Jankay Tibor (1899–1994)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Források)
(galéria 1. etap)
17. sor: 17. sor:
==Galéria==
==Galéria==
 +
<gallery>
 +
Fájl:01_Montmantrei_öreg.JPG|Montmantrei Öreg
 +
Fájl:02_A_fröccs.JPG|A fröccs
 +
Fájl:03_Na_ide_figyelj.JPG|Na ide figyelj
 +
 +
</gallery>
==Hagyatéka==
==Hagyatéka==

A lap 2012. február 7., 22:53-kori változata

képzőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként a hatgyermekes családban. 1915-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja 1918-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször tartózkodott, datált művei alapján 1924-ben, 1926-27-ben és 1930-31-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat 1928-29-ben, és még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés Megye akkoriban igencsak művészbarát helynek mutatkozott, az Auróra körnek köszönhetően. E kör támogatta munkájában Békéscsabán. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.

A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. 1948-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nem csak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, majd 1945-ben felvette a Jankay Tibor nevet.

Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.

1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, 1977-es nyugdíjba vonulása után gondolkodott a hazaköltözésen, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-t mely az alföldre és a fiatalságára emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett, sokan benne látták Venice szellemét. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte. Életéről, 1994-ben Harlan Steinberger rendező dokumentumfilmet forgatott, mely utóbb több díjat is elnyert.

Munkássága

Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek 1926-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemzi. A munkatáborokban átélt borzalmakat 1947-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a Tevan Kiadó adott közre. Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus és pop art sajátságos ötvözete adja. A többnyire 1950-70 között készített kerámiái, illetve szobrai kvalitásos, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.

Galéria

Hagyatéka

Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott Kolozsvári Pál grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű 1997-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a Békés Megyei Könyvtárban. 2003-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven működik. Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, 150 darab körüli etnográfiai gyűjteményt (Afrikai, Óceániai, Indiai, Latin-Amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.


The Art of Survival című dokumentumfilm trailere



Források

Bellák Gábor: Jankay Tibor. Békéscsaba, 2003.

Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete I. Kerámiái, szobrászata. Bárka, XV. évf. 2007/4. 93-100. p.

Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete II. Az életmű festészeti egysége. Bárka, XVI. évf. 2008/5. 91-96. p.

Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészete III. Felfedezésre váró grafikák. Bárka, XVIII. évf. 2010/4. 85-90. p.

Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és munkássága. In: Ars Perennis (Szerk.: Tüskés Anna), Budapest, 2010. 183-187. p.

Kapcsolódó irodalom

Bellák Gábor: Jankay Tibor In: Artportal.hu http://artportal.hu/lexikon/muveszek/jankay_tibor [megtekintve: 2012.01.29.]

Cseres Tibor: Emléksorok Jankay Tiborhoz. Új Aurora, 1978. 3.80-81. p.

Dés Endre: Élet és halál. Új Aurora, 1978. 3. 83-84. p.

Dér Endre: Jankay 90 éves. Új Aurora, 1989. 3. 42-45. p.

Dömötör János: Jankay Tibor kiállitása Békéscsabán. MŰVÉSZET 12.évf. (1971) 4. 47-[48]. p.

G. Vass István: A békéscsabai múzeum és az Aurora Kör. Új Aurora, 1980. 1. 120-123. p.

Jankay Tibor: Mártírok. Békéscsaba, 1947.

Kellér Andor: Mártírok. Világosság, 1947.04.04.

Koszta Rozália: Találkozás Jankay Tiborral. Új Aurora, 1978. 3. 81-83 p.

Révész Sándor: Jankai-Deutsch Tibor retrospektív kiállítása. Békés Megyei Közlöny, 1933.04.19.

Dr.Révész Sándor: Jankai Tibor művészete. Múlt és jövő, 1941. 71.

S.E.: Mártírok. Jankai Tibor rajzai. - Tevan kiadás. Új Élet, 1947.04.03.

Szilágyi András: Az adakozás szorító ölelésében. A Jankay-hagyaték hazaérkezett. Magyar Művészeti Fórum, III/2. 2000. 04. 61-65. p.

Trombitás Dezső: Los Angelesi művészportrék, Minerva, 1971.

V. Kiss Margit: Jankay Tibor. Új Aurora, 1978. 3. 85-87. p.

V. Kiss Margit: Békéscsaba képzőművészete a két világháború között. Új Aurora, 1980. 1. 123-126 p.

Ván Hajnalka: Jankay Tibor művészeti hagyatéka. (Művészeti életművek, hagyatékok című konferencia előadásainak kivonata) Bárka, XVII. évf. 2009/5. 83-84. p.

Külső hivatkozások

A Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria honlapja http://www.jankay.hu

http://www.hollywood.com/movie/Tibor_Jankay_The_Art_of_Survival/6074872 [megtekintve: 2012.01.29.]

Tibor Jankay: Celebrating the Human Spirit http://www.tfaoi.com/aa/1aa/1aa588.htm [megtekintve: 2012.01.29.]

Jankay műveiből nyílik kiállítás Palm Springsben http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=303333 [megtekintve: 2012.01.29.]

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök