Kastélypark (Póstelek)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Mondat áthelyezése a bevezető részből a történeti részhez.)
a (Pósteleki kastély belső hivatkozása)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== A kastélypark története ==
== A kastélypark története ==
-
A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.
+
[[Fájl:Posteleki kastelypark.JPG|bélyegkép| A kastélyrom a homlokzata felől és a park egy része.]]A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.
-
Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki póstelek!” szlogennel.  
+
Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki Póstelek!” szlogennel.  
== A park növényzete ==
== A park növényzete ==
27. sor: 27. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
* [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)|Széchenyi-Wenckheim kastély]]  
+
* [[Széchenyi–Wenckheim-kastély (Póstelek)|Széchenyi–Wenckheim-kastély]]  
* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]
* [[Wenckheim Krisztina (1874-1970)]]

A lap jelenlegi, 2022. szeptember 24., 15:08-kori változata

.A pósteleki kastélyhoz tartozó angolpark maradványa a pósteleki szabadidőközpont része.

Tartalomjegyzék

A kastélypark története

A kastélyrom a homlokzata felől és a park egy része.
A parkot a Hajlási erdő tölgyes-kőrises állományának felhasználásával alkították ki a kastély építését követően 1910-20 körül. A tűlevelűeket sorban, ligetszerűen telepítették. A gyűjteményes kertet (dendrológiai kertet) a megyei tanács 1978-tól, majd rendszerváltás után az önkormányzat gondozta.

Az 1970-es években a megyei tanács tornapályát épített a parkban. Táblák és plakátok invitálták a Békéscsaba és a környező települések lakosságát „Uccu neki Póstelek!” szlogennel.

A park növényzete

A park értékesebb faállománya a kastély körül látható. Figyelemre méltó egyedek: Békés megye legnagyobb vasfája, kocsányos tölgy, vörös tölgy, vérbükk. Országos nyilvántartásban vannak: kaukázusi jegenyefenyő, símafenyő, vérbükk, vörös tölgy, tulipánfa. Ritkaságnak számító fafajokat is láthatunk a parkban: duglaszfenyő, kolorádófenyő, tiszafa (>50), törökmogyoró, mocsári tölgy, vérjuhar. Itt található a legszebb mocsári tölgy, vérbükk, tulipánfa. A parkban 29 lombos, 12 örökzöld fafaj, 14 cserje faj él. A cserjefajok között van a vadrózsa, gyöngyvirágcserje, egybibés galagonya és a sóskaborbolya. A park egy részén megmaradt a kora tavasszal nyíló hagymás-gumós növényekben gazdag aljnövényzet, melyet egyre több helyen szorít ki a rohamosan szaporodó borostyán.

A park állatvilága

A cserjeszintben változatos fajú, nagylétszámú énekesmadár él, melyek hangja kellemes kirándulóhellyé teszi az erdők övezte elvadult parkot. A gerlai erdészet fénycsapda 1961-71 között feldolgozott anyaga a területre nézve 500 lepkefaj előfordulását mutatta ki. Ez országos viszonylatban is igen jelentős lepkefaj gazdagságot jelent. A parkban előfordulő védett lepkefajok: vörösnyakú pihésszövő, magyar tavaszi fésűsbagolylepke fecskefarkú- és kardoslepke, fakasalmalepke, kis színátszólepkre, atalantalepke, nappali pávaszem, nagy éjjeli pávaszem stb. A védett bogárfajok közül előfordul a szarvasbogár. A vizes előhelyeken több ritkább szitakötő faj is él. A a védett dobozi pikkelyes csigán (Hygromia Kovacsi) kívül a kastélyparkban élő további csigafajok: karcsú fénylőcsiga, háromfogú csavartcsiga, átlátszó üvegcsiga, tejfehér csiga, nagyköldökű kristálycsiga, bécsi szalgos csiga, bokorcsiga, kis borostyánkő csiga, éti csiga stb.

A barokk-kert

A hajdani park 1,5 ha-os francia barokk-kertjében 40.000 rózsatő, csónakázótó és uszómedence volt. A kertbe a családtagokon kívül csak a kertészek léphettek be. A 2 méter magasra felnövő buxusok vonala jelöli ki a díszkert egykori határait. A rózsatövekből a 80-as évekre már csak 4-5 elvadult rózsatő maradt.

A barokk-kertbe csak örökzöldeket telepítettek. A magasnövésűeket a kert szélére, a törpe növésűeket a kert közepe felé, hogy jó kilátás legyen a majorsági épületekre. A kastélyt ölelő erdőben a major irányába kb. 100 méter széles nyiladékot vágtak. Ezt nevezték kilátónak.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök