Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. május 16., 09:55-kor történt szerkesztése után volt.

Békés város több intézményének összevonásával 2012. január 1-jén kezdte meg működését a Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ.

Tartalomjegyzék

A Művelődési Központ története

Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ
Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült Békésen. Létrejöttének nagy jelentősége volt, hiszen ezt követően kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát.

A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az 56-os események a művelődési ház életében is nyomot hagytak. Működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt, de 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetente változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. A könyvtár mellett helyezkedett el a tágas olvasóterem, ahol 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is helyet kapott, ahol megismertették a gyerekekkel a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a Békés-Tarhosi Zenei Napok. EZ a részleg azonban az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel.

A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett,valamint az épület is veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Az új épület az Ybl- és Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba tervei alapján több éven keresztül épült. A Művelődési Központ jelenlegi helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti elképzelés alapján nagyobb lett volna az épület, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város, mint amennyi az eredeti tervek kivitelezésére elegendő lett volna. 2012. január 1-jén a Művelődési Központot a város más intézményeivel összevonták. A Művelődési Központ célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. A művelődési ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre.

Békés megye legtöbb kultúrotthonában működött tánccsoport vagy énekkar. A békési Művelődési Központ számára a tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget nyújtottak az énekkarok munkájához.

Zeneóvoda

Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. A foglalkozások hetente 2 alkalommal kerültek megrendezésre. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt.

A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub

A klubot Domokos István könyvesbolti eladó vezette. Fő céljuk az volt, hogy az ifjúság szórakozva művelődhessen, ezért elsősorban a fiatalok igényeit szem előtt tartva zenei műsorokat, előadásokat szerveztek.

A Cigány Klub

A klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.

Alkotók Klubja

Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt.

A citera szakkör

Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük Szegedi Imre volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője Kökéndy József zeneiskolai tanár lett.

Galéria

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök