Kastélypark (Póstelek)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása)
(Források, kapcsolódó irodalom, külső hivatkozások + tartalom bővítése)
9. sor: 9. sor:
== A park növényzete ==
== A park növényzete ==
-
A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya.
+
A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya. A park egy részén megmaradt a kora tavasszal nyíló hagymás-gumós növényekben gazdag aljnövényzet, melyet egyre több helyen szorít ki a rohamosan szaporodó borostyán.
== A park állatvilága ==
== A park állatvilága ==
-
A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot.
+
A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot. A gerlai erdészet fénycsapda 1961-71 között feldolgozott anyaga a területre nézve 500 lepkefaj előfordulását mutatta ki. Ez országos viszonylatban is igen jelentős lepkefaj gazdagságot jelent. A parkban előfordulő védett lepkefajok: vörösnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke fecskefarkú- és kardoslepke, fakasalmalepke, kis színátszólepkre, atalantalepke, nappali pávaszem, nagy éjjeli pávaszem stb.
 +
A védett bogárfajok közül előfordul a szarvasbogár. A vizes előhelyeken több ritkább szitakötő faj is él. A  a védett dobozi pikkelyes csigán (Hygromia Kovacsi) kívül a kastélyparkban élő további csigafajok: karcsú fénylőcsiga, háromfogú csavartcsiga, átlátszó üvegcsiga, tejfehér csiga, nagyköldökű kristálycsiga, bécsi szalgos csiga, bokorcsiga, kis borostyánkő csiga, éti csiga stb.
== A barokk-kert ==
== A barokk-kert ==
-
A hajdani park 1,5 ha-os francia  barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszoda volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be.
+
A hajdani park 1,5 ha-os francia  barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszómedence volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be.
A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.
A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.
A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.
A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
 +
== Lásd még ==
 +
 +
* [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)|Széchenyi-Wenckheim kastély]]
 +
* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]
 +
 +
== Források ==
 +
 +
* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxanómiai felmérése II. 1988. 306-323 p. (kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Levéltár, Gyula
 +
*  Domokos Tamás - Kertész Éva - Réthy Zsigmond : Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi védettségű természeti értékei. In : Natura bekesiensis. Békéscsaba : 2002. 54 p. Lelőhely:Gerlai Általános Művelődési Központ, Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba
 +
* Jakab Ágnes : A természet szeretetére való nevelés Gerlán. Békéscsaba : 2003. 15-17 p. (szakdolgozat). Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008.  Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]
 +
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
 +
* [http://postelek.com postelek.com] (honlap)
 +
* [http://www.wenckheim.hu/postelek.htm Pósteleki Wenckheim kastély.] [online] In: Wenckheim.hu [2011.11.27.]
 +
 +
[[Kategória:Békéscsaba]] [[Kategória:Természetvédelmi területek]] [[Kategória:Természeti értékek]]

A lap 2011. november 27., 22:22-kori változata

.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része. A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően az 1910-20 körül.

Tartalomjegyzék

A kastélypark története

A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.

Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki póstelek!” szlogennel.

A park növényzete

A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya. A park egy részén megmaradt a kora tavasszal nyíló hagymás-gumós növényekben gazdag aljnövényzet, melyet egyre több helyen szorít ki a rohamosan szaporodó borostyán.

A park állatvilága

A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot. A gerlai erdészet fénycsapda 1961-71 között feldolgozott anyaga a területre nézve 500 lepkefaj előfordulását mutatta ki. Ez országos viszonylatban is igen jelentős lepkefaj gazdagságot jelent. A parkban előfordulő védett lepkefajok: vörösnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke fecskefarkú- és kardoslepke, fakasalmalepke, kis színátszólepkre, atalantalepke, nappali pávaszem, nagy éjjeli pávaszem stb. A védett bogárfajok közül előfordul a szarvasbogár. A vizes előhelyeken több ritkább szitakötő faj is él. A a védett dobozi pikkelyes csigán (Hygromia Kovacsi) kívül a kastélyparkban élő további csigafajok: karcsú fénylőcsiga, háromfogú csavartcsiga, átlátszó üvegcsiga, tejfehér csiga, nagyköldökű kristálycsiga, bécsi szalgos csiga, bokorcsiga, kis borostyánkő csiga, éti csiga stb.

A barokk-kert

A hajdani park 1,5 ha-os francia barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszómedence volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be. A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.

A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök