulára]]''', a vár ekkor meglehetősen rossz állapotban volt. Kerecsényi nagy építkezésekbe fogott, '''Paolo Mirandola''' építész vezetésével – aki ekkor Szigetvár megerősítésén dolgozott – '''elkezdte a vár átépítését'''. A munkálatokhoz Heves megyéből is érkeztek emberek, emiatt összetűzésbe keveredett Verancsics Antal egri püspökkel. A sok munka miatt több jobbágy is megszökött az uradalomból, a lovas katonaság száma pedig rohamosan csökkent. Pénz hiányában nem valósult meg minden elképzelés (pl. a négy sarokbástya), a nagyarányú építkezést jelzi, hogy nagyjából 4-5000 ember dolgozott rajta. Kerecsényi maga is folytatott építkezéseket: megerősítette a rondellás védőövet, a délnyugati sarkon rondellát létesített. Mindezek mellett jelentős mennyiségű lőszerrel látta el az uradalmat, és megnövelte a várőrség létszámát. Nem volt érzéketlen, sajnálta a köznép szenvedését, ugyanakkor ő sem riadt vissza a megfélemlítéstől. Ez a kettősség, illetve a következő leírás jól jellemzi a karakterét: ''„...a Zala megyei középrendű családból származó Kerecsényi (Querecheny) László eszére, tekintetére, testére nézve mozgékony volt, de életmódjában, öltözködésében gőgös, tündökölni vágyó, fényűző; felesége vagyoni helyzete révén a németek előtt tekintélyesnek akart látszani, így vásárolta meg a gyulai (giulensem) kapitányságot. Hatalmas adóssága – mintegy 60 ezer forint – miatt, melyet a markomannoknál [ = morvák] szedett össze Nicolsburg vára megvételekor, kapitányságát túlságosan mohón gyakorolta mind a katonák, mind a nép körében...”'' === Az 1566-os török ostrom === Kerecsényi '''hiába kérte a bécsi udvar anyagi támogatását''', nem hittek a törökök támadásában. Pertev pasa óriási haddal közeledett Gyula fele, a csekély segítség nem volt elegendő a túlerő ellen. Kerecsényi belátta, hogy nem tudják megvédeni a várost, ezért feladta a huszárvárat, és a derékvárba vonultak vissza. Ezzel a vár került közvetlen ostrom alá. Azt, hogy pontosan milyen erődítményekből állt ekkor a vár, nem tudjuk biztosan, talán Matthias Zündt metszetére támaszkodhatunk. A vár elfoglalása három szakaszban történt, míg végül [[1566]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] '''megegyeztek a vár átadásában'''. == Emlékezete == * Gyulán '''utcát''' neveztek el róla. * A Gyulai vár falán az 1566-os évi török ostrom 450. évfordulóján '''[[Kerecsényi László-emléktábla (Gyula)|emléktáblát]]''' helyeztek el a tiszteleltére. * Nevét viseli a várban a '''Kerecsényi-kapu'''. * '''Kerecsényi László Íjász Egyesület''' működik Gyulán. == Források == * Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Kerecsényi László. In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kerecs%C3%A9nyi_L%C3%A1szl%C3%B3 Wikipedia] (Látogatva: 2022. augusztus 18.) * Kerecsényi László Ijász Egyesület [http://www.klie.atw.hu/ honlapja] (Látogatva: 2022. augusztus 18.) * Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig : nyolcszáz esztendő a források tükrében. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztálya, 1981. 133. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Mikor született Kerecsényi László? In: [https://www.gyulaihirlap.hu/142161-mikor-szuletett--kerecsenyi-laszlo Gyulaihirlap.hu] (Látogatva: 2022. augusztus 22.) * Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és statisztikai vonatkozásban. Gyula : Réthy Nyomda, 1858. 53. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Őze Sándor: Adatok Kerecsényi László gyulai kapitányságához. In: Hagyomány, közösség, művelődés : tanulmányok a hatvanéves Kósa László tiszteletére. Szerk.: Ablonczy Balázs et al. Budapest : BIP Kiadó, 2002. 116. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Scherer Ferenc: Gyula város története. 1. kötet. Gyula : Gyula m. Város kiadása, 1938. 183. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Város, vár, uradalom : tanulmányok Gyula 15–18. századi történetéből. Szerk.: Héjja Julianna és Erdész Ádám. Gyula : Önkormányzat, 2017. 104., 128. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) == Kapcsolódó irodalom == * Gyula : végvár a Körösök mellett : vezető a várban levő kiállításainkhoz. Szerk.: Bencsik János. Gyula : Erkel Ferenc Múzeum, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Havassy Péter: A gyulai vár. Gyula : Térkép Kft., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Komáromy András – Kerecsényi László – Ormányi Józsa: Magyar levelek a XVI. századból : 1. közlemény : Kerecsényi László levelei Csányi Ákoshoz ; Ormányi Józsa levelei Csányi Ákoshoz ; Ormányi Józsa Nádasdy Tamás nádorhoz. In: Történelmi tár : 2. sorozat, 8. évf. 1. sz. (1907) 121–160. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) * Négyszáznegyven éve érkeztek a törökök a gyulai vár alá. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_07/?pg=102&layout=sBékés Megyei Hírlap, 61. évf. 157. sz. (2006. július 7.) 11. p.] == Külső hivatkozások == * Gyulai vár. In: [https://csodalatosborok.hu/latnivalok/muemlekek-szobrok/gyulai-var/ Csodalatosborok.hu] * Kerecsényi László. In: [https://www.nepmese.hu/index.php/mesetar/mondak/legendak/kerecsenyi-laszlo Nepmese.hu] [[Kategória:Személyek]] [[Kategória:Gyula]] [[Kategória:Gyulai személyek]]

Vissza a(z) Kerecsényi László (?–1567) laphoz.